péntek, november 23, 2007

Ricottás-parmezános canederlini


Elmúlt hétvégén ismét sikerült összehozni egy ebédet Alex-szel és Michelle-lel. Ezen alkalommal náluk voltam vendégségben. Nagyon finom ételekkel kedveskedtek - sorjában: gombaleves, töltött paprika és ananászos licsis muffin. Utóbbit én is elkészítettem korábban már a tőlük kapott recept alapján (ld. itt). Nagyon finoman harmonizált az általam ajánékba vitt Mádi Cuvée-vel, szóval ez itt legyen egy titkos tipp ;)
Délben olyan jóllaktam, hogy estére már nem is kívántam akkora nagy vacsorát, de főzni mindenképp szerettem volna valamit, ha már hétvége van s kicsit több az időm. Végül az
egyszerű kis ricottás-parmezános mini-knédlik (azaz canederlini) kerültek megvalósításra. Leginkább Dél-Tirol vidékén (Trentino, Friuli) jellemző a canederlik készítése és fogyasztása, ahol eddig sajnos csak átutazóban voltam. Viszont autóból is lélegzetelállítóan gyönyörű a táj, úgyhogy ide mindenképp vissza kell még egyszer térni!
Még nem tapasztaltam, hogy az olasz konyhában olyanannyira túlzottan alkalmaznák az oregánót, mint amennyire ez Olaszországon kívül a köztudatba belevésődött. Viszont annyira gyönyörű oregánót kaptam a piacon, hogy a canederlinikhez egy csak oregánóval fűszerezett sugo al pomodoro-t készítettem. Sajnos most nem friss paradicsomból, hisz ízletes friss paradicsomot egy évben kb. egy-két hónapig kapni, úgyhogy maradt (az amúgy tartósítószermentes!) konzerv. Mamma nyomán még egy kis vodkát is elkavartam benne ;)
(recept)


Hozzávalók 1-2főre: Canederlini: 100g ricotta, 30g parmezán, 1,5-2ek liszt, 1 tojássárgája, 2ek zsemlemorzsa, szerecsendió, bors Paradicsomszósz: 1 kis konzerv paradicsom, 1cl vodka, 2-3 szál oregánó, csipet cukor, bors, só
És még 1 gerezd fokhagymát is teszek a szószba!

1. Reszeljük le a parmezánt, majd egy tálban alaposan kavarjuk el a ricottával, liszttel, tojássárgájával, zsemle- morzsával, csipetnyi frissen reszelt szerecsendióval és egy csipet frissen őrölt feketeborssal. Hagyjuk egy kicsit állni, hogy a zsemlemorzsák megszívhassák magukat.
2. A kis konrzev paradicsomot adjunk egy edénybe, majd pürésítsük botmixerrel. A fokhagymagerezdet pucoljuk meg, majd 4 részbe vágva adjuk a paradicsomhoz. Rottyantsuk fel legalább egyszer, s főzés közben ízesítsük sóval, frissen őrölt feketeborssal és egy csipet cukorral. Mossuk meg az oregánót, s csipkedjük le a leveleit. Néhány szép levelet tegyünk félre díszítésre. A többi levelet vágjuk apróra és szórjuk bele a paradicsommártásba. Ízlés szerint adjunk hozzá egy kevés vodkát is. Kavarjuk el jól, s tartsuk melegen a paradicsommártást.
3. Nedves kézzel gyúrjunk kb. 1,5-2cm átmérőjű golyókat a ricottás-parmezános masszából. Egy nagy átmérőjű edényben forraljunk fel bőven sós vizet. Miután meggyúrtuk az összes golyót, dobáljuk bele a forrásban lévő vízbe, s várjuk meg míg maguktól felúsznak a víz felszínére (ez kb. 1,5 percig tart). Egy szűrő segítségével vegyük ki a kész knédliket a vízből, s hagyjuk egy kicsit lecsöpögni.
4. A paradicsommártással együtt forrón tálaljuk. Néhány félretett oregánólevéllel és pár csepp balzsamecettel díszítsük.

9 megjegyzés:

Beatbull írta...

ps: megkésett bejegyzésem a vkf 8. fordulójára - csak mert annyira kézenfekvő volt ;)
s persze üdv a címzettnek ;)

Gourmandula írta...

Gyönyörű fotók!!! aszittem a képre nézve, hogy DV publikálta. Remélem, ezt bóknak veszed, mert az akar lenni. :o) Egyébként meg csorog a nyálam...

dolcevita írta...

: ))))))))))))) Tetszett. De valaki oregánó ügyben tényleg erősítsen már meg!
A receptet meg kipróbálom.
Ma én is tésztát főztem és találtam egy adag nyári paradicsomot a mélyhűtőben, amit már nem volt kedvem befőzni, ebből lett a szósz. Teljesen olyan, mint nyáron! Kéne venni egy hűtőládát

Beatbull írta...

Az oregánó szándékosan került így bele ;)
Gernot oldala szerint az "Oregano heracleoticum" az a fajta, ami olasz földön honos, fűszereket pedig persze méginkább használunk, ha az ajtónk előtt nő (de biztosra nem tudom én sem sajnos a kérdésedre a választ).

Mamma írta...

Dél-Tirol: Ha eddig nem voltál, azt javaslom, feltétlen időzz el arrafelé, mert csodás!! Mi gyakran járunk arrafelé. Nemcsak Európa legmagasabb GDP-jével rendelkező régió, de ez úgy látszik, hogy egyszerűen jól érzed magad. Én még ott sosem ettem rosszat, nyáron meg is emlékeztem erről a blogban egy VKF! kapcsán. Talán elég annyi, hogy itt van a legtöbb sipka meg csillag... Fantasztikus keveredése az olasz és az osztrák magas szintű gasztromómiának!
Kár, hogy magyarok körében nem túl ismert, ők a tengerpartnál ill. Toszkánánál kezdik és többnyire Campaniánál be is fejezik. Sajnos.

Ha az oregano még kérdés:-): tényleg túl van lihegve külföldön, az olasz, autentikus, házi konyhában szinte alig használják. Fogalmam sincs, honnan jön ez a megközelítés!
De hát, világkonyhát viszünk, ha ízlik, nyugodtan tedd csak bele!

Beatbull írta...

Köszi a megerősítést ;) Én nem venném annyira "sajnos"-nak - legyünk már annyira egoisták, s örüljünk annak, hogy nem özönlik el a turisták, s megvan így a nyugink ;)
Az oregánót dolce vita miatt figuráztam ki ennyire - amúgy persze nagyon nem fog vissza, hogy hol mit hogy szokás, ezért is került bele a vodka is ;)

Mamma írta...

Beatbull, a Te kísérleti konyhádba minden belefér:-)), én csak azt nem szeretem, ha klasszikus névvel illetnek valamit, ami nem az. De itt erről szó sincs, én is nagyon szeretek alkotni, bár a klasszikus konyhát is szeretem, mikor melyiknek jön el az ideje.

Beatbull írta...

köszi Mamma ;)

cukroskata írta...

Ez nagyon finom lehet, és csodálatosak a fotók :-)