Nyúlfilé vörösboros lilahagymával
De csúnya esős nap van ma! :( Pedig itt várnak a frissen beszerzett zöldfűszerek, hogy átültessem őket s kikerüljenek az erkélyre. Az elmúlt hétvége sokkal szebb volt! Nem csak a napsütés miatt, hanem különösen azért, mert akkor Ditémmel együtt főztünk. Most egy hétre hazament intézgetni a dolgait, s így egyedül jártam meg ma a piacot. Mondjuk így legalább összeszedhettem titokban kettő meglepit is ;)
S milyen finomakat is ettünk a múlt hétvégén! Természetesen nem csak a sonkába tekert körtéket rágcsáltuk két napon át ;) Az ánizsos körte után főételként is egy Alexander Herrmannos receptet valósítottunk meg, mégpedig a vörösboros lilahagymában párolt nyúlfilét. Ehhez előbb feltettem egy zöldségalaplevet, melyet a körtéhez is felhasználtunk, illetve másnap is ettünk belőle előételként. A csőben sült garnélarákos peperonataval ellentétben ehhez az ételhez rengeteg serpenyő és edény kellett, úgyhogy előre alaposan át kellett gondolnom a logisztikát. Ehhez aztán még hozzájött, hogy a piacon vett nyúlhát a megszokottól eltérően még nem is volt kifilézve, így egy 5-10 percen át némi tapasztalatot is szerezhettem a nyúlhát anatómiájának területén. Köretként fehér babból készült pürét és olivapasztával megkent ciabatta-pirítóst készítettünk. A végeredményt tekintve mindenesetre megérte a rövid, ám körülményes készülődést. Igaz, vörösborban párolódott a nyúlfilé és a vöröshagyma is, ennek ellenére egy pohár jól hűtött Árvay 2006-os Zempléni Sauvignon Blanc-t ittunk hozzá, ami pompásan kiegészítette a fogást. (recept)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése