Főzés közben a karórépa illata nálam mindig a földimogyorót juttatja eszembe. Már régebb óta terveztem a kettőt együtt kipróbálni, s végül most valósítottam meg egy vegán leves formájában. Ezzel a fogással egyben folytatom is a tavaly év végén kicsit komolyabban körüljárt vegán vonalat a blogomon. Egyszerűbb kereshetőség és áttekinthetőség érdekében létrehoztam a blogomon egy vegán címszót, valamint a honlapomon is csokorba szedtem az eddigi vegán receptjeimet.
A levesbe savanykás almát és egy kevés ecetet is tettem, amivel a
karórépa édeskés és kissé földes mellékízét egyensúlyoztam. Vaj helyett
földimogyoróvajjal pürésítettem a levest, részben ennek is köszönheti a
sötétebb színét. Másrészt pedig a zöldségalaplevemet a felhasznált hagyma héjával ill. sárgarépával is befestettem, aminek a színe a végeredményben is láthatóan érvényesült. Levesbetétként savanykás almakockát, földimogyorót, konfitált fokhagymát és kerti zsázsát tettem a tányérra. Mindegyik elemmel nagyon jól harmonizált a leves, viszont fontos a levesnél a megfelelő savat megtalálni ahhoz, hogy az utolsó kanálig is izgalmas maradjon. (
recept)
Read this post in English on
myBites.
4 megjegyzés:
Nagyon szép kompozíció!
Hehe, látom Neked is "megáll benne a kanál", én is egy ilyen állagú sütőtökkrém levest követtem el a múlt héten. :)
Noémi: Köszi!
ehran: Mondjuk pürének nem nevezném, mert még szétfolyt a tányéron ;) De tény, hogy sűrűbb lett a kelleténél - idővel magától is besűrűsödött. A receptben emiatt kicsit több alaplé szerepel.
Ja, szerintem nincs ezzel baj, én sem éreztem elrontottnak a levesemet, szerintem jól állt neki ez az állag; itt se lehet rossz.
Megjegyzés küldése