VKF X. - Mangós céklakrémleves
Az elmúlt hónapban Lila Füge arra kérte meg a vkf-en pályázni vágyó gasztroblogosokat, hogy gondolkozzanak el rajta, mi vagy ki az, aminek/akinek a főzési szenvedélyünket köszönhetjük. Nos, elsőre kicsit töprengős feladat előtt álltam, mert úgy igazán nincs az az egy múzsám, ami miatt beleszerettem a főzésbe. Rengeteg minden volt rám hatással: éttermek, receptkönyvek szép képei, főzőműsorok, kulináris utazásriportok, piaci érdekességek, de legfőképp
- Nagyim hagyományos konyhája
- Anyukám egyéni főzési stílusa, melynél ugyan receptekből indul ki, de végül mégis maga módjára süt ki finom ízeket ill.
- Apukám kipróbálási kedve, ami nővéremet és engem is mindig felbátorított különlegesebb falatok megkóstolására.
Mivel nem létezik nálam az az egy étel, ami miatt főzni kezdtem, hanem sokkal inkább Nagyim és Szüleim fentebb leírt konyhai jellemzői határozzák meg a mai kísérletezgetésemet, így egy olyan ételt készítettem, amelyben van hagyományos, recepttől eltérő és különleges is.

Először egy hagyományos csirkehúslevet készítettem, aminél végül nem tartottam magamat a recepthez, mert az egész tyúkon kívül zeller, gyökér, répa, hagyma, póréhagyma, fokhagyma, paradicsom, bors, só, csillagánizs és fehérbor is került bele. A megkapott alaplevet gondosan leszűrtem, s kisebb adagokra szétszedve a mélyhűtőbe eltettem. 4dl-t viszont rögtön fel is használtam a mangós céklakrémleveshez. Apukámmal ellentétben nem vagyok nagy céklakedvelő, de szerintem leginkább az erőteljes ecetíz tart vissza. Itt most friss céklát használtam fel, s a kísérlet kedvéért mangóval hoztam összhangba. Végül még egy kevés tengeri aprórákkal és wasabival szórtam meg, melyek csodálatosan kiegészítették a levest, s azt a bizonyos pontot tették ki az "i"-re ;) (recept)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése