péntek, január 04, 2008

Vajkaramella és az ünnepek

Karácsony este sajnos 23 óráig kellett dolgoznia Ditémnek, de szerencsére egy kicsit korábban végzett, majd indultunk is haza. A késő este ellenére azért vacsoráztunk még itthon. Kétféle ráknyárssal készültem: az egyikre sajtot és koktélparadicsomot húztam a fokhagymás olajban átsütött rákfarkok közé, a másikféle nyársra pedig ananászt és narancsot szúrtam fel. Újból átsütve egy kevés rizzsel szopogattuk el jóízűen, majd együtt ünnepeltük a karácsonyt, s átadtuk egymásnak az ajándékainkat Ditével. Ditém nagyon figyelmesen jegyzetelhetett, hisz minden ajándékkal olyasmit talált, amire nagyon vágytam már ;) Kaptam egy négyszögű kis fehér tálat és kétféle méretű négyzet alakú tányért, pont olyanokat, mint amilyenekről álmodoztam. Hozzá járt még egy rövidhez való pohárkészlet, egy flavour shakert (amolyan rázogatós mozsár, jamie oliver neve tapad rajta, de nekem nem a név, hanem a praktikussága miatt tetszik ;) ld. itt) és egy képmontázst csupa olyan fényképpel, melyeket együtt éltünk meg, s rengeteg szép közös élmény kötődik hozzá ;) Ditémet 1-2 nappal karácsony előtt egy csokor vörös rózsával leptem meg, hisz épp egy éve volt, hogy először találkoztunk ;) Karácsonyra a "The Allstars Collective" albumával leptem meg, akik júliusban a tower bridge lábánál játszottak, mikor véletlenül belecsöppentünk a buliba, s a tánc közben közelebb kerültünk. A cd-t hallgatva fel is elevenedtek a nyári emlékek ;) Kulináris oldalról vörösboros csokival (bolti, coppeneur) és saját készítésű vajkaramellával leptem meg, melyet egy szép nürnbergi díszdobozban adtam át.


A vajkaramellához hosszabb időn át kísérletezgettem: Legelső alkalommal kicsit naívan álltam hozzá, s kőkemény karamellcukorka lett az eredménye. Második nekifutásra ugyan már követtem egy receptet, de méz / glükóz hiányában szépen kikristályosodott az eredményem, s el is sóztam, így tengerisós édességnek kereszteltem el. Végül a hibákból tanulva sikerült a tökéletes vajkaramellát elkészíteni Kedvesemnek ;) (recept)

pisztráng egészben sütve zöldfűszerekkel és szalonnás-hagymás újburgonyávalpisztráng egészben sütve zöldfűszerekkel és szalonnás-hagymás újburgonyával

Karácsony első napját pihengetéssel töltöttük: sokáig aludtunk, filmet néztünk, s finomat főztünk. Legnagyobb meglepetésünkre nagyon olcsón árulják a sarki abc-ben a friss pisztrángot, így azt készítettünk jó sok zöldfűszerrel megpakolva és megtömködve, szalonnás-hagymás krumplival. Később még egy egyszerű csoki-mousse-t is készítettünk, mindössze csokiból, tojássárgájából és keményre vert tojásfehérjéből. Annyira finom lett a hal és a mousse is, hogy még két alkalommal megismételtük szilveszterig ;)

tőkehalfilé édesköménygumóval, kakukkfűvel és édesburgonyapüréveltőkehalfilé édesköménygumóval, kakukkfűvel és édesburgonyapürével

Karácsony után látogatóba érkezett Dite huga és barátnője, akikkel még aznap este el is mentünk bulizni. Másnap délelőtt életemben másodjára korcsolyáztam, mikor Martinékkal - a családdal, ahol Dite korábban dolgozott - találkoztunk. A Natural History Museum (Természetrajzi Múzeum) mellett felállított szabadtéri jégpályán korcsolyáztunk egy órát, majd egy közös kávé után továbbindultunk az o2-Arénához (korábban Millenium Dome-nak hívták), ahol a Tutankhamon-kiállítást néztük meg. Természetesen szilveszterkor is bulizni mentünk, Dite ismerőseinél kezdtük az estét, majd éjfélre sikerült is kiérnünk a Big Ben közelébe, de a tűzijátékból nem sokat láttunk - a monitoron látottak alapján viszont szép volt. A legszebb az volt, hogy Ditémmel együtt ünnepeltük az új évet ;) Az év elejét pihengetéssel és egy egész csirke lakomázásával töltöttük, majd este megnéztük a "We will rock you" című Queen-musicalt. Nagyon nagyon tetszett Ditémnek és nekem is, mindenkinek melegen ajánljuk, amennyiben egyszer Londonban járna!

