Blog & család, barátok

Íme egy újabb körkérdés, ami ezúttal Zsúrkenyéren keresztül jutott el hozzám. Azt hiszem lassan összeszedem a kérdésekre adott válaszaimat, s a honlapom "rólam" címszava alatt is megjelenítem ;)

Miként, hogyan reagál a család/feleség/baráti kör a blogírásra, a gasztromániára, és mi a véleményük arról, hogy az ebédnek a késen, kanálon és villán kívül a kamera is tartozéka, mint állandó "evőeszköz"?

Nos, feleség még nincs, s mivel legtöbbször egyedül "sínylem" meg a főztömet, így nincs is olyan nagy idegeskedés, hogy végre kezdjük már el ;) Eleinte csak fényképeket készítettem az ételeimről, melyeket mailben továbbítottam szüleimnek, s Nagyimnak. Nagyim véleménye szerint pályát tévesztettem (immár diplomás informatikus vagyok). Idővel aztán wiwre is kikerültek a fényképeim, majd miután többször is le kellett írnom másoknak, s persze jómagamnak a recepteket, elhatároztam, hogy egy blogon örökítem meg honlappal párosítva. Előtte nem is néztem körül neten, hogy létezik-e már valami hasonló, szóval csak úgy fogtam neki. Visszatérve a kérdésre: a fényképezőgép már évek óta kísérője minden ebédnek - emiatt az első tányér mindig szépen díszített, s több nézőpont felől is készül róla felvétel. A második/harmadik tányér aztán olyan "ahogy esik, úgy puffan" - lehet egyszer kellene csinálnom egy összehasonlítást, hogy mennyit tud dobni egy ételen a stílusos elrendezés ;) Barátaim közt legtöbbjük már megszokta, vagy eleve tolerálja a blogomat és honlapomat ismervén, hogy előbb dokumentálni kell a történteket. Közülük is páran kérdezgetnek, hogy miért nem mentem szakácsnak, éttermet kellene nyitnom, ill. mikor adom ki az első receptkönyvemet ... hmm, lehet ezekből a kérdésekből is kellene indítani egy kördést ;)

Befolyással van az utóbbi időben több mint 100-ra szaporodott magyar gasztroblog, és a bennük található számtalan sok jó recept a te konyhádra is?

Hmm, nézegetni nézegetem a kollégák - pontosabban többségben kolléganők ;) - ételeit. Igazándiból leginkább ötletforrás, de ez mondjuk összefügg a legutóbbi kördésben adott válaszommal is, hogy mennyire tartom magamat a receptekhez. Legjobban mondjuk a vkf-eket kedvelem, mert ott tényleg egy témához gyűlik össze egy helyen rengeteg jobbnál jobb ötlet. A mostani fordulóra vagyok a legkíváncsibb, hisz abszolút az én témaköröm! ;)

Azt hiszem, mindenki sorra került már, szóval beolvasztom a csokigolyót.

Részeg csirkecomb paradicsomágyon

Nehéz lesz titkolni, hogy a vkf 6. fordulójára készülgetek. Nos, megnyugtatok mindenkit, a mai ebédnél még extrémebb kombinációt terveztem, de erről majd egy hét múlva bővebben ;)


Gondolom a receptjeimet olvasgatva valamennyire kitűnik, hogy előszeretettel használok szeszt a főzésben ill. szívesen kotyvasztok valamit csirkehússal és naranccsal. Ma sem volt ez másképp. Mivel az erkélyen épp virágzásnak indult a citromkakukkfüvem, így abból gyűrtem egy keveset a csirkecomb bőre alá ízként. Köretként pedig a paradicsomot kombináltam a naranccsal, a szesz szerepében pedig a gin alkotott ma nagyot ;) Tipp: Ízlés szerint még a narancs héját is bele lehet főzni. (recept)

