Borkonyha

Egyre több jó bisztró nyílik Budapesten, s remélhetőleg hamarosan szerte az országban is. Némelyikről többet is lehet hallani mostanában, mint pl. a december végén nyílt Borkonyháról. Mivel még nem jártam itt, ezért a szüleimmel és kollégámmal töltött pénteki ebéd kérdése hamar eldőlt.

Egy nagy beltérbe lépünk be, az ajtóval szemben egy hosszú pult bárszékekkel, mellette a teremrészben sötét faasztalok terítő nélkül, egyszerűen - a falakon kis képek, tértágító tükrök, táblák a napi ajánlattal, szintén egyszerűen tartva. A nagy ablakokon beeső fénnyel, a sarokban álló könyvespolccal együtt rögtön igazán kellemesen otthonosan éreztük magunkat. Apropó otthonosan: már gondolkodtunk is rajta, hogy a terem egyik oldalát teljes mértékben beborító borfalat akár otthon a négy fal között is igen jól el tudnánk képzelni. Méghozzá hasonló tartalommal, hiszen az ebédhez felszolgált borok kivétel nélkül nagyon jók voltak. De kezdjük az aperitifnél.

Borkonyha (kép forrása: borkonyha.hu)

Aperitifként ugyan ritkán iszunk pezsgőt, ám pincérünk ajánlására kipróbáltunk egy új különlegességet: Gere Attila Frici névre keresztelt gyöngyözőborát. Az asztalnál később kiderült, hogy tulajdonképpen szüleim 4-5 éve primőrként kóstolták Villányban, s valószínűleg annak a Medoc Noirnak a továbbfejlesztése. Kimondottan frissítő és üde bor, melynek könnyedségét tovább fokozza a kellemes pezsgés. Késő tavasszal és nyáron gyanítom, hogy naponta több kartonnyi fog belőle fogyni, igazán üdítő. Bármely a táblán és az étlapon szereplő fogással kapcsolatos kérdésünket udvariasan megválaszolta felszolgálónk, kollégám számára angolul is. Több érdekes tétel is olvasható volt a táblán, így a döntésemet megkönnyítette, hogy a levest különösen is ajánlották. Az előételre való várakozás megrövidítésére kétféle kenyeret kaptunk és puha vajat. Végre egy hely, ahol a vajat nem kaparni vagy vágni kell, hanem szépen kenni lehet! A kenyér kissé tömör, de jó - a vajjal együtt végképp.

Rendkívül színes előételeket kaptunk: a hegyvidéki kecskesajttal töltött derelye gyönyörű sárga színét bíbor felé hajló piros habos céklamártás vette körül, a fehér karalábékockákat és a báránymirigyet élénk zöld tárkonyolaj övezte, míg a csípős hallevesem narancssárga színben pompázott. Igazi színkavalkád, de egyben az ízek is jól eltaláltak. A levesem csípőssége pl. épp kellemes és nem tejszínes, a kecskesajt a céklával és dióval pedig egy klasszikus párosítás szép kiegyensúlyozott kivitelezése.

vörösborban párolt marhapofa pácolt uborka salátával, kifliburgonyával (kép forrása: borkonyha.hu)

A főételek is hasonló színpompásak voltak. Hozzá is szeretném tenni, hogy a bisztró honlapján látható ételfotók nem egyszeri beállított képek, tényleg pont ilyen szépen tálalva kerül minden tányér a vendég elé is. Ezért is szerepel itt a honlapról a vörösborban párolt marhapofa fényképe (no meg azért, mert étteremben nem szeretek fényképezni), hiszen pontosan ugyanígy kaptam én is. A marhapofánál külön tetszett a hús kérge, a szaft talán lehetne kicsit sűrűbb, hogy könnyebben meg lehessen benne mártani a pofát vagy a pirított krumplit. Szüleim és kollégám ételei közül csak a konfitált kacsacombot próbáltam, melyhez sült kacsamáj, zöldborsókrém és cukorborsó társult. A kacsacomb igen ízletes volt, a zöldborsókrém és cukorborsó kellemesen egészítette ki.

Záró falatként a táblán szereplő gyümölcskenyér, rebarbara-sorbet és sütőtöktorta, illetve a lapról a csokoládédesszert keltette fel a figyelmünket. A sütőtöktorta kissé nehéz, de a kis csokoládédarabok változatossá tettek minden falatot. Legjobban viszont a magvakkal és aszalt gyümölcsökkel gazdagon készült (de ettől még nem szétbomló) gyümölcskenyér tetszett. Igazán kellemes és jóízű.

A kiszolgálás mindvégig közvetlen, figyelmes és udvarias volt, alkalmanként az egyik tulajdonos is segített a felszolgálásban és láthatóan őszintén érdeklődött, hogy minden rendben van-e az ételekkel. Az ételekhez ajánlott borok mind passzoltak, s a borfalat végigtekintve a borválasztékukról általánosságban is elmondható, hogy a szép kínálat megfelel az étterem nevéből adódó elvárásoknak. Ár-érték arányt tekintve is igen barátságosak. Távozásunkkor azt az információt kaptuk, hogy májustól szabadtéri terasszal is bővülni fog. Mindenképp érdemes lesz visszatérni.

Cím:
Borkonyha / Winekitchen
1051 Budapest, Sas utca 3.
H-SZ 12-24
Tel.: +36 1 266 0835