Finomságokkal teli hétvége Ditémmel
Elmúlt héten szerdán érkezett Ditém hozzám látogatóba, s együtt töltöttünk egy csodálatos és nyugalmas hétvégét ;) Kulináris szempontból is sokfélét ettünk/ittunk/láttunk. Csütörtök délután például elnéztünk a Vianne csokiboltba, melynek kis beülős része is van. A boltban szinte minden kapható, ami csokival kapcsolatos - táblák mindenféle ízesítésben, kakaóbab, pralinék, sőt még csokiszappan is!
Szépen elheveredtünk egy kényelmes kanapén, s elszürcsöltünk 1-1 forró csokit. Mivel tejben olvasztják fel a csokit, s Ditém nem nagyon csípi a laktózt, így laktózmentes tejet kértünk, ami Vianne-ban speciell friss kecsketej. Belekóstoltam Ditém poharába is, s annyira ízlett a kecsketej plussz zamata, hogy legközelebb én is kecsketejet fogok kérni! Miután Ditém megitta a bourbon-vaníliás, én pedig az édeskömény-narancsos forró csokimat, körülnéztünk még egy kicsit a boltban. Összehasonlítás céljából vittem olvasztásra szánt fehér csokit innét, hogy összehasonlítsam a közönséges bolti áruval. Mit ne mondjak, ég és föld a különbség - sose szerettem a fehér csokit, de a vianne házi fehér csokija kimondottan megnyerte a tetszésemet! Mindenképp ajánlom, hogy ha tortát/süteményt szeretnénk bevonni, vagy csak szimplán csoki-mousse-t készítünk, semmiképp se spóroljunk a csokin, mert óriásit ronthat (s persze javíthat is ;) ).
A Vianne-ból kitántorogva átsétáltunk a spanyol-portugál étterembe (Sintra), ahol egy üveg friss zöldbor mellett elszopogattunk egy nagy tál fehérboros kagylót, majd ropogós húsú fokhagymás rákfarkokat. Csodálatosan jól főz a szakács, csak sajnos valami miatt kevés a vendég, amit nagyon sajnálok, mert félek, hogy idővel be kell így zárnia... Desszertként 1-1 fél sárgadinnyét ettünk, melynek középső vályúja portóival volt feltöltve.
Pénteken az egyik munkatársam hozott néhány utalványt a Baggers nevű modern étterembe, mellyel féláron ehettünk, így délben a tanszékemmel átvándoroltunk a Baggersbe ebédelni. Természetesen szóltam Ditémnek is ;) Az étteremről láttam már tv-ben 1-2 riportot, ahol a különlegességéről és egyedülállóságáról számoltak be. Ebben az étteremben ugyanis az étel rendelése egy monitoron keresztül zajlik le, s a felszolgálás pedig az éttermet behálózó csőhálózaton keresztül történik. Felszolgálók ezáltal nem is léteznek, mindössze a használt tányérokat és edényeket viszik el néha, s persze fizetéskor lehet találkozni még emberekkel a kijáratnál. Árait tekintve az utalványaink nélkül kissé drága lett volna. A különleges élményért persze mindenképp megérte elmenni, s főleg gyerekekkel érdemes elnézni ide.
Szombaton szokás szerint felvásároltuk a fél piacot, majd mivel vasárnapra a füstölt sörös sertéssültemet terveztük, s bosszantott, hogy nincs normális sütőtálam, így hazafelé benéztünk az erlangeni konyhaszaküzletbe (Greiner). Szerencsénkre épp akcióban volt kapható egy pontosan a céljaimnak megfelelő öntöttvasból készült, zománcozott méretes sütőtál, amit egy hőmérővel együtt rögtön haza is vittünk, s persze vasárnap ki is próbáltunk ;) A sertéssült és a füstölt sörös szósz is nagyon jól sikerült. A bajor perecknédlit pedig Ditém teljesen egyedül készítette el! Persze ott álltam mindig mellette, de a recept elmondásán kívül mindent maga csinált, s nem is akárhogy, hanem nagyon is ügyesen és sok szeretettel ;) Eleinte nem is tudtam, hogy hogyan fogom tűrni, hogy ne nyúljak bele, de végül meglepően nyugodtan telt a főzés ;) S az eredmény is nagyon finom lett!
A szombati menüről majd következő bejegyzésemben számolok be, ugyanis azt receptként is megörökítettem ;)
5 megjegyzés:
Juj, Beatbull! Amikor olvaslak, mindig az jut eszembe, hogy "bírtok élni" Ditéddel!:-)))
Amúgy milyen az a zöld bor?
:-)) Hát igen, én is jókat mosolyogtam. :) Különösen az édesköményes-narancsos forrócsokin. Ezt extra für Dich vették fel az itallapra? :)
ízbolygó: öh, hát, nem minden nap járunk étterembe & csokizóba - csak most így kicsit összegyűlt ;) A zöld bor Portugália fehérbora. Színe alapján nem zöld, viszont friss és üde az íze. Keress rá borüzletekben a vinho verde-re ;)
kicsivú: természetesen amúgy is a lapon található (igaz múltkor nem akadt meg a szemem rajta, szóval lehet újonnan került fel ;) ) - de ezek szerint eléggé érthető, hogy nem potyára akadt meg a szemem rajta ;)
Most értem ide:-) és megint elszállt, akkor szedem össze megint a gondolatjaimat...
Volt mit pótolnotok Ditéddel kulinárisan:-))
Helyes ez a Vianne, arról a Vianne-ról nevezték el, ugye? Ahogy nézem a kínálatot, egy kicsit beleásom magam a csokoládéba, de ez eddig nem izgatott annyira:-)) Az édesköményes a mag volt, ugye? Valahol ittam ilyet, de abban úszkáltak a magok, nem volt túl gusztosos sajnos.
Tudod, hogy nem szívesen mondok Neked ellent:-)), de a vinho verde nem csak fehér, ha nem egy fajta bor, van vörös és rosé is, de friss, könnyű, alacsony alk. tartalmú. Kicsit olyan, mint a Lambrusco, na, most meg leszek kövezve:-)))
Honlap szerint igen, a Chocolat film Viannéjéről nevezték el - csokiboltot, kávézót és vinotékát egyesít rendkívül ügyesen ;)
Az édeskömény-narancs csoki speciális ivásra készült csokiblokk (zotter-től), ami maradéktalanul felolvadt a csokiban, úgyhogy nem úszott semmi sem a tetején - mindössze jó 2,5cm-nyi tejhab ;)
ó, még nem ittam vinho verdét ami rosé vagy vörös lett volna, csak fehéret, ezért nem tudtam - de köszi ;)
Megjegyzés küldése