Ugyan a kedvenc gyümölcsöm a szeder, csak nagyon ritkán találni belőle tökéleteset. Az augusztus eleji jellemzően túl savanyú, valahol útközben vagy a hűtőházakban érhetett meg. Épp emiatt inkább kicsit türelmesebb vagyok és kivárom legalább augusztus végét, ha nem szeptember elejét. Ekkortájt lesz igazán zamatos és édes, valamint a környéken vadon termő apró példányokat is lehet szedni.
Áfonyához hasonlóan a szeder is nagyon jól harmonizál a kukoricával – fagylaltként a jelenleg idényben lévő szinte mézédes kukoricával együtt tökéletes párost alkot. Ezúttal sós irányzatú főételben terveztem párosítani, melyben a szeder és a kukorica is két-két formában jelent meg. A lefejtett kukoricaszemeket egyrészt megpároltam, másrészt krémes polentaként helyeztem a tányérra. Kukoricapürén is gondolkodtam, de jelenleg annyira erőteljesen édes a piaci kukorica, hogy már desszert lett volna az ételből. A szederből néhány érett szemet helyeztem a kukoricára, valamint szederpüréből és vaníliás szederbalzsamból készítettem egy mártást a rózsaszínre sütött galambmellhez. Mindezt néhány virágzó borsikafű fiatal levelével egészítettem ki, amely – mértéktartó felhasználás mellett – kitűnően megy a szederhez.
