Gödölye-derelye ratatouille mártással

Múlt hónapban a hentesem a gödölyegerincet csak a hasi bordacsontokkal és a rajta lévő hússal együtt volt hajlandó eladni. A csontokkal ugyan tudtam mit kezdeni, hisz nagyon finom pecsenyelevet készítettünk belőle Ditémmel. A csontokról lehántott hasi húsrészt, mivel egyelőre nem volt ötletem rá, befagyasztottam. A múlt heti ratatouille mártás készítése során támadt az ötletem, hogy a félretett gödölyehúst felhasználhatnám derelye / ravioli töltelékeként is ratatouille mártással meglocsolva. Most hétvégén ki is próbáltam - rendkívül jó eredménnyel.

a raviolik töltése a gödölyehússal

Sajnos nincsen húsdarálóm (bár, ha lenne, akkor se használnám sűrűn), ezért türelmesen nagyon apróra vágtam a gödölyehúst. Botmixerrel egyszerűbb lett volna, de ezt a megoldást elvetettem, mert püréként már más lett volna az állaga. A húst egy kis darab citromhéjjal és néhány zöldfűszerrel ízesítettem. A citromhéj rendkívül jó ötletnek bizonyult, nagyon kellemesen ízesítette a húst. Ezzel a masszával töltöttem meg a kis raviolikat.

gödölye-derelye ratatouille mártással

A mártás ugyanúgy készült, mint a gödölyenyaknál. A tálalási formát Ramsay homár-raviolija ihlette - a 3 csillagos séf könyvből talán ismert néhány Olvasóm számára. Mártáson kívül kipróbáltam ratatouille consomméval is. Levessel együtt tálalva a gödölye került az előtérbe, a leves csak önmagában fogyasztva érvényesült - ratatouille mártással együtt a ravioli viszont teljes harmóniát alkotott. (recept)

gödölye-derelye ratatouille consomméban

Áttetsző ratatouille leves

... vagyis franciául úgy mondanák: ratatouille consommé. A minap írtam az ötleteimről ratatouille variálására, melynél "ősi homár" olvasomtól egy nagyon izgalmas tippet kaptam a leves továbbfejlesztésére. Eddig még nem találkoztam a jégszűrés fogalmával, de annyira tetszett az ötlet, hogy bármilyen léből tiszta átlátszó levet lehet nyerni zselatin segítségével, hogy rögtön ki kellett próbálnom. Kicsit utánaolvastam, hogy esetleg lehet-e valahogy egyszerűsíteni a folyamaton, míg a cooking issues oldalára nem tévedtem. Itt hűtés nélkül zajlik a "jégszűrés" - vagyis így már inkább "zselészűrés", hisz az agar-agarnak köszönhetően nem kell befagyasztani a leszűrni kívánt folyadékot.

áttetsző ratatouille leves

Többféle ruhát is kipróbáltam, de sajnos egyikkel sem sikerült teljesen tiszta átlátszó levet kapnom. Még a paradicsomlé szűrésére használt zsebkendő sem bizonyult eléggé finoman szőttnek. Lehet, hogy egy kicsit zselésebbnek kell lennie az állagának legközelebb - ezt majd még kikísérletezem. Végül a kávéfilter papírja volt a megoldás, mellyel ugyan sajnos nem tudom kicsavarni a zseléből a levet, s így egy fél napon át lecsöpöghetett a lé. Túl sok már egyébként sem maradt a lecsöpögtetésre szánt ratatouille zseléből a sok próbálkozás után. Sok izzadság és kísérletezés után a képen látható tisztaságot sikerült elérnem. Rendkívül intenzív ratatouille ízű volt a lé. Más levekkel is ki fogom próbálni ezt a szűrési módszert - csak jó lenne egy eléggé finoman szőtt ruhát találnom, amivel meggyorsíthatnám a folyamatot. (recept)

Ropogós pisztrángfilé ánizskapros édesköménypürével

Szinte minden hétvégén készül mostanában nálam hal, s halak közül is legfőképp helyi pisztráng vagy pataki szaibling. Egyrészt nagyon finom könnyed ebéd, másrészt pedig kiváló edzés halfilézésre. Kezdetben mindig csak az egyik filét sikerült szépen lehántanom a szálkákról, időközben átszoktam a hát felől indított, szálkák mentén haladó filézési technikára - azaz egy éles késsel a hal háta felől haladok a hasáig, szorosan a szálkák mellett. Az eredmény két szép filé, melyekből könnyen eltávolíthatóak a felső részben rejlő apró szálkák. A hal bőrét mostanában nem szoktam lehántani - jelenleg serpenyőhöz nyomva ropogósra sütve a befutó nálam.

ropogós pisztrángfilé ánizskapros édesköménypürével

Köretként édesköménygumóból készítettem pürét. Az ötlet a konfitált édesköménygumómból származik, ugyanis ott olyan puhára készült az édesköménygumó, hogy krumplinyomóval akár pürét is lehetett volna belőle készíteni. Sok zölddel rendelkező édesköménygumókat vettem a piacon és közvetlenül tálalás előtt felaprítottam, majd elkavartam a pürében az ánizskaport. Kinézetre teljesen kapros krumplipürére emlékeztetett, ízre viszont finom könnyed édesköményes volt. (recept)

Ratatouille variációk

Nyáron nemcsak rengeteg édes érett gyümölcsből van túltengés, hanem friss finom zöldségekből is. Két klasszikus nyári zöldséges étel a hideg spanyol gazpacho és a meleg francia ratatouille. Gazpachot viszonylag gyakran készítettem idén nyáron, vacsorára nagyon kellemes, s kevés munkával összedobható. Nagyon jól variálható is: lehet hagyományos, zöld, sárga, epres, átszerkesztett, vagy akár fagylalt is. No s a ratatouille? Eddig csak szépen elrendezve tálban sütve, vagy serpenyőben pirítva találkoztam vele. Miért ne lehetne ratatouille-ból levest, mártást vagy akár fagylaltot is készíteni?

ratatouille leves

Eleinte csak a ratatouille mártás ötlete járt a fejemben. Egy nagy lábasban megpirítottam a zöldségeket úgy, mint ahogy barna marhaalaplénél is meg szoktam pirítani a csontokat és zöldségeket. Utána került hozzá a paradicsom, egy kevés csirkealaplé, valamint a kakukkfű és a rozmaring, majd fedő alatt szép puhára főztem mindent. Ezalatt szépen összeért a paradicsom, paprika, padlizsán és cukkíni által alkotott jellegzetes ratatouille íz. Egy passzírozó malmon nyomtam át ezután, ami által megszabadultam az összes héjtól. Kicsit sűrűbb masszára számítottam a passzírozás után, de cserébe így - véletlen folytán - megszületett a ratatouille leves. Azóta is újra főztem már ratatouille levest, ugyanis rendkívül egyszerű elkészíteni és nagyon finom, gazdag ízű. Ízlés szerint passzírozás után botmixerrel át lehet rajta futni. Így kizárólag passzírozva kicsit halászlére emlékeztet a textúrája. (ratatouille leves recept)

gödölyenyak ratatouille mártással, sárga vajbabpürével

A leves egy részét kicsit hagytam elfőni, majd botmixerrel elsimítottam és xantánnal besűrítettem. Természetesen használható étkezési keményítő is erre a célra. Eredetileg bárányt terveztem a mártáshoz, de gyönyörű gödölyét kaptam a piacon, így szépen lassan készült gödölyenyakot sütöttem hozzá. A püré a háttérben vajbabpüré némi creme fraiche-sel finomítva - nagyon finom köret-alternatíva, főleg most, vajbabszezon idején. Összességében egy igazán kellemes nyári főétel. (ratatouille mártás recept)

ratatouille sorbet

A gazpacho-fagylalt ötletét követve egy kevés ratatouille mártást félretettem, hűtőben jól lehűtöttem, majd fagyigépben elkészítettem. Ilyen formában egy gombóc ratatouille sorbet egy frissítő ízelítő szerepét töltheti be a menü elején, vagy közvetlenül a főétel előtt. (ratatouille sorbet recept)

Paradicsomos bucik

Tavaly júliusban a Gastronomique étteremben ettünk Ditémmel először paradicsomos kenyeret. Nekem a kedvencem a pain d'épi volt, melyet időközben sikerült itthon is megvalósítanunk. Ditémnek viszont a paradicsomos kenyér nyerte el a tetszését. Már tettem néhány kísérletet az éttermi paradicsomos kenyér ízének és állagának itthoni reprodukálására, de továbbra sem sikerült rájönnöm a titkára. Eddig ez a próbálkozásom került a legközelebb a célhoz, bár még egy fokkal kifinomultabb volt az étteremben a kenyér íze.

paradicsomos bucik

Előző próbálkozásaimnál nem vált szép pirossá a tészta, ezért most porrá aprítottam a szárított paradicsomot és egy kevés paradicsompürével együtt gyúrtam bele a tésztába. Eléggé intenzív íze lett, viszont tejföllel vagy mozzarellával nagyon jól harmonizált. (recept)

Ropogós pisztráng fehérbormártással és főtt-sült burgonyával

Lehet, valakinek feltűnt a konfitált édesköménygumó receptjénél, hogy fél liter repceolajban készítettem el az édesköménygumót. Ez az olaj természetesen nem veszett kárba, hanem szépen átszűrtem és egy üvegbe töltöttem. Rögtön másnap a pisztráng sütésekor be is vetettem ezt az újonnan készült édesköményes olajat, melynek nagyon kellemes enyhe édeskömény íze van. Tökéletesen alkalmazható mindenféle sütéshez, pirításhoz, de akár salátaöntetbe, gazpachoba is nagyon jó. Itt a pisztrángnak egy rendkívül finom enyhe édesköményes / ánizsos ízt adott.

ropogós pisztráng fehérbormártással és főtt-sült burgonyával

A pisztránghoz vajas fehérbormártást készítettem, azaz a kifilézett pisztráng maradékaiból alaplevet főztem, melyet leszűrés után salottával és fehérborral ismét megmelegítettem, lassan redukáltam és végül vajjal montíroztam. Köretként krumplit főztem, melyet főzés után még egy kicsit körbepirítottam - ugyancsak édesköményolajban. Sokkal jobban szeretem így pirítva a "főtt" krumplit, mert nemcsak szebb lesz a színe, hanem az állaga is izgalmasabb (kívül ropogós, belül puha viaszos) és az íze is gazdagabb. (recept)

Konfitált édesköménygumó és zsályás-korianderes meggy mille-feuille

Rendkívül tetszett a zsálya, koriander és meggy kombinációja, valamint mindennek a párosítása az édesköménygumóval. S úgy tűnik Flat Cat is rabjává vált ennek a meggynek. Töprengtem, hogy milyen más változatban készíthetném még el. Végül amellett döntöttem, hogy amolyan édesköményes-meggyes mille feuille-t / lasagne-t fogok készíteni. Egyetlen gond ebben csak az volt, hogy az édesköménygumó viszonylag nehezen fő puhára, s keményen (al dentén) vághatatlan lenne a konstrukció (azaz szétcsúszna). Mivel vízben féltem, hogy túlságosan elvesztené az ízét az édesköménygumó, ezért édesköménnyel megszórt repceolajba süllyesztve konfitáltam a sütőben. Még eddig sehol nem találkoztam konfitált édesköménygumóval, ezért nem is tudtam, hogy pontosan milyen eredményt fogok kapni, ill. mennyi ideig tart, míg szép krémesen puha nem lesz. Kellett neki ugyan jópár óra mire szépen megpuhult (ezalatt szépen elkészült a sütőben alatta a szilvabőr), de végül nagyon szép krémes édesköményszeleteket kaptam.

konfitált édesköménygumó és zsályás-korianderes meggy mille-feuille

Érdekes, hogy így elkészítve az édesköménygumó sokkal kevésbé ánizsos, de annál inkább édeskés és krumplis ízű. Persze lehet ebben közrejátszott az is, hogy a krémes puhasága krumplipürére emlékeztetett. Óvatosan tornyot építettem az egyes rétegekből és a pikánsság kedvéért salottával készítettem hozzá vinaigrette-et. (recept)

