péntek, július 11, 2008

Ökörpofa retro hagymás malacfüllel (200. bejegyzés)

Lassan 2 éve, hogy üzemel a blogom, s mára elérkeztem a 200. bejegyzésemhez. Az ünnep alkalmából kétszeri nekifutás után azt hiszem sikerült hajszálpontosan eltalálnom a Bock bisztró egyik nevezetes fogását, az ökörpofa retro nevű ételt, melynek receptjét lentebb még közzé is teszem. De előbb egy rövid visszatekintést adnék az eddig történtekre - azaz jöjjön egy kis behind the scenes of kísérleti konyha ;)

Lassan 6 éve, hogy kiköltöztem Erlangenbe tanulni, ahol a családomtól távol életemben először kellett saját magamat ellátnom. Ennek persze megvolt a jó oldala is, hisz így megtanultam takarítani, vasalni, bevásárolni, mosni (s a mosással együtt azt is, hogy hogyan ne egyem le magam;) ) és főzni. Utóbbinál azt hiszem egy eléggé meredek fejlődésről beszélhetünk, hisz mikor kijöttem, 2 héten át minden nap csak tésztát ettem üveges kész paradicsommártással. Végig is próbáltam mindet, s meg is találtam köztük a favoritomat, de valahol mégis uncsivá kezdett válni. Így kezdtem aztán el fokozatosan pl. a mártást is magam készíteni, aztán jöttek a húsok, ahol eleinte előre pácoltakat vettem és sütöttem, közben különböző hibákat vétve kitanulva a hagymás-szalonnás pirított burgonya fortélyait. Miután sikerült összebarátkozni a sütővel, s rengeteg fortélyt kiismertem a főzéssel kapcsolatban (mit meddig süssünk, főzzünk, hogyan lesz valaminek szép színe és ropogós, milyen a jó zöldség, gyümölcs és hús), olyan gondolat kapott el, hogy egyedül vagyok, s kísérletezgethetnék mindennel, amivel csak szeretnék, hisz ha nem sikerül, akkor csak én sínylem meg, s senki más. Eleinte persze nem sikerült minden úgy, ahogy elgondoltam, s sokmindent kétszer is elkészítettem, mert az első változat ugyan finom volt, de evés közben újabb ötleteim támadtak, hogy hogyan fejlesszem tovább. Fényképek is készültek általában az ételekről, melyeket akkor viszont még csak családon belül küldözgettem el. Több mint 2 éve aztán újra ki akartam tenni a honlapomat, miután 3-4 évig nem voltam jelen ilyen formában a neten. Ekkor jött aztán az ötlet, hogy a recepteket egyszerűen összegyűjthetném a honlapomon, s akkor nem kell mindig újra és újra előkeresnem őket, ha ismét el akarom készíteni. Másik előnye pedig, hogy ha valaki érdeklődik valamilyen recept után, akkor nem kell még először lepötyögnöm, hanem egyszerűen egy linket tudok küldeni. Így indult el aztán a honlapom valamikor 2006 nyarán. Blogot terveztem már akkor is, de valahogy sose jutottam el odáig, hogy elkezdjem, mire aztán végül 2006 októberében el nem indítottam. Hozzá kell tennem, hogy nem végeztem ekkor semmiféle kutatómunkát, hogy milyen más hasonló blogok vannak már fönt neten, s hogyan vannak azok felépítve. 2007 tavaszán kicsi vú hozzászólása által lettem csak figyelmes rá, hogy bizony jópár magyar gasztroblog létezik, s némelyeknek már évekkel előttem támadt az ötletük egy blog indítására. Nagyon örültem, hogy belecsöppentem a gasztroblogszférába s rengeteg új ismerőssel lettem gazdagabb, akikkel viszont sajnos (még) nem sikerült személyesen megismerkednem. Pótolni fogom a jövőben! ;)


