VKF V - Ánizsos-fokhagymás ánizskaporgumó
Ismét eltelt egy hónap, s ismét véget ért egy újabb forduló a "vigyázz, kész, főzz" című versenyben, melynek témáját ezúttal Aubergine írta ki. A feladat a fűszerek, pontosabban egy kiválasztott kedvenc fűszer körül forgott, melyet a mai bejegyzésemmel egy kicsit népszerűsíteni is szeretnék. Nos, kicsivú kördéséből ugyan kiderült, hogy sokan írtóznak az ánizstól. Személy szerint nagyon sajnálom, hisz én épphogy nagy rajongója vagyok. Remélem ez az ánizsos-fokhagymás ánizskaporgumó egy kicsit megtöri az ellenszenvet. (recept)
Fűszernépszerűsítő: Ánizs és társai avagy többek között ánizs, csillagánizs, ánizskapor és édeskömény
Ánizs: Eredetileg Közel-keletről és a Földközi-tenger keleti részéről származó, köménnyel, ánizskaporral és kaporral rokonos fűszer. Korábban, mint számos más fűszert is, csak gyógynövényként használták. A rómaiak vezették be a konyhába először ánizsos sütemény formájában, melyet étkezésük végén egyféle gyomrot lezáró dugóként fogyasztottak. Felhasználásra a magvain kívül a levelei is alkalmask. Illata és íze édeskés, édesgyökérre emlékeztető és gyümölcsös. A levelei ezen aromákon kívül még enyhén borsra emlékeztetőek is. Az íze a csillagánizsénál és édeköményénél jóval enyhébb.
Ajánlott kipróbálni a következő ételekkel: alma, füge, hal, tenger gyümölcsei, tök, gesztenye, mogyorófélék, gyökérfélék.
Valamint jól harmonizál a következő fűszerekkel: édeskömény, ánizskapor, kardamom, fokhagyma, kömény, mák, szerecsendió, szegfűszeg, bors, piment, csillagánizs, fahéj.
Csillagánizs: A vitathatatlanul legszebb fűszer Dél-Kínából és Vietnámból származik, ahol hosszan visszanyúló orvostani és kulinárius múltra ill. hagyományokra tekinthet vissza. Európában a 17. század környékén tűnt fel először. Régi receptek alapján felfedhető, hogy korábban gyümölcsszörpökhöz, likőrökhöz és tartósításhoz alkalmazták. Mai napokban leginkább hal és tenger gyümölcsei, párolt füge és körte valamint trópusi gyümölcsök ízesítéséhez használják. Zamata édesköményhez és ánizshoz hasonlít, de az ánizzsal ellentétben jóval erőteljesebb és édeskésebb az íze. Utóíze frissítő, könnyed és kellemes.
Ajánlott kipróbálni a következő ételekkel: tyúkhúsleves, hal, tenger gyümölcsei, füge, trópusi gyümölcsök, tök, póréhagyma, ököruszály, sertés, gyökérfélék.
Valamint jól harmonizál a következő fűszerekkel: chili, édeskömény, gyömbér, fokhagyma, koriandermagvak, zöldcitromhéj, szójaszósz, szecsuáni bors, fahéj, ázsiai citromfű.
Ánizskapor / Édeskömény: Az erdetileg a Földközi-tenger területéről származó, de ma már szélesen elterjedt fűszernövény a legrégebbi kultúrnövények egyike. A rómaiak zöldségként, a kínaiak és indiaiak fűszer és gyógynövényként hasznosították. Máig is megszokott 1-2 bögre édesköménytea elfogyasztása gyomorpanaszok esetén. Mind a levelei, virágai, szárai és magvai is felhasználhatók. Az egész növénynek kellemes ánizsos illata és zamata van. Íze friss, édeskés s halványat kámforra emlékeztető. Magvai kesernyésebbek az ánizsnál, de enyhébbek a köménynél.
Ajánlott kipróbálni a következő ételekkel: bab, kacsa, hal, tenger gyümölcsei, uborka, burgonya, káposzta, póréhagyma, lencse, rizs, cékla, sertés, paradicsom.
Valamint jól harmonizál a következő fűszerekkel: lepkeszeg, menta, petrezselyem, fahéj, kakukkfű, citromfű, szecsuáni bors, római kömény, turbolya.
Források:
Gernot Katzers Gewürzseiten (a képek innét származnak)
Jil Norman - Kräuter und Gewürze. Herkunft, Geschmack, Verwendung (Dorling Kindersley, 1.kiadás, 2003)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése