hétfő, február 22, 2010

Garnélarák feketegyökérrel és vérnaranccsal

Itthon már próbáltam a garnéla-feketegyökér-narancs kombinációt, s emiatt kicsit mosolyogtam is, amikor megláttam Mario Lohningernél a Silk étterem menüjén. Ez a fogás is az egyszerűségével tündökölt, viszont olyan lenyűgözően találta el az ízeket, hogy az étteremben tapasztalt formában is el akartam készíteni itthon. Ötletes volt, hogy a carabinero rákot hosszában félbevágva sütötte meg és az egyik oldalát pikáns fűszerkeverékben mártotta meg. Nagyon tetszett a tálalásnál az is, hogy a pürén néhány vékony szelet feketegyökér pihent ill. a vérnarancsmártásban néhány apró darab vérnarancs úszkált, így még többszínűbb volt a tálkánk textúrakínálata.


A vérnarancsmártás megvalósítása volt a legegyszerűbb, hiszen egy kevés félretett vérnarancsgerezden kívül a többi vérnarancs levét kipréseltem és némi muscovado cukorral sziruppá főztem. A feketegyökér-pürét ezúttal nem kizárólag tejben, hanem tej és csirkealaplé keverékében főztem puhára. Néhány darabot időben kivettem a folyadékból, hogy tálaláskor szeletelve a pürére tudjam tenni. Carabinero rákot sajnos nem kaptam, így maradtak a garnélák, amiket egyik oldalon pirospaprika és tandoori fűszerkeverékben mártottam meg. Ízben szinte mindent sikerült egész jól reprodukálnom, mindössze a fűszerkeverék pikánssága nem volt tökéletesen olyan, mint az étteremben tapasztalt. Ettől függetlenül nagyon jól ment az enyhén paprikás, fűszeres garnélarák az enyhén fanyar vérnarancshoz és a krémes feketegyökér-püréhez. (recept)

6 megjegyzés:

Ági, aki főz írta...

Ismét egy csodás összeállítás. Úgy látom nálad tarol ez a feketegyökér.

Beatbull írta...

Köszi szépen, Ági! Igen, egyik kedvenc gyökérzöldségem ;) S hát a spárgához hasonlóan a feketegyökérnek is csak korlátozott szezonja van. Egyébként színvonalas éttermekben is gyakran megtalálható manapság a menükön, hiszen régen gyakrabban került az asztalra német területen, csak feledésbe merült. Jobb magyar éttermekben is úgy látom, hogy kezdik felkapni - bár most már kezd végetérni a szezonja, úgyhogy majd jövő télen fogjuk meglátni, hogy mennyire lesz népszerű.

csíki sándor írta...

Ez parádésan hangzik! Feketegyökeret, frisset, vagy konzervet, gyakran készítek, de legtöbbnyire desszertnek. A vérnarancs, feketegyökér, rák, hozzá a pirospaprika szép is, izgamas is. Nagyon szimpatikus kombináció.

Beatbull írta...

Köszönöm! Bár a dícséret részben Mario Lohningeré, hiszen egy az egybe azt reprodukáltam, amit nála kóstoltunk.
A sarki abc-ben a nagy fagyasztónál mindig látom kiírva a feketegyökeret, de még sose találtam meg a dobozát a fagyasztóban. Pedig a ragacsos hámozást meg lehetne így spórolni. Ezek szerint magyar piacokon is lehet kapni friss feketegyökeret? Desszertekben milyen formában alkalmazod?

csíki sándor írta...

Annyira egyszerűen készítem, hogy talán nem is kellene itt elmondanom. Pirított zsemlemorzsával, amihez némi kristálycukrot is keverek, s karamellizálom a cióukrot, majd mindezt porcukorral meghintem. A konzerv feketegyökér kétségtelenül nagyon kényelmes, s már meg van főzve, ezért az előbbi desszert pillanatok alatt elkészíthető.

Beatbull írta...

Köszi a választ! Hmm, ez tényleg elég egyszerű. Konzervben még nem láttam, de spárgához hasonlóan üvegben néhol árulják. Fagyasztva érdekelne inkább, mert akkor én főzhetném meg úgy, ahogy szeretném. Céklából is pl. mindig frisset veszek és nem előfőzöttet, hogy szabadon variálhassam. Ciderben főzve pl. sokkal finomabb, mint simán vízben.