Zellerkrém karamellizált szőlővel és ropogós quinoával

Amikor semleges olajra van szükség receptekben, gyakran napraforgómag- vagy szőlőmagolajat javasolnak példaként. Eddig én is mindig egy teljesen semleges szőlőmagolajat használtam pl. a zöld fűszer olajaimhoz, mivel egyáltalán nem befolyásolta a zöld fűszer saját eredeti ízét. Néhány hete Évitől egy igen speciális szőlőmagolajat kaptam, mely már közvetlenül a bontás után elkápráztatott. A felszálló intenzív illatában mogyorót, diót és vörösboros jellegeket véltem felfedezni. Rendkívül erőteljes ízében bor, szőlő és mogyorós ízek keverednek. Mivel ennyire szokatlan intenzív és egyedi ízű, ezért egyféle „fűszerként” alkalmaztam az alábbi őszi előételben.

Zellerpürébe általában vajat (és tejet) szoktam tenni, ebben a vegán változatban a vajat viszont szőlőmagolajra cseréltem. Évi szőlőmagolaja viszont annyira intenzív ízű, hogy végül csak 1ek szőlőmagolajat tettem a pürébe és további pár kanál repceolajjal (amely egyébként is vajas ízű) egészítettem ki. A zeller és a szőlő ugyan már önmagában is kitűnő párost alkot, a szőlőmagolaj boros ízei viszont még inkább kihangsúlyozták ezt a harmóniát. A szőlőszemeket méretük alapján különválogattam, majd a nagyobb szemeket félbevágtam és a vágási felületükön egy száraz serpenyőben pár pillanatig karamellizáltam.

Végül száraz vermuttal öntöttem fel, majd nagy lángon kb. híg mártás állagúra elfőztem. Szándékosan magos szőlőt használtam, mivel a szőlőmagok így némi ropogósságot is kölcsönöztek az előételnek. Sajnos a szőlőmagnak önmagában viszont van egy olyan kevésbé előnyös tulajdonsága is, hogy kisebb-nagyobb mennyiség rágása során száraz érzetet hagy maga után a szánkban. Ennek a kevésbé kellemes szárító hatásnak elfedésére quinoát főztem, majd kiszárítottam és olajban ropogós barnára sütöttem. Az így készült quinoának szerintem teljesen ugyanolyan ropogós állaga van, mint a szőlőmagoknak is, aminek köszönhetően a vendégek nem fogják észrevenni, hogy a szőlőben volt-e egyáltalán mag vagy sem. Előnye a sült quinoának viszont, hogy nem hagy maga után száraz érzetet. Végül a poharakat újhagyma zöldjéből vágott csíkokkal és némi dióolajjal meglocsolva tálaltam.