Az ünnep alkalmából az egyik legkedvencebb éttermi fogásom receptjét kísérleteztem ki. Kb. 1,5 éve jártunk szüleimmel a Bock Bisztróban, s töltöttünk ott egy feledhetetlenül szép estét. Már korábban is említettem ezt a bizonyos estét, amikor az előételemet sikerült reprodukálnom, azaz füstölt kacsamellet készítettem körtesalátával. Rengeteg bort kóstoltunk meg aznap este, s talán ezért sem emlékszem már a desszertre, viszont az előétel mellett a főétel égette be magát rendkívüli módon az emlékezetembe. Máig is pontosan emlékszem, hogy milyen csodálatos volt az ökörpofa retro a Bock Bisztróban: a szaftos, omlós, szinte rágás nélkül a nyelvvel szétnyomható marhapofa pörköltlében fürdetve, mellette pedig a ropogós malacfül a hasonlóan ropogós édes hagymával... Mennyei élmény volt!


Mára ugyan már annyira sikerült belejönnöm a főzésbe, hogy szinte minden étel elsőre sikerül. Az ökörpofa retro kívétel volt ezalól, mivel az első alkalommal a hagymás malacfület egyáltalán nem sikerült eltalálnom - viszont a hibákból tanultam. Ditém külön örült is a fogásnak, ugyan nem ismeri az eredeti fogást, viszont óriási porcrajongó - a malacfül pedig ugyebár nagyrészt porcból áll ;) A második nekifutásomnál hozzáöntöttem a pofákkal készített pörkölthöz egy kevés korábbról megmaradt és fagyasztóba eltett marhapörköltet is, ami még finomabbá tette az ételt. Egyébként teljesen úgy készítettem, mint a sima pörköltet - annyi különbséggel mindössze, hogy a pofákat persze nem vágtam darabokra, hanem egyben készítettem el. Mindezt persze - ahogy egy jó pörköltnél szokás - többször szépen lassan felrottyantottam, majd hagytam szépen kíhűlni. Csodálatosan szaftos és omlósan puhára sikeredtek a pofák, s a pohár vörösborral mellé teljesen a Bock Bisztróban éreztem magam. A malacfület is sikerült tökéletesen eltalálni: közvetlenül a tálalás előtt néhány perccel dobtam csak bele a hagymát, hogy egy picit dinsztelődjön, de még szép ropogós maradjon. S persze krumplipüré is készült hozzá - igaz nem csontban tálaltam, mint a Bock Bisztróban, de ízre finomabbra is sikeredett, mint amire emlékszem. Összességében sikerült hajszálpontosan eltalálni azokat az ízeket és halmazállapotokat, mint amit 1,5 éve a Bock Bisztróban ökörpofa retro nevén helyeztek elém. Csak ajánlani tudom mind a Bock Bisztrót, mind az ökörpofa retro otthoni elkészítését. A malacfület és a marha- vagy sertéspofát érdemes előre megrendelni a hentesnél, hisz legtöbbjüknél (sajnos még) nem tartozik az állandó kínálathoz. (recept)

Időközben írtam egy átfogó bejegyzést is a pofahúsról.

19 megjegyzés:

gabojsza írta...

Gratulálok a kétszázadik bejegyzéshez és mégjobban az ökörpofa retróhoz:-)
Bock Bisztrós látogatásomkor ezt akartam enni, de úgy véltem, vacsorára kicsit húzós (nem szeretek medvével álmodni), így maradtam a Szent Jakab kagylónál, azt sem volt csalódás (még most is szinte érzem az ízét a számban...)
Legközelebb ebédelni megyek és feltétlenül megkóstolom.
(amúgy ma én is egy Bock Bisztrós fogást posztoltam:-)))
Örülnék, ha 19-én találkoznánk! :-)

Millie írta...

Gratula a 200.-hoz! Még 200 ezret kívánok!
Millie

Zsuzsi írta...

