Dupla karalábé
Utóbbi időben többször készítettem a karalábé, dió, alma előételemet, melynek egyszerű zöld-fehér színjátéka eddig mindig csodáló fogadtatásban részesült. Ebből a fogásomból született az ötlet, hogy a karalábé leveléből, levélszárából és héjából készült zöld levet kissé sűrűbbre, a karalábékrémet pedig kissé hígabbra készítve kétszínű levesként is tálalhatnám. Végül a szüleimnek készült szülinapi vacsorám egyik fogásaként meg is valósítottam almakockákkal és garnélaszeletekkel levesbetétként.
Levestányérban tálalva meglehetősen nehéz egy pontos egyenes határvonalat megalkotni, amikor két oldalról egyszerre töltöm a tányérba a két különböző színű levest. A legnagyobb gond ebben a két eltérő állag, hiszen a zöld részbe nem kerülhet tejszín, mert fakó lesz - ezáltal viszont a zöld rész mindig kissé vizes állagú marad (akkor is, ha kevés vajjal emulziót alkotva "nehezítek" rajta). Talán Blumenthal hideg-forró teájánál használt elválasztólap és egy kevés zselésítő-/sűrítőanyag lehetne a megoldás. Így viszont a második terv egy amolyan café latte színváltozós pohár lett volna, de mint a képeken is látható, a két leves túl sűrű ahhoz, hogy pusztán töltés során elkeveredjen. Végül így született a két fázisba elkülönülő tálalás, ami némelyik hasonlóan felépülő koktélra is emlékeztet (pl. B52). Ez alapján kereszteltem is el karalábé shot-nak. Köztes fogásként vagy amuse gueule részeként ideális. (recept)
3 megjegyzés:
A helyzet az, hogy jó lenne már élőben is kóstolni;)
Értem a célzást ;)
Amúgy jó hogy írsz, azt hiszem megint félbemaradt valami ;)
Nem szivesen zavarok, de nekem káposztásmegyeri révén, a lila fehér szín variáció jobban bejön:)
Megjegyzés küldése