Churros forró csokimártással, eperrel
Ha már egyszer vétkezünk, akkor legalább adjuk meg a módját! Persze csak kulináris értelemben, s ezen belül is csokoládéra értem ezt ;) Apukámnál lehet talán a legjobban tapasztalni ezt: nem hajlandó bármiféle csokit enni, hisz ha már egyszer tényleg csokit vagy valami édeset eszik, akkor az legyen finom és ne csak azért együk, mert csokinak hívják. Épp ugyanígy álltunk hozzá Ditémmel is, amikor különböző ízesítésű forró csokimártásokat készítettünk.
S mit is tunkoltunk bele? Egyrészt hosszú kis édes-sós fahéjas cukorban meghempergetett spanyol tésztacsíkokat készítettünk (churros), mégpedig úgy, hogy a tésztát egy habzsákba tettük, s egy csillag alakú lyukon keresztül közvetlenül a forró olajba nyomtuk. Nagyon mókás volt, s a forró olajtól eltekintve pompás játék lehet a konyhában egyébként kevésbé segítőkész gyermekek számára is ;) A forró olajban elég hamar kisültek a különböző alakzatokká összeállt tésztacsíkok, melyeket lecsöpögtettünk, majd Ditém óvatosan megforgatta őket fahéjas cukorban. Másrészt pedig az édes íz ellensúlyozására friss epret tunkoltunk a sima, ánizsos és a rumos forró csokiszószokba, amikhez a Vianne csokibolt ellenállhatatlan házi keserű csokiját használtuk. Még egy pohár száraz fehérbort is elkortyoltunk hozzá, ami különösen jól harmonizált a csokis eperrel. (recept)
Tegnap érkezett az örömteli hír, hogy második helyezett lettem az estiskola áprilisi fordulóján a spárga-desszertnek készült spárgaszuflémmal! Köszönöm szépen a pozitív elbírálást, s gratulálok a többi díjazottnak is! A májusi forduló témája "fehér", remélem minél több jobbnál jobb recept kerül ebben a hónapban is benyújtásra ;)
17 megjegyzés:
Gratulálok a helyezésedhez! :o)
Látom te az égetett tésztás churrost csinálod. Én mindig az egyszerübb, sütöporos, gyorsan összeállítható változatot sütöttem mindaddig, amíg kórházban kötöttem ki churrosütés után. Azóta nem süthetek többet ...:o( Pedig viszket a kezem, és ezt a fajta tésztát is ki szeretném próbálni valamikor, persze csak asztronauta öltözékben :o))))
köszi Maci ;)
öh, először készült nálunk churros, a tanszéki titkárnő nyomta a kezembe a receptet - szóval nem is ismerem a sütőporos változatot, de ezt sem mondanám nehéznek. Sőt, kimondottan jól szórakoztunk a készítés közben ;)
Miért kerültél kórházba? Fröcskölt az olaj, vagy hmm - nem igazán értem, mi olyan veszélyes benne (?)
Gratulálok a helyezésedhez!!
A churros meg annyira de annyira jó, rengeteget ettünk, mikor Portugáliában voltunk. A kis bódék körül olyan isteni illat van, hogy muszáj mindig megkóstolni, nem romlott-e a színvonal...
Igen fröcsögött, helyesebben mondva robbant a forró olaj, amikor beleszúrtam a churroba (persze nem kellett volna szúrkálni) Arcba, szembe, nyakra, kézfejre, és az ujjaimra is jutott böven, szóval felejthetetlen élménnyé vált...
köszi szépen cserke! Egyébként Rád próbáltam utalni azzal a sorral, hogy "pompás játék lehet a konyhában egyébként kevésbé segítőkész gyermekek számára is" ;)
óóó, Maci, nagyon sajnálom ezt a negatív élményt ... gondolom, akkor semmit sem frittírozol ezek után ...
gratulaaaa! :)))
d
kösziiii ;)
Nagyon guszta ez a kis lightos nasi!:-))
Nálam a bő olajban sütés és a palacsinta a szagok miatt van tiltólistán, de most hogy itt a jó idő, a kertben bevállalom:-)))
komolyan tiltólistán van a palacsinta??? máshol épp ellenkező a helyzet - no meg Ditém egyik kedvence a hortobágyi húsos palacsinta ;)
mi is szellőztettünk utána egy jó ideig, de azért hamarabb kimegy a szaga, mint pl. egy currynek ;)
Ez aranyos Tőled:))
Gondolatátvitel lehetett, ha nem is pomtosan, mert tegnap vasalt életében először, miközben nekem a vizek csorogtak a fejemen...
Olaj veszélyes, látod, gyakorlott háziasszonyokkal is mik történnek:(
na tessék...hát nem ezzel álmodtam?!megfogott ez a veszélyes kalandos édesség téma... amúgy meg gyümölcsnapom volt, ilyenkor hajlamos vagyok tudat alatt elcsábulni...:O)
Cserke: hagyni kell azért, különben soha többet nem fog vasalásban segíteni ;) Nővéremmel mi pl. mindig mosogattunk, s hát néha lecsorbult a tányér széle - de dehogyis szóltak ránk! Különben talán soha többet nem mosogattunk volna ;)
Gourmandula: ez ugye nem a rémálmok közé sorolandó most? ;)
nemnemnem, dehogy!!! iszonyat jól teleettem vele magam...hmmmm :)))
uuu...most készült el és életveszélyes.. pehelykönnyű csoda. köszi a receptért.
Bostina: Örülök, hogy jól sikerült! Nem bonyolult elkészíteni és szabadon variálható hozzá a mártás. Csokimártással készítetted? Vagy simán cukorral / fahéjas cukorral?
Szia! mivel éjszakai bűnözés volt, igy a csokimártást kihagytuk, kevés fahéjas cukrot tettem rá, és örültem, hogy csak 2 személyes az adag, mert a duplája is elfogyott volna szemrebbenés nélkül :D
Sok dcsérő vélemény után a "hazájában" szerettem volna kipróbálni, de nem volt cimem kipróbálásra érdemes helyszinről igy mikor kijutottam Spanyolországba, ott helyileg belefutottam egy kőkemény variációba, ami finoman szólva nem nyerte meg a tetszésemet.
Próbáltam a S. J. féle receptet is, de ez sokkal jobban sikerült. köszi mégegyszer :)
Ha így éjszaka állsz neki, akkor el tudom képzelni, hogy meg volt teremtve az alapfeltétel ahhoz, hogy sok fogyjon belőle ;) Örülök, hogy ízlett és jól sikerült.
Megjegyzés küldése