10 megjegyzés:

napközis írta...

megcsináltam a kotta alapján. igaz kicsit morzsolódik es a csomagolása elkepzelhetettlen, de az íze nagyon bejön. Némi narancshéj és az étcsoki a végén sokat dobott a klasszikus cseh vajkaramella filingen.

Beatbull írta...

Örülök, hogy ízlik ;) Ha morzsolódik (nálam a 2. nekifutásom pl. ilyen morzsolódós lett), akkor valószínűleg túl kevés volt benne a glükóz (itt tiszta méz) - ez ugyanis meggátolja a szacharóz (háztartási cukor) kristályképződését.
A csomagolás eléggé macerás... Virágboltból szerzett celofánnal csomagoltam itt fent, mert az ajándékboltban kapható átlátszó fólia mindig kibontódott. A csomagolás csak annyiban fontos, hogy a levegőből összegyűlő pára nehogy ragacsossá tegye a karamellát idővel. Egy légmentesen lezárható üveg is megfelel erre a célra.

napközis írta...

Sikerült!!!! Köszönöm még egyszer. Néhány tömés, korona ugrik a karácsonyi partin, de az íze és az állaga tökéletes.

napközis írta...

valami gáz van, szeletelés helyett törik:) vissza olvasztom és teszek bele vajat meg tejszínt. Segít?

Beatbull írta...

Bocsi, hogy csak most válaszolok, de nem voltam netközelben a mai napig.
Örülök, hogy sikerült ;) Ha csak egy picit törik, az nem baj. Ha szádba véve megint megpuhul és jó rágós, akkor törhet nyugodtan hidegen. Ha viszont a melegtől nem puhul meg, azaz szájban is kemény cukorka és nem rágható, akkor túl forró lett a vajkaramellád és a cukor átlépett a következő fázisba. Én nem olvasztanám vissza, ha csak enyhén törik.

Névtelen írta...

Szia ! Azt szeretném kérdezni, hogy a tejszín az sima főző tejszín vagy habtejszín ? Milyen %-os? Vagy mindegy? Válaszodat előre is köszönöm, szép napot : Ági

Robert Nagy írta...

Szia Ági!
Habtejszín, azaz 30-33%-os tejszín. Főző- és habtejszínről Tománál találsz egy nagyon jó összefoglalót. Én főzéshez mindig habtejszínt szoktam használni, függetlenül attól, hogy édességhez vagy sós ételhez használom fel. Fontos viszont a méz szerepe, mert különben ki tud (és ki is fog) kristályosodni a karamella. Sok sikert és majd írj, hogyan sikerült!

Névtelen írta...

Szia :)!

Köszönöm szépen a gyors választ, a héten ki is fogom próbálni :) A mézet szerencsére méhésztől szerzem :D Remélem nem lesz vele problémám :) Mihelyt elkészült megírom milyen lett :)

Ági

Névtelen írta...

Szia Robi :)!

Nem vártam meg a hétvégét , annyira foglalkoztatott már a házi vajkaramella készítése egy ideje, hogy tegnap este munka után pihenésképpen neki fogtam :)
Az eredmény : szerintem sikerült, igaz az enyém világosabb, mint a tiéd a képen .... nem porlik, nem málik. A szeletelés kicsit megizzasztott, de végül csak sikerült, egész szép mennyiség lett belőle :) Hűtőben van, dobozban, az állaga kemény, de ha elkezded enni akkor nyúlós lesz és puha :) (Igazi szádban olvad nem a kezedben :) ) Cukorhőmérő híján én a jeges vízre szavaztam, elég macerás így úgyhogy a közeljövőben benevezek egy cukorhőmérőre is :)Az íze nem túl édes, karamellás - vajas. Igaz én csak félve szoktam sózni, így csak két csipet került bele .... a csipettől valahogy mindig idegenkedem ....:) Összegezve, szerintem jól sikerült :)Bár a nagy tesz még hátra van, hogy akinek készült az is ezt mondja e majd :) Köszi a receptet és a tanácsot :)
További szép napot : Ági

Robert Nagy írta...

Szia Ági!
Ahogy a soraidból kiolvasom, jól sikerült. Igen, ilyen jó kis fogba ragadós az eredmény ;) Nálam igen hosszú időn keresztül készül, lehet azért is barnább az eredményem. A kristályosodás később is bekövetkezhet még, de szerintem nálad nem fog. Egyszer zsírpapírba csomagoltam, egyáltalán nem volt jó ötlet, szóval inkább celofánt használj. A sózáson variálhatsz - nekem a legelső igen sós lett és abszolút omlós, ami nem igazán tetszett. No de csak akkor tanul igazán az ember, ha saját maga kipróbálja és legközelebb a tapasztalatai alapján alakítja tovább. Remélem, a meglepettnek is ízleni fog ;)