Szilva-sorbet

Idén szinte minden hétvégén készül nálam sorbet valamilyen gyümölcsből. Sokkal jobban szeretem, mint a tej / tejszín alapú fagyikat, s sokkal kellemesebb délutáni hűsítők / nasik is. Az elkészítésük is kevésbé bonyolult: egyszerű, de nagyszerű. A finom érett gyümölcsöket egy kevés citromlével és cukorral addig főzöm kis lángon, míg szép puhák nem lesznek, majd miután lehűltek szobahőmérsékletre, szép simára pürésítem. Utolsó kis ízesítések után mehet is a hűtőbe, majd a fagyigépbe. Valójában tehát egy fagyasztott gyümölcspüré, azaz coulis, amiből lehetne akár lekvár vagy gyümölcsbőr is. Ezúttal piros húsú szilvából készítettem sorbet-t. (recept)

szilva-sorbet

Átszerkesztett paradicsom

Avagy nevezhetnénk paradicsom-tanulmánynak is. S mikor máskor lehet egy ilyen tanulmányt elvégezni, mint amikor itt van újra a finom édes érett paradicsomok szezonja?! Rengeteg receptben olvashatjuk, hogy húzzuk le a paradicsom héját és távolítsuk el a magjait. S mindezzel mi történik? A szemétben - jobb esetben biohulladékban - landol... Mégis mire lehetne felhasználni a paradicsom héját és magjait? Ez a kérdés vezérelt, azaz ki akartam próbálni, hogyan lehet a paradicsomnak minden részét felhasználni. A paradicsom héjára pl. azt próbáltam ki, hogy mi történik vele, ha sütőben kiszárítom. Eredményként vékony ostyaszerű porlékony lapokat kaptam, melyeket akár paradicsomporrá is lehet őrölni - akárcsak a rövid ideig fagyasztóba tett szárított paradicsomokat. Önmagában inkább papírszerűek, emiatt paradicsompapírnak kereszteltem el.

átszerkesztett paradicsom

A paradicsom tiszta levének hasznosítására adtam már néhány javaslatot itt a blogon. Ezúttal nem babráltam annyit a lé leszűrésével, aminek az is volt az oka, hogy két paradicsomnak pusztán a magjaiból nem marad oly sok lé, azaz szűrés után nem maradt volna mivel kísérleteznem. Emiatt nem is kaptam szép átlátszó paradicsomlevet, amivel a kanál kicsit fotogénebb lett volna. A magokból viszonylag rágós zselét készítettem, hogy egy kis ellenpólust teremtsek a sütőben krémesre konfitált paradicsomhúshoz. Utóbbit bazsalikommal ízesítettem úgy, hogy mindegyik paradicsomcikk alá 1-1 levél bazsalikomot rejtettem, s így mentek a sütőbe. A kanálra már nem került rá a bazsalikomlevél, mert épp a paradicsomhús enyhe aromatizálása volt a poén. A zselét egy csipet fahéjjal fűszereztem, ami zseniálisan jól illett mind a paradicsom, mind a bazsalikom ízéhez. Összességében egy apró paradicsom-tanulmányt sikerült összebarkácsolnom, mely íz- és textúrajátékának köszönhetően nagyon jól alkalmazható üdvözlőfalatként ill. amuse-gueule-ként. (recept)

Szilvás-derelye kacsamájjal töltve, salotta-vinaigrette-tel

Félreértés ne essék: a szilva itt nem a derelye tölteléke, hanem a tésztája! S hogy hogyan lehet ez? Nos, annyit elárulok, hogy liszt nincs benne.

Sajtkukac Nikivel úgy tűnik egyre jártak a gondolataink ezen a hétvégén, hisz nála is elkészült ez a gyümölcsös nassolnivaló. Igaz Niki szederrel és almával készítette, nálam a későbbi terveim miatt szilvából készült. Az ötletet a péntek délutáni könyvesboltlátogatásom során találtam. A polcok böngészése során Nick Sandler és Johnny Acton zseniális tartósítási módszerekről szóló könyvére bukkantam (a könyv címe németül: Eingemacht / angolul: Preserved). Ugyan túl sok recept nem szerepel benne, ellenben rengeteg tippet és ötletet tartalmaz a befőzéshez, szárításhoz, aszaláshoz, cukorban, sóban, alkoholban eltevéshez, füstöléshez, vákuumozáshoz, fagyasztáshoz, ecetekhez, olajokhoz, savanyúságokhoz és kencékhez. S nem csak az eltevésről szólnak, hanem néhol megemlítenek 1-2 receptet az eltett étellel is. Ebben a könyvben találtam a gyümölcsbőr receptjét is, melyet a könyvben mangóból és sárga húsú szilvából, valamint erdei gyümölcsökből készítettek el - nálam az épp szezonban lévő piros húsú szilvából készült.

