szombat, május 30, 2009

VKF 25 - Átszerkesztett paprikás krumpli

Cukroskata a "vigyázz kész főzz!" vetélkedő májusi megrendezőjeként krumplis recepteket kért. Csak tegnap jutottam el odáig, hogy elgondolkodjak azon, mit is nyújtsak be pályamunkaként. Valahogy állandóan a paprikás krumpli körül forogtak a gondolataim. Lehet azért is mert az elmúlt hónapban többek között Napmátka, Duende, Grenadine és Fűszeres Eszter is megírta, hogy náluk hogyan készül ez a hagyományos magyar fogásnak számító étel. Mostanában ritkán főzök pirospaprikával, így nálam talán tavaly készült utoljára paprikás krumpli (ill. szilveszterkor gulyás). Finom, s néha meg is kívánom, de a trutyis kinézetével nem vagyok túlságosan elégedett. Ma viszont úgy gondolom megtaláltam erre is a megoldást s egy kicsit átszerkesztettem a hagyományos paprikás krumplit.


Olyan ötletem támadt, hogy hajszálvékony krumpliszeletekbe csomagolom a krémes paprikás krumplit és úgy sütöm meg. Az ötlet azon alapult, hogy a friss krumpli önmagában inkább törik, mint hajlik, ám minél vékonyabb szeleteket vágunk belőle, annál hajlékonyabbá válik. Miért is ne lehetne egy ilyen hajszálnyi krumpliszeletbe belecsomagolni valamit? Teljesen hajszálvékonyra profi szeletelőgép híján sajnos nem sikerült hántanom a krumplit, emiatt kis fogpiszkálókkal rögzítettem a paprikás krumplival töltött tekercseket.


További átszerkesztéseim abból álltak, hogy a paradicsomot és paprikát nem dobtam a hagymához, hanem félbevágva sütőben szépen megsütöttem, majd héjukat lehúztam. Ezáltal nem is volt szükségem semmiféle kiegészítő piros kencére, maga a sült paradicsom és paprika adta az ízt és a krémességet. Ezen túl a kolbászt vékony szeletekre vágtam és egy külön serpenyőben szép ropogósra sütöttem, ezáltal kolbászchipset kapva eredményül. Mellesleg még a zsír is kisült a kolbászból. Végeredményül egy izgalmas falatot sikerült kialakítanom a tányéron, melyet üdvözlőfalatként, előételként vagy akár nasiként is kínálhatunk. Összhatásában a kolbászchips-szel és a krumpliköntössel tökéletesen visszaadta a paprikás krumpli ízvilágát. (recept)

Válogatás átszerkesztett és újragondolt receptjeimből:

16 megjegyzés:

trinity írta...

Beatbull,
nem kicsit szerkesztetted át, hanem gyökeresen:))) De ez, mielőtt félreértenéd abszolút dícséret!!!!
Megint zseniális ötleted támadt, gratulálok!!!!!

Tessék elgondolkodni egy Beatbull szakácskönyvön!!!!Itt az ideje....

The Chef Viki írta...

Lementem hídba :-o

Wise Lady írta...

No lám.:)))

Cukroskata írta...

Ez hihetetlen :-)

citromfű írta...

Ez tényleg hihetetlen! De tetszik!

KataKonyha írta...

Megnéztem a képet kinagyítva is...fantasztikusan kreatív vagy!

Ági, aki főz írta...

De most komolyan! Ez fantasztikus!

starfokker írta...

megint csak le a kalappal előtted:)

Beatbull írta...

Köszi szépen mindenkinek!

trinity: Igenis! Gondolkodom ;)

napmátka írta...

Már megint egy remekmű, jól átgondolva. Inkább partifalat, de szívesen falatoznám!

duende írta...

Nem semmi! :)
Mondom, hogy egy mesterszakács-palánta vagy! :)

Grenadine írta...

imádom, hogy nálad minden vkf kreatív kaméleon! ;)

Beatbull írta...

Köszi Napmátka, Duende és Grenadine ;)

ősi homár: kritika írta...

hát nekem meg nem jön be:(

a paprikás krumpli egy kellemes, nem túl nehéz téli egytál(pásztor)étel,(legyen leve, legyen benne tarhonya, vagy inkább köles, meg minden, ami könnyen szállítható, tárolható, vagy maradék: pl. szalonnabőrke)

ez viszont a kép alapján úgy tűnik, esszenciája mindannak, amit a magyar konyhában nem szeretek/ünk: egysíkú, intenzív, nagyon piros (a kolbászcsipsz köbre emel)

egy pötty káposztasaláta (dekonstruált vegyes vágott savanyú, hmm? :D),
vagy ha már május, valami újhagymakreáció, esetleg új paradigma: rukola-, sarkantyúkalevél, és sztem akkor tökéletes

ja, persze majd' elfelejtettem, amúgy zseniális, de ezzel nem hiszem, hogy újat mondok:)

Beatbull írta...

Köszi a kritikát. Úgy érzem csak részben érted erre az átszerkesztésre. A hozzávalók, amiket felhasználtam, ugyanis mind egy az egyben megegyznek azokkal, amiket manapság otthon a konyhában paprikás krumplihoz fel szoktak használni (ld. pl. a bejegyzés elején felsorolt linkeket). Persze a zsírt kiengedhetném a szalonnából is, de az nem volt épp itthon. Szerintem nem kell téli étellé degradálni a paprikás krumplit, amikor itt a friss újkrumpli és a sok friss zöldség - miért ne lehetne frissen készíteni és nem csak maradékokból?

Lehet a recept elolvasása alapján máshogy tűnne, mint csak a képet nézve. Az egysíkút nem értem: van benne sós, édes, savanykás és kesernyés is, sőt egy halvány kis csípős is - a megfelelő egyensúlyt is jól eltaláltam szerintem. Intenzív, igen, de az ízek intenzívek benne, s ha a receptet elolvasod (vagy tán meg is főzöd), akkor egyértelműen ki is vehető, hogy azért intenzívek az ízek, mert a paradicsom és a paprika a sütőben sült, a hagymát pedig enyhén megpirítottam. Kis sóval így mindegyik íz intenzívebb lesz. A piros a paradicsomból és az édesnemes paprikaporból ered. Mindkettő elterjedt hozzávalója egy mai otthoni konyhában készülő paprikás krumplinak (ld. fentebb). Egyébként pedig nem is nehéz ez az előétel, hisz a sertészsír nagyobbik része a serpenyőben maradt (csak sütéshez kellett), s a kolbászból is rengeteg zsír kisült.

Az átszerkesztéssel annyi volt a célom, hogy a megszokott paprikás krumpli receptjéhez (ld. fentebb) szükséges alapanyagokat fogtam és újragondolva illesztettem össze. Persze tény, hogy egy kis zöld tovább könnyített volna rajta, egy saláta nem arrl híres, hogy nehezebbé tenné az ételeket. Viszont itt nem a fogás új hozzávalókkal való megreformálása volt a cél (mint amiket javasoltál) - az átszerkesztés / dekonstruálás nem erről szól.

ősi homár írta...

köszi, de nincs vita...