Narancsos sült sertésnyak thai citromfüves basmati-vadrizzsel
Kb. azóta volt megjelölve ez a recept, amióta először átlapoztam Tanja Grandits - Aroma pur című könyvét. Most, hogy túlléptünk a narancsszezon közepén, végre kipróbáltam. A receptben eredetileg borjúcsülök szeletekkel készült a fogás, amihez sajnos nem sikerült hozzájutnom, ezért sertésnyakra cseréltem. Nem volt tökéletes a választásom, hiszen a sertésnyak egy kicsit zsírosabb a borjúcsülöknél, s mint a képen látszik, a könyvi receptben szereplő idő alatt nem is olvadtak szét a kötőhártyái. Utóbbi hátránnyal mondjuk már a recept olvasásakor tisztában voltam, a borjúcsülök kötőhártyáinak sem elég ennyi idő. Nagy gond nem volt belőle, ugyanis a zsályás-narancsos mártás íze gyönyörűen összeért és a húst is nagyon finoman ízesítette. Friss gyümölcsös, s annak ellenére, hogy ennyi zsálya és narancshéj került bele, nem volt se szappanos, se kesernyés mellékíze.
Köretként basmati-vadrizs keveréket készítettem hozzá, de ezúttal nem csak egyszerűen vízben főztem meg. Tanja Grandits receptje nagyim rizsére emlékeztetett, hisz nagyim is zsiradékkal készítette ill. épp annyi vízzel, amennyi a rizsnek szükséges volt. Először egy kevés vajon enyhén pirítgattam a rizst, majd sima csapvíz helyett fokhagymás, kumquatos, thai citromfüves "infúzióval" öntöttem fel - éppen annyi lével, amennyit a rizs fel is szívott. Annyira tetszett az eredményben az enyhe fokhagymás, citromfüves és friss citrusos íz, hogy ezentúl mindig így fogom készíteni a rizst. (recept)
6 megjegyzés:
Hm.... jól hangzik! És a fotó is szuper! :)
Anyám :)
Köszi duende és Reni! Érdemes kipróbálni, amíg még tart a narancsszezon.
hú, milyen finom lehet!! mindig elámulok, hogy micsoda finom dolgokat készítesz, milyen csodás tálalással!!
Köszi szépen, nokedlis! Annyi ízvilág és kombináció vár még felfedezésre. Minden egyes főzéssel egy-egy újat lehet kipróbálni - akárcsak a tálalásnál is, minden főzéssel lehet gyakorolni és újat is kipróbálni. Szerintem emiatt mindenképp érdemes minden héten egy kicsit eltöprengeni azon, hogy mit is főzzünk (s nem csak a hűtőt kinyitni és improvizálni), ill. tálaláskor is megéri 2-3 perccel többet rászánni és a főzés előtt, közben vagy spontán kigondolt elrendezést kipróbálni ill. gyakorolni. Csak így lehet tanulni és ismereteket bővíteni. Néha persze nem sikerül úgy valami, mint ahogy elgondoltam - pl. itt a hús. Ezekből a hibákból viszont rengeteget lehet tanulni, s csak próbálgatással fogjuk ezeket az értékes hibákat elvéteni, ezekből tanulni, s ezáltal még jobbak lenni.
No, szóval csak arra akartam kilyukadni, hogy érdemes rászánni az időt új dolgok kipróbálására és a tálalást is megtervezni. Engem is ez indított el 7,5 éve, s eleinte többminden odaégett, nem úgy sikerült, de épp ezekből tanultam a legtöbbet.
Hmm, visszaolvasva elmenne kis ars poeticának is ;)
Megjegyzés küldése