Sertésszűz lencsével, paprika-barack terrinnel és grillezett újhagymával
Két különösen jó dolog van a terrinekben: Egyrészt 1-2, vagy akár több nappal korábban is elkészíthetőek, így a vendégek megérkezésekor már csak le kell vágni belőle szeleteket (és a fogáshoz a maradék összetevőt elkészíteni). Másrészt pedig a megmaradt terrin másnap eltérő hozzávalókkal együtt nagyon jól hasznosítható. Általában hideg előételek fő elemeként szoktak a terrinek a tányérra kerülni. Az alábbi recept egy jó példa arra, hogy főételben köretként is nagyon jól alkalmazható.
 |
| sertésszűz lencsével, paprika-barack terrinnel és grillezett újhagymával |
A tányérra került még kissé meggrillezett újhagyma is. A hő hatására az újhagyma - akárcsak a többi hagymafajta - teljesen elveszti az erejét. Persze lehetne vízben vagy alaplében is főzni ehhez, vagy habzó vajon átforgatni. A grillezésnek olyan további előnye van, hogy az apró sült pontokon az újhagyma enyhén karamellizálódik, amitől kellemes és izgalmas ízt kap. (recept)
Read this post in English on myBites.
3 megjegyzés:
A receptben sertésalaplét írsz, de én úgy tudtam, sertésből nem szoktak alaplét főzni (amiről én tudok: zöldség, hal/kagyló/rák, csirke, bárány, borjú/marha, vad). Ezek szerint mégis?
A sertésnek is van csontja, amit ki lehet főzni ;) Ha kapok gödölyét, akkor annak a csontjából is főzök, meg persze nyúlból is, ha egészben veszem. Azt nem tudom, hogy a francia alapokra épülő konyhákban miért nem létezik sertésalaplé - talán mert a franciáknál kisebb a sertés hagyománya? Erre esetleg tudod a választ? Eddig még nem találtam rá okot.
Amúgy tudtommal Ázsiában egyáltalán nem ritka a sertéscsontból főzött alaplé. Nagymamámnál is sertéscsontból készült a húsleves és oly finom volt! ;)
Oké, azt gondoltam, hogy elméletben nincs akadálya. ;)
Sajnos nem emlékszem, miért nincs, pedig Várvízi Péter említette, amikor az alaplevekről tanultunk, talán nem jól reagál a sűrítésekre, de nem biztos. Majd megkérdem.
Megjegyzés küldése