Gratulálok a 200.hoz, és külön az ételhez, méltó az alkalomhoz és a blogod szellemiségéhez egyaránt!
További jó kísérletezést kívánok

Mamma írta...

Gratulálok, Beatbull!
Én mindig is csodáltam ezt a fejlődést, amit Te csak egyszerűen lemeredekezel, szerintem ez több annál.
Van hozzá érzéked, ez vitathatatlan, és ilyen rövid idő alatt többet tanultál, mint némely tapasztalt, fakanalat forgató háziasszony:-))
Kívánok még nagyon sok ilyen bejegyzést!!:-))

(Sajnos én még nem jutottam el a Bock bisztróba, de Gabojszáék már áradoztak róla:-)))

nana írta...

gratulálok én is a 200. bejegyzéshez, és szeretnélek még sokáig olvasni! :)

Zsuzsa írta...

Gratula a bloghoz, az ökörpofához, meg köszönet a kis életrajzi adalékért is.
Bele sem merek gondolni, 6 év múlva mikről olvashatunk majd nálad, ha ez így megy tovább! ;)

Ízbolygó írta...

Beatbull Mester!
Szívből gratulálok Neked a 200-ik bejegyzésedhez és ehhez a különleges ételhez, amivel ünnepled! Köszönöm, hogy bepillantást engedtél a színfalaid mögé:-)) További jó kísérletezést kívánunk Neked és önző módon magunknak is.:-)

Mindennapi Manna írta...

Gratulálok, még sok-sokat! Jót mulattam ezen a bejegyzésen is, nagyon jó:)

Horasz írta...

Szep evfordulo, szep etel:)

H.

Toma írta...

Hello. Gratulálok a 200. bejegyzéshez. Csak így tovább.

Beatbull írta...

Köszönöm szépen a gratulációkat, jókivánságokat és legfőképp a szép szavakat ;)

kicsi vú írta...

Na, a végére én is befutok!:) Gratulálok a neves naphoz! Nem is tudtam, hogy én rántottalak be a magyar blogszférába.:-)
Az ünnepi recept istenien hangzik, én is a porcokkal kezdeném.:)

Kricso írta...

Gratulálok!
Kívánok sok -sok kreatív ételt a jövőben is, hogy szépen gyarapodjon a bejegyzések száma,
-amit nagy érdeklődéssel olvasok posztról posztra!
Így tovább!

Grenadine írta...

grat a 200.hoz, de mindenekelőtt a lenyűgöző önállósághoz, amihez foghatót pasiknál igen ritkán látni! :)

partizánorsi írta...

Gratulálok a bloghoz, a kétszázadikhoz, a kreativitásodhoz! Még sok ilyet nekünk :-))

Beatbull írta...

köszönöm szépen! ;)

Gourmandula írta...

1. nagy gratula! olyan jó, hogy vagy! :)
2. erről jut eszembe, elfelejtettem nemcsak a szülinapot, de a 100. bejegyzést is. na bumm. :D
3. malacfül?! bocipofa?! jajjistenkém

Névtelen írta...

Ez mind szép és jó, csak egy a gond, hogy a malacfüle 20 perc alatt egyszerüen nem készül el, főleg nem csak zsiradékon.
Kb egy óra kell neki, és kis víz hozzáadása is.
Én kicsit tovább gondoltam, adtam hozzá tárkonyecetet is, babérlevélörleményt, és mikor elpárolgott róla a víz, utána tettem bele a hagymákat kb 3 percre, majd egy kis cukor.
Na így tökéletes lett!

Beatbull írta...

Ha "elkészül" alatt azt érted, hogy teljesen elveszti a porcos karakterét (mint ahogy az éttermek többségében jellemző a fülre), akkor igen, több idő kell neki és egy kis folyadék sem árt. Én jobban szeretem ha még megmarad a porcossága. Nem először készítettem a malacfület hagymával, amikor ezt a bejegyzést írtam. Nekem így tetszett a legjobban az eredmény, ahogy a receptben leírtam.