Sárgabarack-muffin
Már eléggé régóta ott nyugszik nálam a muffinos sütőformám, s utóbbi időben nem is került nagyon bevetésre. Kb. akkor szereztem be, amikor egyik ismerősömtől kaptam egy kókuszos ananász-licsi muffin receptet, amit persze ki is próbáltam rögtön. A kép akkor még a régi fényképezőgépemmel készült, így nem valami szép, de nagy sikere volta muffinoknak. Mindenesetre valahogy azután csak a heverő alatti üregben lapult sokáig a sütőforma. Egy-két hónappal ezelőtt az akciós receptkönyvek között véletlenül megpillantottam egy muffinos szakácskönyvet, s mivel első átlapozásra találtam benne izgalmas dolgokat is, ezért haza is hoztam. A muffinos receptkönyv is pihent először egy ideig a sütőformával együtt, míg aztán tényleg meg nem jött a kedvünk Ditémmel, hogy muffint süssünk.
A szezonhoz illően sárgabarackkal készítettük a muffinokat úgy, hogy egy-egy felet belenyomtunk a narancshéjjal és straciatella joghurttal ízesített masszába. Sütés után a csillogás kedvéért egy kevés barackpálinkával flambírozott baracklekvárral kentem be, majd kis csokilapkákkal szórtuk meg. Egy picit savanykás volt még a sárgabarack, így utólag még további csokireszelékkel szórtuk meg. Sütés közben olyan csodás illat szállt fel, hogy Ditémnek rögtön karácsonyi hangulata lett. Erreföl előkaptam a télapós tálcámat és azon rendezgettem el a süteményeket ;) Sajnos a képen nem nagyon látszik a tálcából sokminden, de lesz majd még alkalom, amikor a lencse elé kerül. Összegzésül: nagyon finom gyümölcsös lett a barackos muffin, s szerintem gyerekek számára is egyszerű és pompás szórakozás az elkészítése. Mi legalábbis nagyon jól szórakoztunk ;) (recept)
3 megjegyzés:
úúú, pálinkával flambírozva, csingcsing, erre felfigyeltem! :)
mmmm, egyszer már én is flambíroztam pálesszal, de husit (!!!), gyümölcsre még nem gondoltam, de miért nem?! észben tartom! :))
A pálinka onnét jött, hogy a bugaci csárdában nagymama baracklekváros palacsintáját mindig flambírozva kaptuk, s sokkal finomabb volt ezáltal. Egyébként a férfi pincérek nem voltak képesek meggyújtani (nagyon sajnálták rá a pálinkát, s hát az a kevés nem gyulladt meg) így mindig ki kellett hívatni a csinos pincérleányt, aki jól meglöttyintette az üveget és lángra lobbantotta a palacsintát ;)
Itt spec ugye nem a muffint flambíroztam, attól lehet elolvadt volna a műanyag télapós tálcám, hanem sütőlap vagy gáz helyett a pálinka flambírozásával melegítettem meg a 2-3ek lekvárt ;) A szó szerinti értelemben vett pálinkával való főzés ötlete amúgy onnét jött, hogy egy Kínáról szóló étteremben részeg garnélákat szolgáltak fel, amiket nyersen dobtak a forró alkoholba, s rájuk gyújtották a szeszt ;) Az asztalnál félig nyersen fogyasztották.
... Kínáról szóló riportban említett étteremben ...
Megjegyzés küldése