HDR suli 2 - Kellékek és programok HDR fényképezéshez

Remélem, sikerült a bevezető HDR-es bejegyzésemmel felcsigáznom néhány olvasóm érdeklődését ezen modern fényképezési technika iránt. Ebben a bejegyzésben megpróbálom összefoglalni, hogy saját tapasztalataim szerint mely kellékek szükségesek, melyek opcionálisak a HDR fényképezéshez. Ezen túl fel is vázolom, hogyan zajlik le egy képsorozat készítése, s mire érdemes szerintem ügyelni. Végül még néhány programot is felsorolok, melyekkel később össze lehet illeszteni a felvételeket egy megjeleníthető képpé.

A HDR technika egy ugyanarról a motívumról készült különböző expozíciós idejű képsorozaton alapul. Avagy magyarul a fényképek hol sötétebbek, hol világosabbak, s ezt hosszabb valamint rövidebb megvilágítási időkkel tudjuk elérni. Ehhez mindenképp szükség van egy digitális fényképezőgépre, amin manuálisan (azaz mi, saját magunk) állíthatjuk be a felvétel expozíciós idejét. Nem kötelező tükörreflexesnek lennie, amennyiben a kompakt digitális fényképezőgépünk is megengedi, hogy magunk állítsunk be expozíciós időket. Ezen kívül elengedhetetlen kellék egy program, amellyel később számítógépünkön összerakhatjuk a felvételeinket egy képpé. Mindössze ennyi felszereléssel már el is kezdhetnénk a HDR felvételeink készítését, ám számos kiegészítő funkcióval és eszközzel sokkal egyszerűbben érhetünk el szebb és precízebb eredményeket.

Megkönnyítheti a dolgunkat, ha a fényképezőnk eleve rendelkezik olyan funkcióval, mellyel automatikusan különböző megvilágítási idejű felvételekből álló képsorozatokat készíttethetünk. Ezt az opciót Auto Exposure Bracketingnek (AEB) nevezik. Itt beállíthatjuk, hogy mennyire legyenek túl világosak ill. túl sötétek a hagyományos felvételen túl készülő képek. A fényképezőgépünk ezután automaikusan kiszámítja és beállítja a plussz felvételek expozíciós idejét. Némely gépnél 3-nál több felvételből álló sorozat is beállítható az AEB opció alatt. Ha épp új fényképezőgépet tervezünk vásárolni, akkor érdemes utánanézni az alábbi címen, hogy rendlkezik-e gépünk ezzel a bizonyos AEB funkcióval. Még nagyobb előny, ha fényképezőgépünk nem csak automatikusan számítja ki és állítja be az expozíciós időket a túl világos és túl sötét felvételekhez, hanem a teljes képsorozatot egyetlen gombnyomással / kioldással automatikusan el is készíti. Ezzel lecsökkenthetjük az egyes felvételek közti elcsúszásokat.

Nem szükséges, de ajánlott ill. szituációtól függő egy statív (állvány, tripod) használata. Ennek az az oka, hogy a 3 vagy több felvétel készítése során nem szabad a fényképezőgépnek elmozdulnia, hiszen később nehéz lenne a számítógépen a fényképeket egymásra illeszteni. Fényes nappal AEB-vel és automatikus kioldással gond nélkül készíthetünk állvány nélkül is - a fényképezőt kezünkben tartva - képsorozatokat HDR-hez. Ennek okáról a kültéri felvételeknél részletesebben fogok még írni. Belső térben ill. éjszaka viszont elengedhetetlen egy statív használata, hiszen ilyenkor jóval hosszabb expozíciós időkkel dolgozunk, mint nappal.

3 expozíciós HDR felvétel egy fa koronájáról. A felvételek árnyékban, kézből készültek mindenféle reflektor vagy egyéb segédeszköz nélkül. A képnek nem tulajdonítanék túl nagy eszmei értéket, viszont nem rossz példa a képek HDR-es rekonstruálására. A bal felső eredeti felvételen a fa kérgének mintázata sötét, alig kivehető, míg az oldalról beszűrődő napfény miatt teljesen fehér az ég. HDR-es "összemosás" által a képből elvettem az éles kontrasztokat. Itt kb. olyan hatást sikerült elérni, mintha reflektort használtam volna a fa megvilágítására. Ezen kívül még tengernyi lehetőségünk van HDR-rel az eredeti kép "megmentésére" ill. átszerkesztésére, amennyiben rendelkezésünkre állnak sötétebb és világosabb felvételek.

Mindenképp előnyös, ha saját magunk állíthatjuk be fényképezőgépünkön a színhőmérsékletet. Szemünk automatikusan alkalmazkodik a fényforrásokhoz, s a fehér színt szinte bármely fényforrásnál fehérnek látjuk. Fényképezőgépünknek ugyan általában van egy hasonló automatikus funkciója, de előnyösebb saját magunknak beállítanunk, hogy épp milyen fényforrás mellett fényképezünk. Halogén fénynél például a rózsaszínbe csúszunk el, neoncsöveknél lilába, ha izzókra beállított színhőmérséklettel készítünk napfénynél képeket, akkor kékes felvételeket kapunk. Részletesebb háttérinformáció a színhőmérséklet fizikai hátteréről többek között wikipedián is található.

Tükörreflexes fényképezőgépeknél segítségünkre lehet egy távkioldó, s esetleg egy olyan funkció, amivel a tükröt lecsaphatjuk mielőtt a felvételt elkészítenénk. Ezekkel mérsékelhetjük az apró rezgések által okozott homályokat, azaz éjszaka vagy belső térben, kényes körülmények között még élesebb eredményhez juthatunk.