Bakonyi gombaleves

A tanszéken, ahol dolgozom, szokás, hogy a heti konyhafelelős (aki a mosogatógépet rámolja ki és be, törlőruhát hoz, ügyel, hogy legyen tej és cukor stb.) a hét alatt megvendégeli a tanszék többi munkatársát. Most ismét rám került a sor - s mivel többen is valami magyar finomságot kívántak, így egy bakonyi gombaleves mellett döntöttem. Sajnos nem jutottam erdei gombához, pláne nem bakonyból származóhoz, így champignonnal nem lett annyira gombaízű a leves - de sebaj. A képen látható levest még múlt vasárnap készítettem, melybe rókagomba is került - tán ezért is sikerült a hétvégi finomabbra. Az alaprecept, melyen csavargattam, egyébként a Rosenstein vendéglő (étteremtipp!) receptkönyvéből származik. (recept)

Epertiramisu

Most már jócskán tart az eperszezon, s ideje, hogy ismét egy újabb finom recepttel bővítsem az online-gyűjteményemet. Hétfő délután Christianetől kaptam kb. 3/4kg friss, kerti epret - néhány szem szamócával is közte. Mivel a biciklin hazaúton egy kicsit megsérültek, ezért kedden mindenképp fel kellett használnom. Gondolkodtam mit is csináljak velük, mire végül egy epres tiramisu megvalósítása mellett döntöttem.


Cantuccini (olasz babapiskóta) helyett amarettinivel raktam ki a tál alját, mivel az volt épp itthon. Ezt egy kevés szamócapálinkával locsoltam meg. Hogy honnét van szamócapálinkám? Bolyhos ;) Erre került a friss finom eperréteg, melyet narancssziruppal locsoltam és egy kevés instant kávéporral szórtam meg, majd a tiramisunál megszokott mascarponekrémmel fedtem be. A krémet most nem lazítottam még külön fel nyers tojásfehérjével - viszont egy kis vaníliával még ezen is ízesítettem. Miután egy napot állt a hűtőben a tiramisu, meghívtam az eper tulajdonosát kóstolóra - nem csak neki ízlett ;) Igazándiból nem tudok sokat enni az ilyen zsíros krémekből, de olyan finom lazára sikeredett, hogy a nagy tál felét egyedül ettem meg! Egyetlen kis malőr az egészben: egy kicsit túl sok levet eresztett az eper és a narancsszirup együtt, ami által felvágva nem túl fotogén már a desszert, viszont szerintem ez senkit nem fog visszatartani ;) (recept)

Spárgatekercs

Szombat délelőtt ismét kint jártam a piacon. Csodálatosan jó a választék - csak sajnos kicsit későn érkeztem, mert zöld spárgából már épphogy csak 1 kg volt kapható az egész piacon. Mivel szombatra spontán mást, azaz nem spárgát terveztem a rengeteg friss zöldséget meglátva, ezért eltettem másnapra a spárgát. Nem tudom a kedves olvasó ismeri-e a spárga tárolásának a titkát. Egy nedves rongyba betekerve a hűtőben kb. 1-2 napig még friss és szaftos marad - e kezelés nélkül viszont már egy nap alatt is kiszárad és csúnyán megbarnul.


Végül pulykamellbe tekerve sütöttem meg a spárgát. A pulykamellszeleteket előtte kiklopfoltam, hogy még laposabbak legyenek. S hogy ne legyen ennyire "egyhangú" az étel, csináltam még hozzá egy kevés zöldfűszeres mártást - ezúttal citromfűből, de inkább petrezselymet, bazsalikomot s más egyéb zöldfűszert ajánlanék. (recept)

Amarettokrém

Miután Vicussal kb. 1,5 óra alatt magunkba tömtük a gombás tésztát (oly finom volt, hogy nem tudtuk nem megenni ;) ), először egy kicsit le kellett pihennünk. S mivel még olyannyira teli voltunk az ebédtől, így a vacsiból összvissz egy amarettokrém lett, melyet villámgyorsan dobtunk össze. Vicus szépen lereagálhatta az elmúlt hónapok szakdoli- és vizsgastresszét, miközben összetördelte az amarettiniket - én meg addig összekotyvasztottam a krém alapját. Az amaretto-meggy kombináció gondolom néhány ember számára ismert, hisz fagylaltként is eléggé népszerű. Íme itt egy recept, hogy krémként hogyan lehetne elkészíteni ;) (recept)