szilvapüré

szilvabőr

A gyümölcsbőr megpillantásakor rögtön olyan ötletem támadt, hogy ezt tulajdonképpen lehetne ravioli vagy derelye tésztájaként is alkalmazni. Kisebb töprengés után (milyen szezonális gyümölcsből készítsem a bőrt, mivel töltsem meg és mi kerüljön még mellé) az alábbi előétel kerekedett ki belőle.

szilvás-derelye kacsamájjal töltve, salotta-vinaigrette-tel

A szilvabőrt egy kicsit nehéz volt kiszaggatni, ezért egy éles késsel körbevágtam a kör alakú kiszúróformát. Azt is kipróbáltam, hogy mennyire főzhető a szilvabőr: kb. 5 másodpercig, de az mindenképp jót tesz neki. Bár ez attól is függ, hogy mennyire szárítottuk ki a gyümölcsbőrt és mennyire vékony. A kacsamájat egy kevés tokajival és a tavaszi síelésből hozott Noilly Prat-val ízesítettem. A kapott májkrémnek az egyetlen hibája az volt, hogy hízlalt májjal szerintem jobb lett volna - errefelé (sajnos) csak egészséges(?!) liba- és kacsamájat lehet kapni... A szilvabőr megtöltése ugyanúgy zajlott, mint a hagyományos ravioliknál. Egy kevés vízzel végigsimítottam a széleit, hogy egy kicsit ragadósabb legyen, majd összetapasztottam a két kört. Ezután 5 másodpercig megfürdettem forró vízben, majd langyosan tálaltam egy könnyed salottás vinaigrette-tel. (recept)

szilvás-derelye kacsamájjal töltve, salotta-vinaigrette-tel

Hideg retekleves

Forró nyári napokra ideális frissítő egy jéghideg irós retekleves, mely még kellemesen pikáns is. Utóbbi ugyebár kicsit megizzasztja az embert, akár a mexikóiaknál a chili, s az elpárolgó izzadság által hűsít. Az irónak köszönhetően pedig kellemes savanykás - igaz iró híján készíthető híg tejföllel, joghurttal vagy aludttejjel is. Azt ugyan nem mondanám, hogy tipikusan bajor étel, de ennek ellenére Alfons Schuhbeck bajor szakácskönyvében (Meine bayerische Küche) találtam ezt a receptet. Nem túlságosan rajongok Schuhbeck műsoraiért és konyhájáért, de ez a modernizált (1989-ben már megjelent Schuhbecktől egy bajor szakácskönyv) bajor receptgyűjteménye igazán jól sikerült. Viszonylag kevés fényképpel, ellenben annál több jobbnál-jobb autentikus recepttel vezet végig a bajor konyha tipikus és néhol kicsit megújított fogásain. A bajor konyha kedvelőinek számára kötelező olvasmány. (recept)

hideg retekleves

Kacsamell zsályás-korianderes meggyel, pirított édesköménygumóval és vargányával

A hétvégi bevásárlás előtt szinte minden péntek este vagy szombat reggel fel szoktam lapozni az ízbibliát ötletek és ihlet érdekében. Ebben a meleg időben a meggyet kívántam meg. Megkeresve az ízbibliában azt találtam, hogy zsályával nagyon jól párosítható. Sose próbáltam még zsályával a meggyet, bár belegondolva nem is állnak olyan távol egymástól, hisz a meggyben is van valami enyhén szappanos íz a savanykássága mellett. Nem volt kérdés: ki kellett, hogy próbáljam! Miközben a zsályás meggyet főztem, nem voltam teljesen elégedett az ízzel. Ugyan tényleg nagyon jól harmonizált a zsálya a meggyel, de valami még hiányzott belőle, hogy teljes legyen az íz. Végignéztem a fűszereimet, de nem akartam fahéjjal, ánizzsal vagy egyéb hagyományosan édessel társított ízzel párosítani. Végül a koriandermagon akadt meg a szemem, s ez is volt a nyerő választás. Egy kevés frissen morzsolt koriandermaggal fűszerezve tökéletes lett a zsályás meggy. Azt hiszem, a sárgabarack-gomba-zöldtea hármashoz hasonlóan most is egy a jövőben gyakran visszatérő új mesterhármas született!

kacsamell zsályás-korianderes meggyel, pirított édesköménygumóval és vargányával

A tányér többi részét is meglehetősen könnyeddé alakítottam. A meggyhez nagyon jól ment az egységesen rózsaszínűre sütött kacsamell. Ellenállhatatlanul gyönyörű vargányát kaptam a piacon, melyeket habzó vajban sütöttem meg köretként. A háttérben egy pirított és párolt fél édesköménygumó látható, melynek ötlete a pirított és párolt bébiarticsókákból eredt. Az édeskömény igazi meglepetés volt, ugyanis hihetetlenül jól ment a korianderes-zsályás meggyhez. Összességében egy nagyon kellemes nyári ebéd. (recept)

Ciabatta olivaolajjal

Mostanában hosszabb ideig nem tettem közzé újabb kenyérreceptet. Ennek egyszerűen az az oka, hogy Ditémmel az eddig készített kenyérféléket sütöttük. Ditém is nagyon élvezte a búzakalászok nyirbálását, a baguette hajtogatását és a fougasse bevagdosását. Utóbbinál nagyon jó tippet is kaptam Ditémtől, miszerint egyszerűbb a habkártya / tésztakártya (németül Teigkarte) legömbölyített oldalával vagdosni a perecek lyukait. Most ismét elővettem a létező legjobb kenyereskönyvet, azaz Richard Bertinet receptje nyomán készítettem olivaolajos ciabattát.

ciabatta olivaolajjal

Ciabatta - már a neve is sugallja, hogy olasz kenyérről van szó. Így nem is maradhat ki belőle a finom olivaolaj, no s persze a biga sem. Nem, nem csigákat gyúrtam a tésztába ;) A biga egy olasz kovász vízből, élesztőből és lisztből, mely számos olasz kenyér alapja - közte a ciabattának is. Az előtészta fermentálása során alakul ki a kenyér íze, no meg szép könnyeddé és lukacsossá is teszi a kenyerünket. Ugyancsak jellegzetessége a ciabattának, hogy viszonylag folyós a tésztája. Ez ne rettentsen el senkit: szépen tovább és tovább kell megmunkálni a tésztát, míg le nem válik a kezünkről és szép sima, rugalmas nem lesz. Ezáltal, a pihentetés miatt és a bigának köszönhetően lesz a kenyértésztából ciabatta. Az olivaolajnál ügyeljünk rá, hogy olyan olajat válasszunk, melyet önmagában is megkóstoltunk s nincs semmilyen kesernyés mellékíze sem, valamint jellegzetes és kellemes az aromája. Egy kicsit elméreteztem a hajtást és húzást, így mindössze a kenyér hagyományos alakját (ciabatta olaszul papucs) nem sikerült igazán megvalósítanom. (recept)

Csőben sült pisztráng zöldbabbal és koktélparadicsommal

Ditémmel az egyik kedvenc pisztrángsütési módszerünk a hal csőben való sütése. Ilyenkor egy nagy sütőben való sütésre alkalmas tálat rakunk tele zöldségekkel, erre az ágyra helyezzük a befűszerezett pisztrángot és mehet is be a sütőbe 20-30 percre. A bőre persze ennyi sütéstől nem lesz ropogós, de nem is ez a cél, hanem a hal húsának szép szaftosra készítése. Azon kívül, hogy hamar megsül és így nem kell kifilézni a halat, az is előnye ennek a zöldségágyon történő csőben sütésnek, hogy a hallal együtt a köret is elkészül egyszerre. Mellesleg ugyanabban a tálban, szóval még a mosogatást nemkedvelők számára is barátságos.

csőben sült pisztráng zöldbabbal és koktélparadicsommal

A köret idény szerint variálható: készítettük pl. citromos angolzellerrel, narancsos édesköménygumóval és cideres vegyes gombával is már. Ezúttal az épp szezonban lévő zöldbab és koktélparadicsom alkotta a pisztráng ágyát. A zöldbabnál ugyebár nagyon fontos, hogy rendesen megfőzzük, hisz csak a főzés során bomlik le benne az emberek számára mérgező anyag (phytohemagglutinin). Mivel a zöldbab a sütőben töltött 20-30 perc alatt nem főtt / sült volna puhára, ezért előtte sütöttem / pároltam meg, s így került a tálba. Összességében egy kellemes könnyed nyári ebéd kerekedett ki belőle. (recept)