Báránylapocka piros mángolddal és kukoricával
A pörkölésre alkalmas húsokat - mint pl. csülök, lapocka vagy pofi - szinte kivétel nélkül előző nap szoktam elkezdeni elkészíteni. Többször kis lángon szépen lassan felrottyantom, majd hagyom kihűlni. Eközben a kötőhártyák gyönyörűen beleolvadnak a húsba, aminek eredményeként szép omlós puha húst kapok. Errefelé viszont olyan módszert is szoktak alkalmazni, amelyiknél kb. 160ºC-os hőmérsékleten 1,5-3 óra alatt készül el a sült hús. Párszor már próbáltam ezt a módszert, de teljesen sosem voltam elégedett az eredménnyel - egészen a mostani nekifutásomig.
A piacon nagyon szép báránylapockát láttam, ezúttal a jellegzetes lapát alakú csonttal együtt (innen is ered a frank neve: Schäufele, azaz "lapátocska"). Általában sertéshúsból kapható csak lapocka csonttal együtt, ezért is keltette fel az érdeklődésemet a báránylapocka. A gyorsabb sütési módszerrel nagyon finom puha lett a hús - bár ehhez az is hozzájárult, hogy maga a hús optimálisan volt érlelve. Köretként épp idényben lévő zöldségeket válogattam össze. A piros szárú mángold különösen felkeltette a figyelmemet. Mángold ugyebár nem csak fehér, hanem sárga és piros szárral is terem. Érdekesség, hogy a leveléből kivágtam a szárát és külön blansíroztam, a főzővizet mégis pillanatok alatt rózsaszínűre festette. Ehhez csőről frissen lehántott kukoricát készítettem, ami által igencsak laktató, de egyben színpompás is lett a tányér. (recept)
2 megjegyzés:
Imádom a bárányt! Egyből fel is keltette az érdeklődésemet a recepted! Kérhetek belőle egy kis virtuális kostolót? ;) Annyira guszta! :)
Örülök, hogy tetszik, Ami! Egyik szögből sem sikerült a báránylapockát úgy lefényképeznem, hogy visszaadja a valódi "monumentális" hatását - ez volt még a leghasználhatóbb. Egyáltalán nem bonyolult elkészíteni - csak megfelelő húst kell hozzá találni.
Megjegyzés küldése