Bazsalikomos-gombás tészta

A pünkösd utáni keddi nap a város napja, s ekkor jópár munkahelynél csak fél nap vagy egyáltalán nem kell dolgozni menni. Emiatt otthon maradtam, s viszonylag hosszabb alvás után Vicussal eldöntöttük az aznapi menüt. Eleinte kicsit furcsán néztünk a gombára, mikor felaprítva púposan megtöltötte a serpenyőt, de végül szépen összeesett, ahogy illik is. Viszont mikor elkavartuk a tésztával, ismét nagyot néztünk, mert bőven jutott volna még harmadik vagy negyedik vendégnek is akár. Mindenesetre végül ketten megettük - igaz 1,5 óráig tartott az ebéd ;) Nagyon finom volt - s mindenképp kerüljön bele bőségesen a fehérborból! (recept)

Vaníliás-fokhagymás rizottó

Vasárnap este ünnepeltük Sanyi és lakótársa Fabian szülinapját. Az ünnep alkalmából egy chilis-csokis tortát sütöttem tejszínnel és finom friss eperrel megkenve ill. megrakva. Sajnos erről nem készítettem fényképet, mert mikor felvágtam, a tészta csodálatosan összetöredezett :( Viszont ízre a visszajelzések alapján azt mondhatom, hogy nagyon finom lehetett (én már csak morzsákhoz jutottam ;) )


Hétfő este érkezett Vica Erlangenbe - Nóra, Nevena és Juan már korábban megérkeztek látogatóba a helyi sörünnepségre. Ugyan én hoztam el Vicust a vasútállomásról, de ez nem tartott vissza attól, hogy ne főzzek valami finom fokhagymásat. Végül Schuhbeck bácsi tippjét próbáltam ki, mégpedig a vanília és a fokhagyma kombinációját egy rizottó formájában. Leszámítva, hogy valószínűleg még másnap is fokhagymaszagom volt, csudajól harmonizál egymással a kettő fűszer, s mindenképp ajánlom a kipróbálását! (recept)

VKF V - Ánizsos-fokhagymás ánizskaporgumó

Ismét eltelt egy hónap, s ismét véget ért egy újabb forduló a "vigyázz, kész, főzz" című versenyben, melynek témáját ezúttal Aubergine írta ki. A feladat a fűszerek, pontosabban egy kiválasztott kedvenc fűszer körül forgott, melyet a mai bejegyzésemmel egy kicsit népszerűsíteni is szeretnék. Nos, kicsivú kördéséből ugyan kiderült, hogy sokan írtóznak az ánizstól. Személy szerint nagyon sajnálom, hisz én épphogy nagy rajongója vagyok. Remélem ez az ánizsos-fokhagymás ánizskaporgumó egy kicsit megtöri az ellenszenvet. (recept)


Fűszernépszerűsítő: Ánizs és társai avagy többek között ánizs, csillagánizs, ánizskapor és édeskömény

Ánizs: Eredetileg Közel-keletről és a Földközi-tenger keleti részéről származó, köménnyel, ánizskaporral és kaporral rokonos fűszer. Korábban, mint számos más fűszert is, csak gyógynövényként használták. A rómaiak vezették be a konyhába először ánizsos sütemény formájában, melyet étkezésük végén egyféle gyomrot lezáró dugóként fogyasztottak. Felhasználásra a magvain kívül a levelei is alkalmask. Illata és íze édeskés, édesgyökérre emlékeztető és gyümölcsös. A levelei ezen aromákon kívül még enyhén borsra emlékeztetőek is. Az íze a csillagánizsénál és édeköményénél jóval enyhébb.
Ajánlott kipróbálni a következő ételekkel: alma, füge, hal, tenger gyümölcsei, tök, gesztenye, mogyorófélék, gyökérfélék.
Valamint jól harmonizál a következő fűszerekkel: édeskömény, ánizskapor, kardamom, fokhagyma, kömény, mák, szerecsendió, szegfűszeg, bors, piment, csillagánizs, fahéj.

