Peking: Az első benyomások

Alig 20 éve még a világ legnagyobb faluja hírnevet viselte. A 2008-as nyári olimpiai játékok hatására viszont végleg hihetetlenül rohamos fejlődésnek indult és mára teljes jogú világvárossá nőtte ki magát Kína fővárosa: Peking.

Jó termésért szóló imák csarnoka, az Ég Temploma, Tiantan park, Peking

Egy konferencia során adódott lehetőségem Pekingbe látogatni. Soha nem jártam még Európán kívül, így különösen izgulva vártam az utat. Mivel Peking a Föld kb. ellenkező oldalán fekszik ezért először egy hosszabb repülőúton kellett átvergődni, ami szintén új volt számomra. Kollégáim sok előzetes panasza ellenére egyáltalán nem volt gondom se az odaúttal, se a visszaúttal és továbbra sem tudom, hogy mi is az a jetlag. (Egy 2 napos buszút pl. messze rosszabb, mint egy 9-11 órás repülőút.) Szombat este indultunk egy egyetemistámmal - akivel együtt a publikációnkat készítettük a konferenciára - és másnap délben érkeztünk meg a Pekingtől kb. 25km-re északkeletre található nemzetközi reptér új 3-as termináljába. Többen is javasolták, hogy először ne kísérletezzünk a metróval és inkább taxival szállíttassuk magunkat a szállodába. A reptéren többen is ajánlanak taxis fuvart, ellenben érdemes lemenni a valódi taxiponthoz és ott fogni egy kocsit, mivel így kisebb az esélye annak, hogy átvernek. A rendkívül nagy forgalom ellenére kb. 45 perc alatt át is vergődtünk Peking északnyugati sarkába, ahol Peking talán legrégebbi szállójában, a Beijing Friendship Hotelben szálltunk meg. Elhelyezkedését tekintve ideális kiindulópont volt, hiszen a legközelebbi metróállomás közvetlenül a hotel előtt feküdt.

Jóakarat és hosszú élet csarnoka, Nyári Palota, Peking

Becsekkolás és kis felfrissülés után a szabad délutánra a lehető legközelebbi célpontot tűztük ki, a Nyári Palotát. A térkép szerint ugyan csak néhány megállónyira volt a szállodától, mégis kb. 25 percbe telt eljutni Kína legnagyobb és legjobb állapotban megmaradt kertjébe. Annak idején Cixi özvegy császárné kedvenc nyári rezidenciája volt, ami a kert gyönyörű elhelyezkedésén túl a tó hűsítő hatásával is magyarázható. Azonnal megtapasztaltuk, hogy mit jelent egy több mint 1 milliárd lakosú ország fővárosában járni, ugyanis rendkívül sok ember tömörült be az olykor kissé szűk utakra. A hatalmas tömeg ellenére a park mégis elbűvölt, hiszen csodálatos látványt nyújtott a környező hegyekre. Ellentétben az összes többi pekingi parkkal, itt a Nyári Palotánál még nem zavarták meg az újonnan felhúzott toronyházak és felhőkarcolók a panorámát. A tó közepén fekvő kis szigetről nyílik talán a legszebb kilátás a palotára és pavilonokra. Erre egy több mint 100 méter hosszú 17 lyukú híd vezet át. A tavon számtalan vízibiciklis mellett szlalomozva két díszes komp igyekezett a két kikötő között közlekedni. Magát a tavat akár körbe is lehet sétálni, s a keleti túloldalon nyugalmasabb szakaszokon akár csendre is lehet bukkanni. Mindenképp érdemes egy fél napot rászánni, vagy akár egy egész napot is, ha a környező Wanliu és Haidian parkot vagy a régi nyári palotát (Yuanming Yuan) is meg szeretnénk tekinteni.

Nyári Palota panoráma, Peking

Este a konferencia első hivatalos eseményeként állófogadáson vettünk részt. Azt hiszem, magyarok igen könnyen egymásra találnak, ugyanis rögtön az első este sikerült az összes magyar részvevővel megismerkedni. Az elkövetkező napokban folyamatosan cserélgettük is az információkat, hogy ki mit látott és milyen tanácsa van a látnivalókkal vagy éttermekkel kapcsolatban. A következő 4 nap a konferencia jegyében telt. Mindössze esténként és egy szabad délutánon néztünk ki a városba, majd a konferencia után két szabadnapunk volt még körülnézni.

