Hasonlóan a hét eleji üdvözölőfalathoz, ez a fogás is a málna, ánizskapor (édeskömény) és a sült paprika hármasán alapul. Itt a mártást kis lángon szépen lassan sűrűre redukáltam, ezáltal felerősítve benne az édes és enyhén karamellás ízt. Cserébe a málnát sem szedtem szemeire, hanem kicsit több került belőle a tányérra. Az ánizskapor mellett maga az édesköménygumó is helyet kapott.
Ha főszereplőt kellene megneveznem a tányéron, akkor az a sertésdagadó és az édesköménygumó egyaránt. A dagadót hasonlóan készítettem el, mint a korábbi ázsiai ihletésű változatomnál, csak épp ázsiai elemek nélkül. Pirításkor juharsziruppal ízesítettem, amely egyben az összekötőelem is volt a tányér többi eleméhez. Édesköménygumót is készítettem már korábban hasonlóan. Most annyit változtattam rajta, hogy az alaplevet édesköménymaggal hagytam állni, amolyan teát / infúziót készítve, majd leszűrve így öntöttem a körbepirított édesköményszeletek alá. Így elkészítve még szebb édesköményes ízt kaptam.
