Babérleveles lenolajban konfitált sózott hering
Avagy a lenmagolaj készítéséről, tárolásáról, felhasználásáról és pozitív hatásairól.
Néhány hete egy multimédiás találkozó során Cottbusban jártam. A helyiek egy kis kirándulást is szerveztek egyik délutánra a közeli Spreewaldba, mely során egy felújított szélmalomban is jártunk Straupitz falu szélén. A szél energiáját ebben a malomban gabona őrlésén kívül fa fűrészelésére és lenmagolaj készítésére is használták, ill. utóbbi előállítását ma élőben be is mutatják a látogatóknak. Így állt módomban egy kicsit közelebbről megismerni a lenmagolajat.
straupitz-i felújított szélmalom (hdr felvétel)A lenmagolaj készítését egy tapasztalt és vidám hangulatú öreg úr mutatta be. Első lépésként leőrlik a lenmagot, hogy durva szemcséket kapjanak. Ezután egy nagy üstben állandó kavarás mellett (ezt is a szél hajtja!) kb. 70°C-on óvatosan megpörkölik. Egyrészt azért pörkölik, hogy a keserű anyagok ízét a háttérbe szorítsák, másrészt pedig a többi ízt előhívják ill. még intenzívebbé tegyék. Kb. 15-20 percnyi pörkölés után egy henger alakú formába teszik a pörkölt lenmagdarát, majd kipréselik belőle az olajat. 10kg lenmagból így kb. 2,5 liter friss lenmagolajhoz lehet jutni.
A helyszínen meg is kóstolhattuk tisztán, vagy cukorral együtt. Sokan ódzkodnak a tiszta változattól, s a cukrosat részesítik előnyben. Szerintem tisztán lehet a legjobban kiérezni az ízeket, cukorral túlságosan ellaposodik. A maradék száraz lenmagot is felhasználják, pl. állateledelként vagy embereknél kitűnő természetes gyógyszer emésztési panaszoknál. Lisztté is szokták őrölni a száraz lenmagot, ám önmagában nem használható péksütemények, kenyerek készítésére, mert nem tartalmaz ún. ragasztós fehérjéket. Sima liszttel elkavarva viszont süthető lenmaglisztes kenyér ha ügyelünk arra, hogy az összes lisztmennyiségnek csak 1/8-át teheti ki a lenliszt.
A több évtizedes tapasztalattal rendelkező olajat sajtoló úr tippeket is adott a lenmagolaj felhasználásához. Frissen bontva hűtés nélkül 3 nap alatt használjuk fel, mert nagyon hamar oxidálódik s rossz, keserű ízű lesz. Hűtőben 4-6 hétig is eltartható, lefagyasztva akár egy évig is, ám mindig ajánlott használat előtt szobahőmérsékletűre felmelegíteni, hogy jobban érezhetőbbé váljanak az olajban rejlő ízek. Sütésre sajnos alkalmatlan a lenmagolaj, hiszen 150°C felett füstöl, megég és keserű lesz. Ellenben pompás mindenféle saláta dresszingjeként, s pl. házi majonéz készítéséhez is felhasználható. Rengeteg egyszeresen ill. többszörösen telítetlen, valamint omega 3 zsírsav található meg a lenmagolajban, azaz nagyon egészséges.
A spreewaldi környék egyik hagyományos étele is lenmagolajjal készül: egyszerű főtt krumpli friss enyhén sózott heringgel, lenmagolajjal meglocsolva. A lenmagolajat gyártó úr ugyan nem említette a konfitálást, de mivel arról szólt, hogy a lenmagolaj csak alacsony hőmérsékleten használható, s ízekben nagyon gazdag, ezért arra gondoltam, hogy konfitálásra használhatnám. Így végül egy kicsit átalakítottam a környék hagyományos fogását: az enyhén sózott heringeket (matjes) babérlevéllel együtt lenmagolajban konfitáltam, a krumpliból pedig lila pürét készítettem, amit retekkel dobtam fel. Nagyon finom egyszerű ebéd született belőle. (recept)
11 megjegyzés:
"Nagyon finom egyszerű ebéd született belőle."
Hát igen, ez a simple food beatbulléknál. :))))
Szívesen megkóstolnám ezt a lenmagolajat. Izgalmas lehet.
Szép lila maradt a krumplid! Nekem eléggé kiszürkült, amikor lila krumplilevest csináltam belőle. :)
nem akarsz hdr-tutorialt tartani vmikor?:) a címemet tudod, oda elküldhetnéd, hogy csinálják a profik:D (ha mégsem, akkor a profilomnál ott van XD)
A tányér csuda jól néz ki.
A szélmalom nagy hátránya az (volt), hogy nem őrli egyenletesen gabonát. Ha fújt rendesen a szél, akkor finomabb lett a liszt, ha meg csak fújdogált, akkor majdhogynem használhatatlan volt. A gőzmalmok bevezetése megoldotta ezt a problémát. Talán ez a fő oka annak, hogy "lisztgyártásra" ma már nem használják.
Zsuzsa: Ízbolygó említette nemrég egyik bejegyzésében, hogy egy bizonyos solio nevű cég gyárt otthon lenmagolajat. Reformboltokban biztosan kapható!
Tényleg nem volt komplikált: krumplit megfőz, meghámoz, összetör, halat olajba tesz, majd kivesz - szóval ezért mertem azt írni, hogy "egyszerű" ;)
Before: köszi! Nem részesítettem semmiféle extra színmegtartó kezelésben sem.
starfokker: Félév elejére terveztem egy HDR előadást ide az egyetemre egy kis kör számára, mert itt is noszogatnak vele. Ezzel együtt meg egy bejegyzést is terveztem hozzá, szóval lesz tutorial/bejegyzés a közeljövőben! Csak meg kellene írnom végre... ;)
Hobbiszakács: köszi! Naja, bizonyos szélerősség alatt üzembe sem helyezték a szélmalmot ;) A vendégek számára viszont mindig megtekinthető a lenmagolaj készítése, mert ebben a malomban szél hiányában motorral pótolják az energiát.
Küldtem neked egy körkérdést:
Te mióta főzöl, és miért?
Érdekesek ezek az infók. Az olajprés milyen technológiával működik?
Amolyan kerek tortaformákba tették bele a megpörkölt, feltört lenmagokat. Erre tettek rá egy fedőlemezt, majd szépen összeütögette a bácsi egy óriáskalapáccsal, hogy ne maradjon benne levegő. Ezután került az egész egy présszerkezetbe, ami tekeréssel működött - s ebből folyt aztán ki a friss olaj.
Szia!
Én is küldtem a kördést:
http://href.hu/x/77jk
köszike!
Végre ideértem én is...
Jó és tartalmas volt ez a bejegyzés:-)
Beatbull, lenmagolajat én már régebb óta használok, illetve használnék... ha nem lenne az íze olyan ... hm, szoknivaló:-)))
viszont a lenmagolajnak van az egyik legmagasabb linoltartalma, bőven rendelkezik omega-6 esszenciális zsírsavakkal, ami tudvalevően igen magas egészségi faktorral bír. (erről bőven ír az idevágó szakirodalom, nem részletezném.)
Jómagam, mivel nagy házi majonézgyártó vagyok:-))), természetesen próbálkoztam a lenmagolajas majonézzel is.... a kész termék sorsát nem ecsetelném, gyarkorlatilag a kukában végezte, annyira élvezhetetlen volt... a lenmagolajnak sajátságos íze van, amit bizonyára szokni kell, nekünk nem sikerült:-)). Lehet, hogy még fel kell nőni hozzá.
Manapság szinte egy dologra használom, sültburgonyához mártogatóst szoktam keverni, abba teszek egy kis lenmagolajat - ezzel elegánsan el lehet kendőzni az ízét, ezzel együtt próbálkozom, hogy hetente együnk becsempészve a vacsoráinkba együnk egy keveset.
Igen, szoknivaló az íze - így konfitáláshoz jó volt, a megmaradt olajat viszont én sem tudtam megenni ;) Egyébként azon a környéken sem eszik mindenhol és mindenhez (kivétel a bácsi, aki a gyártást bemutatta ;) ), s magában legtöbbjük végképp csak cukorral együtt hajlandó megenni. Kóstoltad/kóstoltátok már úgy, hogy előbb az olajba aztán a cukorba mártod?
Megjegyzés küldése