Zöld olajok készítésénél az épp felhasználandó zöldfűszert leforrázom, jeges vízben lehűtöm, majd kinyomom a levelekből a folyadékot és így pürésítem semleges olajjal. Ezután néhány órán át hagyom, hogy az olaj átvegye a zöldfűszer ízét, majd kávéfilteren keresztül leszűrve egy tiszta olajat kapok. Maradékként a kávéfilterben viszonylag sok olajos zöldfűszer szokott összegyűlni, ami hűtőben néhány napig vagy akár hétig is gond nélkül eláll. Jól használható pesto szerű készítményként, de nagyon jól lehet vele püréket is ízesíteni. A krumplipürébe egyébként is el szoktam kavarni néhány kanálnyi vajat, ez a vaj gond nélkül cserélhető olajra, vagy akár a megmaradt olajos zöldfűszerre is. A zöldfűszernek köszönhetően szép zöld színt kap a püré és egyben tetszés szerint ízesíthető is. Az alábbi receptnél turbolyát használtam fel a krumplipüré ízesítésére.
Másik köretként tejsavas erjesztéssel savanyított sárgarépát helyeztem a tányérra. Az összes eddigi fermentálással savanyított zöldség közül a cékla és ez a sárgarépa tetszett a legjobban. Maga a sárgarépa véleményem szerint enyhén borókás ízűvé is vált az erjesztés során. Továbbá azt is megtapasztaltam, hogy a sárgarépa belső része jóval keserűbb, mint a külső rétege. Ennek köszönhetően ugyanis enyhén kesernyés utóíz is kiérezhető.
A savanyított sárgarépában kialakult borókás ízt némi borókával szerettem volna alátámasztani. Ehhez Andree Köthe, a nürnbergi két csillagos Essigbrätlein étterem séfjének egyik ötletét valósítottam meg. Fűszerként ugyanis borókabogyót karamellizált, majd frissen összetörve és felaprítva szórta a tányérra. Kiválóan egészítette ki a borókás karamell a savanyított sárgarépát. Maga a savanyú sárgarépa tökéletes körete is volt a szépen lassan készült kicsontozott báránylapockának, valamint a turbolyás krumplipürének is.