Nagyon nagy szerencsénk volt az idővel, ugyanis egész héten keresztül egy csepp esőt nem láttunk, s felhők is igen ritkák voltak. Csak a hét vége felé kezdett el kissé ködös / dunsztos lenni az idő, ami sajnos nem is szállt fel a nap folyamán. De ez valójában egy megemészthető probléma. Szeptember és október ill. április és május ideális időpontok Peking meglátogatásra, ilyenkor ugyanis kevesebb az esős napok száma (a legtöbb eső a nyári hónapok során jellemző) és a hőmérséklet is kellemes 23-28°C között mozog.

17 lyukú híd, Nyári Palota, Peking

Peking várostérképét forgatva elsőre sok minden közelinek tűnhet, ám a látszat erőteljesen csalóka. Az egyes látnivalók maguk is hatalmasak (maga a Tian'anmen tér pl. 880m hosszú), így ott is eleget fogunk gyalogolni. Az esetek többségében a helyi közlekedési eszközökre vagyunk tehát utalva - melyek egyébként igen jók. A legegyszerűbb a metró, melyet a nyári olimpiai játékok alkalmából alaposan modernizáltak és jelenleg is folyamatosan kiépítik ("kissé" gyorsabb ütemben, mint a budapesti 4-es metrót). Az állomásokon az összes tábla, kijelző és még a hangosbemondó is angol nyelven értesít, tehát abszolút nem kell félni, hogy netán eltévednénk. Maguk a metrókocsik mind szép újak, klimatizáltak és minden ajtó felett nyomon követhetjük, hogy hol járunk épp, melyik irányba haladunk, mi lesz a következő megálló és melyik ajtón kell majd kiszállnunk. Mindezt angolul be is mondják minden állomás előtt. Az egyetlen akadály a kiszállás, ugyanis soha senkinek nem csinálnak helyet, hogy leszállhasson, hanem szó szerint ki kell tolakodni magunkat az ajtón. A felszállókat sem érdekli, hogy ki szeretnénk szállni, amint kinyílik az ajtó rögtön jönnek szembe. A menetjegy rendkívül olcsó, mindössze 2 yuan (70ft), ami az egész metróhálózatra érvényes. Mindössze a reptéri vasútra kell külön 25 yuant fizetni. A jegyet mindig az állomáson érdemes megvenni, ugyanis csak az adott napon és az adott állomásra érvényes - visszafele tehát ne vegyük meg előre a jegyet. Másik tömegközlekedési lehetőség a busz. Ezt nem próbáltam ki, mert igen teli voltak és rengeteg busz közlekedik a városban, azaz számomra követhetetlen volt, hogy melyik hova is visz pontosan. Állítólag a pekingiek az egyes metróállomásokhoz busszal közlekednek inkább, mint hogy gyalog menjenek.

Egy szabad délutánon az Ég Temploma (Ég Oltára) felé vettük az irányt. Az óriási Tiantan Park Kína legnagyobb templom létesítményét rejti magában, melyeket a középen húzódó főútvanolon egymás után lehet megtekinteni. Előnyös, hogy a jegy tartalmazza az összes épülethez a belépőt, így nem kell újabb pénztáraknál feleslegesen időt elpazarolni. Peking egyik legismertebb és legszebb építészeti remekműve, a "jó termésért szóló imák csarnoka" is itt található, melyet nemrégiben újítottak fel. A középső főútvonalon a Nyári Palotához hasonlóan rengeteg ember nyüzsgött és ezáltal pl. a kerek halom különleges hanghatásait sem lehet kiélvezni, hacsak nem érkezünk reggel nyitáskor. Nem csak a tömeg elkerülése miatt érdemes letérni a főútvonalról, hanem pl. a rózsakert, a park nyugati részén fekvő "böjt csarnoka" (ezért külön belépőt kell vásárolni) és az északi részen található két pavilon is megér egy kitérőt. Itt több helybélivel is találkozhatunk, akik lelkesen csoportban énekelnek vagy kb. negyvenen ritmusosan tapsolnak (ennek valami meditatív nyugtató hatása is lehet). A szabályosan elrendezett fák között kalandozva több pekingi lakost is megpillanthatunk, amint tai chi gyakorlatait végzi. Erre a parkra is érdemes mindenképp egy fél napot rászánni.

