Borjúbélszín vajban sült feketegyökérrel, zsidócseresznyével és széles babbal
Szüleimnek főételként mindenképp olyasmit szerettem volna készíteni, amit még nem ismernek - no s persze, amit én is nagyon kedvelek. Így esett a választásom a vajban sült feketegyökérre és a blansírozott széles babra. A piacon egy ideig tanakodtam rajta, hogy milyen új ízt, új gyümölcsöt is tehetnék a feketegyökér mellé. Naranccsal nagyon jól összeillik, mangóval is jól el tudnám képzelni, ám mivel a desszerthez terveztem már a vérnarancsot és a mangót is, ezért tovább keresgéltem gyümölcs után. Aztán egyszer csak jött a szikra, hogy zsidócseresznyével (physalis) kimondottan jó párost alkothatna a feketegyökér.
S így is lett. Nagyon finoman harmonizált a zsidócseresznye a feketegyökérrel. Apu a feketegyökeret is emelte ki az est fénypontjaként. A körethez lassan, alacsony hőmérsékleten készült vajpuha borjúbélszínt készítettem, melyet tálalás előtt megforgattam még egy kevés sűrű marhaalaplében (glace). Anyu utóbbitól volt nagyon elragadtatva, hiszen rengeteg íz rejlett a kevés glace-ban, mely a rózsaszín borjúhúst burkolta. (recept)
Desszertként nem készültem semmiféle süteménnyel sem. Sokkal inkább arra törekedtem, hogy egy finom friss és érett mangót sikerüljön beszereznem. Ehhez egy egyszerű csoki mousse-t készítettem és némi pisztáciát aprítottam fel cukorral és narancslikőrrel. A piros színfoltot a vérnarancs adta. Maradéktalanul elfogyott ez a fogás is ;)
4 megjegyzés:
Azt nem csodálom, hogy elfogyott! Csodaszép a tálalás is!
Jaj, éhes vagyok... :))
Megint isteni a kombináció, nagyon izgalmas! :)
Köszi szépen! Magát a főétel tálalását Ramsay 3 Star Chef könyvében látható képek ihlették - rendkívül sok ételt tálal kör alakú díszítéssel, egyéb külön ékek és flincflancok nélkül.
Érdemes kipróbálni a kombinációt, ha jövő télen lesz majd megint feketegyökér. Én is biztosan újra meg fogom valósítani ezt a kombinációt - persze más formában ;)
Költői kombináció és megvalósítás!
Megjegyzés küldése