szombat, február 17, 2007

Gorgonzolás tekervények

A mai szombati napon meghívtam Nórát és Nevenát hozzám ebédre. Kisebb-nagyobb nézeteltérések után aztán csak sikerült megszülni az ebédet - egy halvány melléfogás kíséretében. Történt ugyanis, hogy színt tekintve kis kontrasztot szerettem volna teremteni, ezért köretként nem egyszerű fehér hanem piros tésztát főztem. Annyi volt csak a probléma, hogy a tészta önmagában is csípős volt - nem néztem rá a csomagolásra, s hát pomodoro (paradicsom) helyett peperoncino (csípős paprika) állt rajta / ill. ez volt a színezőanyag. Úgyhogy mikor megfőtt a tészta, sebtében még összedobtam egy paradicsommártást, hogy enyhítsen a meglepetésszerű csípősségen. A képen még egy kis parmezán- és fenyőmagdísz is látható.


Amúgy maga a főétel zsályával töltött sertéshústekercsekből állt, melyeket egy sonkaágyra helyezve s tejszínes gorgonzolával meglocsolva a sütőben jól megpirítottam. Hál ég még legalább ezzel is jól lehetett lakni ;)


Desszertként pedig Nóra kívánságára császármorzsa volt - ami ismét mennyeien könnyedre sikeredett. Remélem, mindenki talált magának finom falatot - s persze remélem, a jövőben többször is még vendégeim lesztek ;)

2 megjegyzés:

Agota írta...

Róbertem, drága!
Mostanság pöppet csípősre veszed a figurát! Már-már kötelezően bekészítheted a 3,5%-os tejet az ételek mellé!!!
Ma én is főztem, finomat, nevezzük csőben sült, vagy rakott padlizsánnak, spanyolosan. Mindenkinek ízlett!
Ó, és épp a múlt hétvégi finomságod képeit töltöm fel Kovi oldalára!
Csók,
Ágó.

Zsu írta...

Szia!
Dobtam neked kördés-golyót:
http://zsukonyha.blogspot.com/2007/03/krds.html