virágzó ánizs

Csillagánizs: A vitathatatlanul legszebb fűszer Dél-Kínából és Vietnámból származik, ahol hosszan visszanyúló orvostani és kulinárius múltra ill. hagyományokra tekinthet vissza. Európában a 17. század környékén tűnt fel először. Régi receptek alapján felfedhető, hogy korábban gyümölcsszörpökhöz, likőrökhöz és tartósításhoz alkalmazták. Mai napokban leginkább hal és tenger gyümölcsei, párolt füge és körte valamint trópusi gyümölcsök ízesítéséhez használják. Zamata édesköményhez és ánizshoz hasonlít, de az ánizzsal ellentétben jóval erőteljesebb és édeskésebb az íze. Utóíze frissítő, könnyed és kellemes.
Ajánlott kipróbálni a következő ételekkel: tyúkhúsleves, hal, tenger gyümölcsei, füge, trópusi gyümölcsök, tök, póréhagyma, ököruszály, sertés, gyökérfélék.
Valamint jól harmonizál a következő fűszerekkel: chili, édeskömény, gyömbér, fokhagyma, koriandermagvak, zöldcitromhéj, szójaszósz, szecsuáni bors, fahéj, ázsiai citromfű.

csillagánizs

Ánizskapor / Édeskömény: Az erdetileg a Földközi-tenger területéről származó, de ma már szélesen elterjedt fűszernövény a legrégebbi kultúrnövények egyike. A rómaiak zöldségként, a kínaiak és indiaiak fűszer és gyógynövényként hasznosították. Máig is megszokott 1-2 bögre édesköménytea elfogyasztása gyomorpanaszok esetén. Mind a levelei, virágai, szárai és magvai is felhasználhatók. Az egész növénynek kellemes ánizsos illata és zamata van. Íze friss, édeskés s halványat kámforra emlékeztető. Magvai kesernyésebbek az ánizsnál, de enyhébbek a köménynél.
Ajánlott kipróbálni a következő ételekkel: bab, kacsa, hal, tenger gyümölcsei, uborka, burgonya, káposzta, póréhagyma, lencse, rizs, cékla, sertés, paradicsom.
Valamint jól harmonizál a következő fűszerekkel: lepkeszeg, menta, petrezselyem, fahéj, kakukkfű, citromfű, szecsuáni bors, római kömény, turbolya.

ánizskapor / édeskömény

Források:
Gernot Katzers Gewürzseiten (a képek innét származnak)
Jil Norman - Kräuter und Gewürze. Herkunft, Geschmack, Verwendung (Dorling Kindersley, 1.kiadás, 2003)

Zöldhagymás-mangós csirkemell

Elég sűrű volt az elmúlt hétvégém is, no s persze az elmúlt hét is, így sajnos nem jutottam el odáig, hogy közzétegyem a finomságokat, melyeket még múlt hétvégén ill. hétközben készítettem - ezennel pótlom ;)


Elmúlt hétvégén egyik nap gondoltam egyet, s felcsaptam a fűszerkönyvemet a mártásjavaslatoknál. Rögtön meg is akadt a szemem kettő mártáson, melyek közül itt az egyiket mutatom most be: mangó zöldhagymával, gyömbérrel valamint mentával. Nagyon finom összetett íze van a mártásnak, mely a nyelvnek minden részét nagyjából egyformán stimulálja, ezáltal nagyon kellemes érzést keltve - legalábbis nálam ;) Köretként, mivel még mindig tart a spárgaszezon, színes és vegyes sült spárga volt. (recept)