Mostanra teljesen ellepték a piacokat a zsenge helyi tavaszi zöldségek, mint pl. spárga, retek, sárgarépa vagy a rebarbara. Utóbbit gyakran gyümölcsnek sorolják be, pedig valójában csak egy növény igen savanyú szára. Erőteljesen savanyú ízénél fogva gyakran cukorral vagy más szirupokkal édesítve szokták elkészíteni. Sós változatban viszont viszonylag ritkán lehet a rebarbarával találkozni, pedig tavaszi, kora-nyári ételekben tökéletesen helyettesítheti az eceteket és kiválóan be tudja tölteni egy könnyítő, frissítő savas elem szerepét. Az alábbi fogásban is frissítő savas hozzávalóként szerepelt a tányéron.
Sült májat olykor borral vagy akár (balzsam-)ecettel párosítva találhatunk meg étlapokon és receptkönyvekben. Itt most ecet helyett rebarbarát használtam, melyet a megsütött máj serpenyőjében lengettem meg néhány másodpercig, majd a krémes polentán tálaltam. További elemként hagymalekvárt készítettem, mely szintén tökéletes kiegészítője a sült májnak. Ezúttal gyömbérrel tettem enyhén fűszeressé. Maga a gyömbér utólag is belekavarható a megmelegített hagymalekvárba, de a lekvár készítésekor is együtt főzhető a hagymával. További ízesítőként, díszként és egyben ropogós elemként olajban kisütött zsályalevelekkel szórtam meg a tányért. Összességében egy klasszikus főétel kerekedett ki végeredményként, amely a rebarbarának köszönhetően kis csavarban és tavaszi frissességben részesült.
