HDR suli 3 - Beltéri felvételek

Miután arról szóltam, milyen kellékek és funkciók szükségesek a HDR fényképezéshez, valamint elkészítettük az első szabadtéri HDR felvételünket, most a HDR különböző alkalmazási területeiről szeretnék írni.

HDR technikával meg tudjuk örökíteni a természetben jelenlévő nagy kontraszttal rendelkező jelenetek és motívumok hangulatát, színvilágát, kontrasztgazdagságát, melyeket a fényképezőnk egyetlen felvétellel képtelen befogni. A hétköznapokban számos ilyen szituációval találkozhatunk. Én a következő területekről szeretnék ebben és az elkövetkező bejegyzésekben részletesebben szólni:

• beltéri felvételek,
• táj / természeti és épületfelvételek
• a Nap és a Hold,
• HDR panorámák,
• HDR ételfényképezés és csendéletek.
  

A HDR technikának az egyk legjobb alkalmazási területe a beltéri fényképezés. Ha fényes nappal próbálunk készíteni egy felvételt egy belső térről - legyen az a szobánk, vagy egy étterem, egy templom belseje, esetleg egy templom szép rózsaablaka - rögtön azzal a problémával szembesülünk, hogy az ablakokon beeső fény és a beltér sötétebb mintái nem tudnak összebarátkozni fényképezőgépünkben. Egyetlen felvételen a beeső fény és az ablakok túlságosan világosak (kiégettek), míg maga a belső tér túl szürke, színei fakók. A mesterséges fények, mint pl. lámpák ugyancsak hasonlóan viselkednek, mint az ablakok, hiszen nem egy fényképen tapasztaltunk már kiégett foltokat a lámpák körül. A belső terek tipikus példák arra, hogy a fényképezőgépünk képtelen azt a tág fényspektrumot megörökíteni, mint amit mi a szemünkkel tapasztalunk.

A megoldás HDR-rel rendkívül egyszerű. Belső térben mindig használjunk állványt, vagy keressünk egy alátétet, amin stabilan meg tudjuk állítani a fényképezőgépünket. Ez azért szükséges, mert jóval kevesebb fény áll rendelkezésünkre belső terekben, mint a szabadban, s emiatt nagyobb expozíciós időkkel kell dolgoznunk. Mesterséges fényeknél különösen fontos a színhőmérséklet beállítása, hiszen egy halogén izzónak teljesen más a színhőmérséklete, mint egy hagyományos izzónak vagy neoncsőnek. Színhőmérsékleti hibák pedig tapasztalataim szerint csak fokozódnak a képsorozatok "összemosása" során. A szemünk ezen a téren csalóka, hiszen automatikusan alkalmazkodik a fényforráshoz. Ha beállítottuk a kameránk pozícióját / statívunkat, a blendét, a fókuszt és az AEB-t (amennyiben rendelkezünk ilyen opcióval), készítsük el a sima, a túlexponált és alulexponált felvételeket.

3 expozíciós HDR felvétel Zeil am Main templomának belsejéről. A felvételek statív nélkül, a templom padlójáról készültek, amihez az objektívet egy napellenzővel támasztottam ki. A bal felső sarokban látható az eredeti felvétel, amin az ablakon beeső erős napfény miatt a belső tér szürke és sötét, maga az ablak pedig nehezen kivehető, mert az erős fény miatt csak egy kiégett folt jelenik meg. Az ablakot a sötét képből tudtam rekonstruálni, ellenben még így is enyhén kiégett az ablak rajzolata. Egy még sötétebb felvételre lett volna szükség a teljes rekonstrukcióhoz. Az oltár színeit a világosabb képből rekonstruáltam.

3 expozíciós HDR felvétel a prágai Szent Vitus székesegyház rózsaablakáról. A felvételek kézből mindenféle segédeszköz nélkül készültek. Ehhez feltekertem az ISO érzékenységet 400-ra és 6,3-as blendét állítottam be, csak így tudtam statív nélkül éles képet készíteni a rózsaablakról ilyen relatív gyenge fényviszonyok között. A bal alsó sarokban látható felvételen jól kivehető a templom belsejének mintázata, viszont a rózsaablakon túlságosan erősen esik be a fény ahhoz, hogy egy felvétellel visszaadhassuk a színeket, mintákat. Ugyan megkérdőjelezhető, hogy a bal felső túl sötét felvétel hatásosabb-e, hiszen azon tökéletesen látható a rózsaablak felépítése és színei, s a környező feketeség még jobban kiemeli ezeket. A HDR kép a jobb oldalon viszont visszaadja a valós élményt, melyre a fényképezőgép egy képpel nem volt képes. Szemünkkel ugyanis egyaránt látjuk a rózsaablak színeit és felépítését, valamint a templom belsejének struktúráját is.

Belső tereknél vagy éjszakai felvételeknél gyakran automatikusan hozzákapcsolódik a fényképezőgépeknél a vaku. Ezt mindenképp tiltsuk le, ugyanis vakuval soha nem fogjuk tudni valósághűen visszaadni egy belső térnek a hangulatát, vagy egy éjszakai kivilágítás varázsát. A kontraszttól függően előnyösebb több mint 3 képet készíteni belső tereknél. Ezen kívül lehet, hogy nem lesz elég az AEB által felkínált +/-2EV-s túl- és alulexponálás, emiatt manuálisan kell készítenünk még néhány még sötétebb és még világosabb képet is, hogy minden fény és árnyék mögötti rajzolatot rekonstruálni tudjunk.

Nagyon látványos, jól sikerült és alaposan dokumentált felvételt lehet látni a pesti Szt. István Bazilikáról Réka fotóblogján. Itt is még 1-2 sötétebb kép lett volna szükséges ahhoz, hogy az ablakon átszűrődő napfény mögött rejlő összes rajzolatot rekonstruálni lehessen - habár ez már lehet épphogy túl valósághűtlen eredményhez vezetett volna. A beltér színeinek valósághű rekonstruálása viszont rendkívül szépen sikerült.

Legközelebb természeti és épületfelvételekkel kapcsolatos HDR tapasztalataimról fogok írni. Addig is jó szórakozást HDR-rel a 4 falon belül! ;)

További HDR suli fejezetek:

• Mi is az a HDR fényképezés?
• Kellékek és programok HDR fényképezéshez
• HDR táj- és épületfelvételek
• HDR Nap és Hold
• HDR panorámák