Báránygerincfilé fahéjas sütőtökpürével és édesköményes körtével, pekándióval

Különböző magvak szorosan kapcsolódnak karácsonyhoz. Nemcsak a Mikulás zsákjában található a piros alma mellett mogyoró, hanem a diótörő is egyike a klasszikus karácsonyi díszeknek. Az itteni piacon ilyenkor nagy zsákokban kaphatóak különböző magvak, többek között pekándió is, melyet egyszer mindenképp ki akartam próbálni. Héjjal együtt egy nagyobb makkhoz hasonlít, csak ugye nincs sapkája. Belseje az alakját tekintve kissé elnyúlt dióra emlékeztet, íze pedig szerintem nehezen különböztethető meg a dióétól. Mivel a héja vékonyabb a dióénál, ezért feltöréséhez nincs szükség különösebb szerszámhoz, egyszerűen kézzel is megpucolható. Ehhez 1-1 pekándiót kell a két tenyerünkbe tenni, majd a kettőt keresztben óvatosan, de határozottan összenyomni. Ezután szépen kihúzhatjuk a héjból a pekándióbelet, s ha ügyesek vagyunk, akkor olyan szép példányokat kapunk, mint amelyek az alábbi képen láthatóak.

pekándió

A pekándiót egy inkább a könnyebb kategóriába sorolható téli ebédhez használtam fel. Fahéjat szerettem volna valamilyen formában beleépíteni a fogásba, ezért az ízbibliában néztem utána, hogy mely hozzávalókat ajánlott fahéjjal párosítani. Meglepően hosszú listára találtam, melyből a tököt, körtét, édesköményt, pekándiót és bárányt csipegettem ki.

báránygerincfilé fahéjas sütőtökpürével és édesköményes körtével, pekándióval

A fahéjat a sütőtökpürében rejtettem el. A visszafogottabb fahéjíz érdekében fahéjrudakat használtam, ill. a kockára vágott sütőtökkel együtt tettem a sütőbe. A körtét édesköménygumóval akartam ízesíteni, ezért egy kis édesköménygumóból ill. sok édesköménymagból főztem alaplevet, amelyben később puhára főztem a körtét. Ehhez külön egy keményebb körtefajtát használtam, nehogy idő előtt széfőjön. A köretekhez egy szopós bárány gerincét filéztem ki és sütöttem szép rózsaszínűre. Rendkívül kellemesen harmonizált a báránnyal az enyhén fahéjas könnyed sütőtökpüré, az édesköményes körte és a pörkölt pekándió. Összességében egy könnyedebb hangvételű késő őszi, kora téli fogás. (recept)