Vegán desszerteken gondolkodva szembetűnő volt, hogy a gyümölcsöktől eltekintve mennyire állati eredetű hozzávalókon alapulnak édességeink. Rengeteg receptben szerepel a tojás, zselatin, vaj, tej vagy tejszín és esetleg még a méz is. Akár még a tiszta gyümölcspüréknek hitt sorbet-kba is szokott olykor tojásfehérje kerülni állagjavító tulajdonsága miatt. Viszont sok alapanyag kiváltható: tej vagy tejszín helyett magvakból vagy rizsből készíthető tej, vaj helyett sok esetben növényi zsiradék is gond nélkül alkalmazható, a méz helyettesítésére pedig számtalan édes szirup létezik, mint pl. cukorrépa-, rizs- vagy agaveszirup. Sőt, ha mindezen hozzávalókat nem helyettesítőkként, hanem teljes értékű alapanyagokként fogjuk fel, akkor rengeteg új desszert receptre nyílik lehetőségünk.
Vegán menüm befejezéseként és egyben a nana által meghirdetett ehavi VKF forduló záró fogásaként egy kevésbé szokványos desszertet készítettem. Mindössze egyetlen alapanyagból építettem fel, hiszen a sütőtök és magjai rendkívül sokféleképpen használhatóak fel – akár édes változatban is.
A sütőtök egy részét kockákra vágtam és thai citromfűvel, friss gyömbérrel és kumquattal marináltam. A sziruphoz cukor helyett rizsszirupot használtam, ami még tovább fokozta az ázsiai hatást. A sütőtök másik részéből juharszirupos pürét készítettem. A maradék sütőtököt fahéjjal együtt megsütöttem, majd lehűtöttem, pürésítettem és sorbet-ként került a tányérra.
A tökmagot egyrészt serpenyőben megpörköltem, másik részéből pedig tökmagtejet készítettem. A tejet agarral megdermesztettem, a maradék darált tökmagot pedig sütőben kiszárítottam. Részben így porként került a tányérra, másik részéből viszont tökmag-grillázst készítettem. Tökéletesen hasznosítható erre a célra a mandulatej készítése során megmaradó darált mandula is. Fontos viszont, hogy alaposan ki legyen szárítva, különben a grillázs nem fog megkeményedni.
