Idei egyik kedvenc párosításom az édeskömény és az áfonya, azaz pontosabban az édesköménygumó és az áfonyaecet. Utóbbit azért is fontos kiemelni, mert az áfonya önmagában szerintem túlságosan "laposan" édes, az áfonyaecetben viszont a savnak köszönhetően sokkal szebben érvényesül az áfonya zamata. Pár hete püréként készítettem el az édesköménygumót ill. néhány csíkot pirítottam hozzá, valamint ánizskaporral langyosítottam meg egy kevés lazacpisztrángot. Erre került végül némi áfonyaecet, mely a savasságának köszönhetően megteremtette a szükséges egyensúlyt. Ezt a hármast finomítottam tovább az alábbi receptben.
A tányér aljára apró kockákra vágott nyers édesköménygumót és almát tettem, melyekre egy szaiblingból készült galuskát helyeztem. Néhány szem áfonyát helyeztem mellé, majd forró édesköménygumó krémlevessel locsoltam körbe. A leveshez az édesköménygumót pároltam és nem az alaplében főztem puhára, ugyanis párolva egyrészt gyorsabban és jobban puhul, másrészt pedig szerintem szebben megtartja az ánizsos ízét. Az édesköménygumó-levesnél mindenképp szükséges némi sav (bor, ecet, zöldcitrom) hozzáadása, hogy megfelelően tudjanak érvényesülni az ízek. Itt a levest önmagában csak enyhén ízesítettem száraz fehérborral, ugyanis a végén a leves tetejére kerülő áfonyaecet teremtette meg a végső egyensúlyt. Ismét zseniálisan jól működött az édesköménygumó az áfonya ízével. (
recept)
Ui.: A halgaluska ugyan levesbetétként megfelelt itt, viszont továbbra is keresem hozzá a tökéletes receptet, amelynél a galuska szép sima és lágy lesz. Ha valakinek van egy simább verziója, kérem ossza meg a hozzáfűzések között vagy
mailen keresztül. Köszönöm.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése