Ebben az őszi hónapban Zizi a szezonnak megfelelően sütőtökös recepteket írt ki a VKF 45. fordulójának témájaként. Mivel vegetáriánus blogot ír Zizi, ezért húst és halat mellőző recepteken lehetett gondolkodni. A sütőtök rendkívül változatosan alkalmazható a konyhában. A nevétől eltérően sütésen túl lehet főzni, párolni, valamint nyersen vagy marinálva is fogyasztható. Sőt, édesítve vagy sziruppal átitatva akár édességekben is tökéletesen megállja a helyét.
Utóbbi gondolatból származott az ötletem, hogy a kivájt és szirupban főtt sütőtököt különböző rétegekkel megtölthetném, amolyan dominó formájában. A dominónál a három főszereplő a zselé, marcipán és egy puszedlis réteg. Nálam a zselé juharszirupból készült – itt zselatinnal dolgoztam (remélem, Zizi elnézi nekem), de pektinre is cserélhető, hiszen a zseléréteg félbevágás előtt nem látható. Állagát tekintve zselatinnal készítve viszont közelebb áll a dominóhoz. Marcipán helyett vörös áfonyát használtam, a puszedlis réteget pedig gesztenye liszttel készült piskótára cseréltem. Mivel a sütőtök önmaga is külön réteget képez, ezért a dominónál megszokott három réteg egy negyedikkel is kiegészült. Végül keserű csokoládéval vontam be a kis süteményt, ami összetartó rétegként is működött.
A sütőtök kivájásánál igyekeztem egységesen vastag falat hagyni minden oldalon. Ehhez egy 1cm-rel kisebb átmérőjű kiszúrót szúrtam bele a sütőtök hengerekbe. Így kivájásnál a kiszúró maga védte a sütőtök vékony falát attól, hogy a vájó kanállal belefussak. Mindössze az aljánál kellett óvatosan dolgozni, nehogy véletlenül kiszakadjon a sütőtök. Ezután thai citromfüves és gyömbéres szirupban főztem meg a kivájt hengereket, mely rendkívül finom ízt kölcsönzött a sütőtöknek. Utána viszont még óvatosabban kellett bánni a sütőtökkel, hisz megpuhulva könnyebben kiszakad.
A szintek felépítése után a gesztenyés talppal együtt akár már tálalható is. Nekem így, az összetartó csokiréteg nélkül még egy fokkal jobban is ízlett, mert mindegyik elem íze szépen érvényesült. Csokiréteggel együtt sokkal közelebb áll a dominóhoz, viszont csokival főleg a vörös áfonya íze érvényesült. A tetejére még egy kevés pörkölt és karamellizált tökmagot szórtam enyhén ropogós elemként. A számos különböző állagnak köszönhetően rendkívül izgalmas lett a végeredmény. Mivel a sütőtök villával nem nyomható szét (a villával kifejtett nyomás eloszlik és a sütemény szétcsúszik), ezért ajánlott eleve elfelezve tálalni.