Böjti palota, Tiantan park, Peking

Kedd este a konferencia szervezésében egy vacsorával egybekötött banketten vettünk részt, melynek programja számos pekingi különlegességből tevődött össze. Szerepelt például egy hajlékony leányzó akrobata, aki több égő gyertyatartót egyensúlyozott különböző nyakatekert helyzetekben. Egy rövid betekintést nyerhettünk a kínai operába, ami teljesen eltér az európai változattól - s igen erőteljesen zajos és fülfájdító. Majd ismét egy akrobata leányzó gyertya pozícióban a lábával egy kb. 200kg-os agyagedényt forgatott és pörgetett mindenféle irányban. Persze azt is gondolhattuk volna, hogy csak színészkednek az edény súlyával kapcsolatban, ám a végén a közönségből egyvalakit bele is ültettek az edénybe és így emelgették ill. forgatták. A műsor és a vacsora befejezése után finoman megjegyezték a szervezők, hogy másnap reggel 9-kor folytatódik a konferencia. Csupán néhány másodpercig volt időnk elemezni, hogy ez most egy finom utalás akart-e lenni arra, hogy takarodjunk, mikor megindult a felszolgálók cunamija. Hihetetlen sebességgel tettek rendet a kb. 300 fős rendezvény után és végül tényleg ki lettünk téve közvetlenül a műsor után. Ez a zárással kapcsolatos pontosság egyébként Pekingben mindenhol jellemző. Jegypénztárak pl. fél-1 órával hamarabb zárnak, mint ameddig a látványossághoz be szabad menni - s némelyik még így is további 10-15 perccel korábban zárt. Pekingben tehát érdemes nagyon odafigyelni az útikönyvekben feltüntetett pénztárzárásokra, amik olykor akár már 16 óra körül is lehetnek.

Mindenképp érdemes legalább egyszer taxiba ülni Pekingben. A várost több 2x4 sávos körgyűrű és sugárút szeli át, melyeken szinte állandó a dugó. A pesties közlekedésnél itt még egy fokkal veszélyesebbnek tűnt számomra a közlekedési stílus: indexet pl. soha senki nem használt, 3 felfestett sávból spontán 4-et használtak és a fizetős autópályákon a leállósávban jobbról történő előzés teljesen természetes. Bár azért egy kicsit oda kell figyelni, hisz néha zöldség- és gyümölcsárusok verik fel a portékájukat ezekben a leállósávokban. Az sem ritka, hogy egy autó a belső sávban egyszer csak váratlanul hirtelen megáll, mert pl. a térképen utána kell néznie, hogy hol is van épp. Mindezek ellenére viszont egyetlen balesetnek sem voltam szemtanúja. Sőt, az egész hét alatt mindössze 2, azaz kettő autót láttam apró horpadásokkal - még egy karcolást sem lehetett észrevenni az autókon. A kocsikat megszemlélve feltűnő volt, hogy a sok Hondán és Toyotán kívül leginkább német márkájú autók közlekedtek Peking utcáin, mint pl. BMW, Audi, Mercedes és VW. Maga a taxi igen olcsó, a reptérről a szállodáig mindössze 88 yuanba (3000ft) került az út. Ügyeljünk viszont arra, hogy hivatalos taxist fogjunk ki és a taxióra be legyen kapcsolva. A taxisok többsége semmit nem beszél angolul, ezért mindig legyen nálunk a célpontunk neve kínai írásban. Főleg a szállodánk nevét érdemes az útlevélben tartani, hogy mindig hazataláljunk.

Tetők az Ég Templomában, Tiantan park, Peking

Pekingről azt gondolná az ember, hogy tele van biciklisekkel. Sajnos a kép igen gyors ütemben megváltozott Peking megújulásával. Ennek ellenére továbbra is lehet látni bicikliseket, de nem extrém mennyiségben. Sokan közülük nem is hajlandóak már maguk tekerni, hanem kis robogókat használnak. Dicsérendő viszont, hogy ezek szinte kivétel nélkül mind elektromosak, azaz nem járulnak hozzá a város szmogproblémájához. Akinek kedve tartja, biciklit is kölcsönözhet, ellenben csak nagyon óvatosan közlekedjen. Az elsőbbségi sorrend ugyanis: autó, motor, bicikli, majd a lánc legvégén következik csak a gyalogos. A lámpa színe ill. a felfestett zebra teljesen lényegtelen. Gyalogosként érdemes kisebb csoportokba tömörülni és nagyon körültekintően, de egyben határozottan a zebrán átkelni.

Az első benyomások és a közlekedés megismerése után a szabadnapjainkon a város többi híres látványosságát is megtekintettük. Ezeket a következő bejegyzésben fogom bemutatni ill. néhány tanácsot adni hozzájuk.

További cikkeim Pekingről:
Pekingi városnézés és a Kínai Nagy Fal
Pekingi étkezések
Pekingi kacsa Pekingben
Pekingi teadélután

Read this post in English on myBites.