Sárgadinnyés-gránátalmás kacsamell
A spárga-tagliatellém és a csokimalőröm mellett a Harmadik nevezésem a Heimann receptversenyre nosaltyhoz hasonlóan egy gyümölcsös rózsaszín kacsamell volt. Időközben már olyan rutinnal sütöm a kacsamellet, hogy egyszerűen mindig tökéletesen szaftos és egynemű rózsaszínűre, bőre pedig szép ropogósra sikerül. Nemrég is sütöttünk Ditémmel kacsamellet, ami ismét tökéletesre sikeredett. A bor, amihez készült, egy 2004-es Heimann Cervaes volt. Első nekifutásra egyébként a 4-4,5 óra alatt alacsony hőmérsékleten rózsaszínűre sütött szarvassültet terveztem hozzá, ám a vadhús mellett nem állta meg a helyét a bor. Pedig magát a húst nem is fűszereztem túlságosan, sütve is alig volt, csak szép lassan átmelegedett, de eleve már sajnos maga a hús elnyomta a Cervaes-t.
Emiatt egy könyedebb, ám továbbra is vad felé hajló húst, mégpedig a kacsamellet szemeltem ki a bor mellé, amihez sárgadinnyéből és gránátalmából készítettem gyümölcsköretet. Az étel valójában a papayás-gránátalmás kacsamellem kissé átalakított változata. Ennek az az oka, hogy sajnos ott rá kellett jönnöm, hogy a papaya ugyan nagyon finom, ám nyersen nem tesz jót az emésztésemnek, csakúgy mint a nyers ananász sem. Így a papaya sárgadinnyére cserélődött, aminek viszont némi cukor kellett, hogy előhozzam az izét. Cukor helyett viszont inkább gránátalmaszirupot tettem bele, ami tökéletes megoldásnak bizonyult. Persze a bodzapálinkás flambírozás sem maradhatott el, ami csodálatosan megbolondította a gránátalma-sárgadinnye harmóniáját. A Cervaes-hez egyébként nagyon jól illet, s megerősítette bennem a (szubjektív) véleményt, hogy a Cervaes-hez erőteljesebb vadhús nem tálalható. (recept)
7 megjegyzés:
akkor ez az Te kacsás pályaműved:-) állati klassz, nagyon tetszik, és van is egy kacsamell a hűtőmben...
köszi ;) nekem a Tied is nagyon tetszik!
gránátalmát szerintem nehéz lesz jelenleg felhajtani, mert vége a szezonnak - bár ma már szinte mindig lehet mindent kapni. Receptjeim közt találsz még jópár kacsamelles receptet, ha nem sikerül ehhez mindent beszerezni ;)
a múlt heti bevásárláskor láttam még:-) ugyanezekkel az ízekkel szeretném elkészíteni:-)
Grenadine-t látni manapság csak - legalábbis errefele. Az ízvilág érdekében: a bodzapálinka Szicsektől származik, kapható pl. a Magyar Pálinka Házában. ;)
Papayaval egyébként szerintem finomabb, ha nincs azzal a speciális enzimmel problémád, akkor inkább azzal készítsd. Ahhoz nem is kell annyi cukor / szirup.
Szia, Beatbull, még nem írtam, de egy ideje felfedeztem a blogodat. Jól haladsz, főleg ahhoz képest, hogy csak 1-2 éve kezdtél főzni.
A kacsamell miatt írok, nekem a kedvencem, hihetetlen gazdag ízvilágú hús. Sokat vacakoltam, kísérleteztem én is, mire elmondhtattam, hogy megbízhatóan jól el tudom készíteni. Csak sajna idehaza nem lehet kapni normális minőséget. Amikor rákaptam, még lehetett kapni a bábolnának egy vákumcsomagolt kacsamellét, 18-22 dekásak voltak, ínmentesek, nagyon finomak. Sajna ezeket rendre elrontottam még, mire kifinomult a technikám, addigra eltünt teljesen. Most csak 30 deka fölött "dinoszaurusz"-melleket lehet csak kapni, kicsit inasak is, az első pár darabot ki is dobtam, szinte ehetetlen lett. Aztán újragondoltam, amit a hússütésről addig tudtam és sikerült a behemótokat is ehetőre csinálni, de azóta is visszasírom a kis zsenge darabokat!
Én egyébként hagymalekvárral szeretem a legjobban, gyakran önmagában eszem vele, még keresem az ideális köretét... :)
köszi a bókot before ;) Maga a blog megy 1,5 éve, főzni kb. azóta főzök, hogy kikerültem, s magamra maradtam, azaz eltekintve az első évtől úgy igazándiból kb. 4-5 éve, autodidakta módon. Az első 1-2 évben gyakran ugyanazok az ételek is készültek, s nem is voltak nagyon csinosak, ám elég hamar rengeteg tapasztalatot szereztem, s utána ráébredtem arra, hogy csak én sínylem meg úgyis, ha kísérletezgetek, úgyhogy szépen elindultam az ízek világa felé vezető úton ;) Szóval ez az utam eddig ;)
Itt mindig a piaci friss kacsamellet szoktam használni, s ugyan van kicsi is neki, én jobban szeretem a "dino"-melleket, azaz legyen legalább 300g. Elvégre úgyis vékony szeletek formájában helyezem a tányérra, s nem egy egész mellként, mint pl. a csirkénél. Az inaknál nem tudom, hogy mire érted, mármint hol találhatók meg otthon - az itt kaphatóknak a felületén szokott lenni mindig egy kevés, de azt egy kis éles késsel mindig le szoktam hántani a mellről.
Ez a hagymalekváros ötlet tetszik! Szerintem annyi mindenhez illik a kacsamell, hogy nem vagyok benne biztos, hogy valaha is meg fogod találni a tökéletes köretet mellé ;)
Megjegyzés küldése