No, de ennyi információ és elméleti háttér után most már ugye lassan el szeretnénk végre készíteni az első HDR felvételünket! Vegyük hát kézbe a fényképezőgépünket s lépjünk ki a szabadba. Ha találtunk egy mozdulatlan, kontrasztokban gazdag motívumot (pl. fémes felületű álló autó ideális az első sikerélményhez), helyezzük a kamerát egy stabil alátétre vagy egy statívra, állítsuk be a megfelelő színhőmérsékletet, blendét és fókuszt, majd készítsünk el egy képet megfelelő expozíciós idővel. Ezután a statívot, blendét és fókuszt szigorúan érintetlenül hagyva növeljük meg, majd csökkentsük le az expozíciós időt, s készítsünk így is néhány világosabb és sötétebb felvételt. Amennyiben rendelkezünk AEB-funkcióval, akkor elég az AEB-t beállítanunk, s megspórolhatjuk az expozíciós idők manuális beállítását. Ha pedig fényképezőgépünk automatikus kioldású AEB-vel rendelkezik, s épp fényes nappal van, azaz elegendő fényünk van még a sötét felvételekhez is, akkor statívra sincs szükségünk, hanem egyszerűen kézből készíthetjük a felvételeinket.

3 expozíciós HDR felvétel egy Mercedes oldtimerről. A felvételek kézből készültek mindenféle reflektor vagy egyéb segédeszköz nélkül. A bal felső sarokban látható eredeti képen alig láthatóak csak a fémes tükröződések, a napfény csillogása miatt pedig rekonstruálhatatlan túl világos és túl sötét foltok vannak a képen. A három felvételt HDR-ként összerakva az alsó eredményt kaphatjuk, ami nagyon szépen kivehetőek a tükröződések kocsi felületén. No meg én is látható vagyok, ahogy kézből készítem épp a képsorozatot ;) Jól látszik viszont az egyik probléma is HDR-rel kapcsolatosan. A kocsi körül ún. "halo" (ejtsd: héjló, magyarul kb.: fény, ragyogás) látható, amit később pl. Photoshoppal még ki kellene javítani. Persze tudatosan is alkalmazhatjuk a halo-kat, hiszen ezek kiemelik a tárgyunkat a képből.

Hazatérve ezeket a felvételeket természetesen először fel kell másolnunk számítógépünkre. Ezután szükségünk lesz egy programra, amivel egymásra tudjuk rakni a képsorozatunk felvételeit, hogy egy HDR képet kapjunk. Programtól függően előbb lehetséges, hogy a kameránk formátumából át kell konvertálnunk a képet egy másik képformátumba, mielőtt fel tudnánk dolgozni. Első lépésként kiválasztjuk a sorozathoz tartozó fényképeinket, egymásra rakatjuk a programmal (melyek közül némelyik kisebb elcsúszásokat manapság már egész jól ki tud javítani), majd a kapott HDR képet exposure blendinggel vagy tonemappinggel a monitorunk által megjeleníthető tartományba konvertáljuk le. Ezt a két külön folyamatot kb. úgy kell elképzelni, hogy az egymásra illesztett felvételeink adataiból megpróbálunk összerakni egy képet úgy, hogy "összemossuk" az eredeti, a világos és a sötét felvételeket. Ez a bizonyos "összemosás" a legnehezebb és egyben lekreatívabb része is a folyamatnak. Igazi receptet nem tudok ehhez adni, a tolók/értékek beállításával eljátszadozhatunk a színek, árnyékok és fények erősségével addig, míg elégedettek nem vagyunk az eredménnyel.

HDR felvétel készítése lépésről lépésre AEB-funkcióval és AEB nélkül

HDR-programok után keresgélve az interneten óriási választékkal szembesülünk. Jópár programot kipróbáltam már közülük, de végül a Photomatix Pro-nál és finomításokhoz Photoshopnál maradtam. Ritkán még előkerül a Qtpfsgui is nálam, ha nem vagyok elégedett a Photomatixban összehozható eredménnyel. Alább egy rövid listát állítottam össze aktuális HDR-programokból:

• Ingyenes: Qtpfsgui, GIMP, HDR Picturenaut
• Photomatix Pro
• EasyHDR
• Artizen HDR
• FDRTools
• HDR MAX
• Essential HDR
• Dynamic Photo HDR
• Adobe Photoshop
  
• Macintosh: Hydra, DRI-Maker

Véleményem szerint a Photomatix Pro használható a legegyszerűbben és legösztönösebben. Az első próbálkozásokhoz ajánlom a képeket lekicsinyíteni pl. 1152 x 768-as méretre, hogy hamarabb ki tudja számolni a HDR-programunk az eredményt. A képek gyors és tömeges lekicsinyítésére az XnView nevű ingyenes (magyarra is lefordított) képnéző és képfeldolgozó programot használom.

A HDR technika a szituációk széles skáláján alkalmazható, hisz elég gyakran találkozhatunk olyan fényspektrumú motívumokkal, melyeket fényképezőgépünk képtelen teljességgel megörökíteni. A következő bejegyzésekben a HDR technika különböző alkalmazási területeit fogom bemutatni tapasztalataimmal együtt.

További HDR suli fejezetek:

• Mi is az a HDR fényképezés?
• HDR beltéri felvételek
• HDR táj- és épületfelvételek
• HDR Nap és Hold
• HDR panorámák