Marhasteak korianderes paprika coulis-val, grépfrútos karamellizált angolzellerrel
Nem, ez nem egy ketchupos steak ;) Néhányan most lehet, hogy kicsit fennakadnak azon, hogy mi a fene az a coulis. Egyre gyakrabban ill. egyre több helyen lehet ezt a "coulis" szót hallani, habár lehet csak nekem tűnik egyre gyakoribbnak. No de mégis mit takar, hogyan készül? Nem a modern konyha új felfedezése, hanem már mindig is része volt a francia konyhának. Valójában egy gyümölcsből vagy zöldségből készült mártás, mely ételek ízesítésére és díszítésére szolgál. Elkészítése viszonylag egyszerű: az alapanyagunkat megtisztítanunk, pürésítenünk, majd egy finom szűrőn kell átkennünk, hogy megszabaduljunk esetleges magoktól vagy héjmaradékoktól. Ezután gyümölcsöknél citrommal és cukorral, míg zöldségeknél sóval, borssal és egyéb fűszerekkel ízesítjük. A citrommal és cukorral ízesített gyümölcsökből mindeféle egyéb hozzávaló nélkül nagyon finom, ízgazdag sorbet is készíthető. Zöldséggel még nem próbáltam ki ezt ;)
Nálam most kaliforniai paprikából készült coulis, amit korianderrel és kardamommal ízesítettem. Ehhez a paprikát a sütőben előbb szép feketére sütöttem, hogy szépen lehúzhassam a héját. Ezután pürésítettem és különböző fűszerekkel ízesítettem. A koriander és a kardamom tényleg kitűnő társai a paprikának, s coulis-ként a marhasteakhez valamint (meglepően) a körethez is nagyon jól illettek. A foodpairinges oldalról kibányásztam, hogy mindez jól harmonizálhatna zellerrel és grépfrúttal. Mivel a zellergumóért kevésbé, az angolzellerért viszont annál inkább rajongok, ezért utóbbira esett választásom. Kicsit töprengtem azon is, hogy hogyan is készítsem el az angolzellert, aminek az lett az eredménye, hogy egy kis karamelles vajban forgattam meg. Nagyon ízlett az angolzeller-karamell-grépfrút kombináció, lehet a közeljövőben desszertet is fogok készíteni ebben az irányban ;) (recept)
14 megjegyzés:
Aranyosan kimentetted magad a ketchup alól, mert tudod, hogy valaki ütne érte! ;-)
Írhattam volna úgy is, hogy ez nem piros arany - azért is ütöttek volna páran ;)
btw: Most látom, hogy egy éve Gourmandula is írt a coulis-ról.
Nagyon jol nez ki, de az en ven izlesem szerint, egy tisztes adag fuszeres burgonya sokkal jobban nezne ki egy ilyen szep szelet hus mellett.
Hala jo Istennek, kulonbozik az izlsesunk, es ettol szep a vilag...:D
Mondjuk azert a karamellizalt angolzellert is bevallalnam, plane ugy hogy eletemben nem ettem meg.
H.
Tényleg szép piros! És milyen igazad van! Én egyből Piros Aranyra gondoltam volna! ;-) Fő a bizalom! :-)))
Azon gondolkodtam, hogy a fácánom alatt lévő átpasszírozott zöldséges szaftot lehet-e kulinak nevezni? Vagy ha zsiradék van benne, akkor az már nem kuli? És ha tejszínt is raktam bele? Gondolom akkor már biztos egy sima mártássá redukálódott szegény. :-(
Küldöm az aktuális kördést!
http://zsuzsifoz.blogspot.com/2009/01/az-ot-legjobb.html
Köszi, Horasz! Sárga grépfrút mondjuk jobban mutatott volna, de nem kaptam ... Én étteremben általában héjában sült krumplit szoktam a steakhez enni egy könnyed zöldfűszeres mártással, apu fokhagymás kenyeret. Legutóbb mondjuk egy kis rukolasalátát ettem a steakhez, szóval szerintem nem kell mindig ilyen nehéz köret a steakhez - már amennyiben a steak kiadós méretű, azaz nem a köretből kell jóllaknunk ;)
Köszi szépen, Gabah! Én nem nevezném coulis-nak, hanem sokkal inkább jus-nek, hisz a sütés során keletkezett. Szerintem nyugodtan kerülhet pl. olaj a coulisba, hogy finomabb, selymesebb legyen.
Zsuzsi: köszi, igyekszem megválaszolni ;)
Kommentemnek semmi köze nincs a coulis-hoz, bár a recept lenyűgöző, mint mindig. Csak azt akartam már sokszor leírni, hogy mennyire kedves ember vagy. Olyan jó olvasni más blogokon a hozzászólásaidat, valahogy mindenkihez van egy jó szavad. Kicsit béna így leírva, de már nagyon kikívánkozott. :)))
Köszi szépen, Benenn! Így lettem nevelve ;)
Köszönöm, Beatbull.
Lehet, hogy mégis maradok a mártásnál. :-)
Angol zeller = szárzeller (vagy zellerszár)
Én jobb szeretem a gumóját, intenzívebb az íze, bár lehet, hogy magában fogyasztva jobb a szára.
Ha lesz friss zeller (gumó), abból tervezek valamit kacsamellhez...
Before: magyarul is hívják angolzellernek, s nekem sokkal jobban tetszik ez az elnevezés, ezért is használom így. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy a zellergumónak penetránsabb az íze, mint az angolzellernek, épp ezért nem is szoktam használni - még levesbe sem, mivel túl markáns.
Nahát, tőled hallottam először, pedig a google jóval több találatot ad az angol zellerre, mint a szárzellerre.
Mindig tanul az ember...
Ez megint valami remek....Egyszerűen képtelen vagyok megfejteni, honnan jön az ihlet, amiből ezek az alapanyag és ízkombinációk születnek! Annyira egyedi és bátor, az eredmény pedig lenyűgöző!!!!!
Nem folytatom, mert elbízod magad:))))
Before: Örülök, hogy magyar nyelvben is művel a blogom ;) Németül egyébként Stangensellerie, azaz szárzeller. Nem is hallottam még németül "englischer Sellerie"-nek. Tudtommal csak magyarul létezik ez az asszociáció az angolokkal.
trinity: Köszi szépen, trinity ;) Maga az ihlet ált. elég egyszerű körülményekből származik. Szívesen bóklászgatok a foodpairing oldalon, no meg piaci nézgelődés során is megtámadnak az ötletek. Utóbbinál ált. egy aktuális szezonális áruból indulok ki és átgondolom, hogy a többi kapható áruból mi passzolhat hozzá. Ebben persze közrejátszik a sok-sok korábbi kísérlet során szerzett tapasztalat is. Éttermi élményekből és szakácskönyvekből is jönnek ihletek, de még akár keresőkifejezésekből is születhetnek receptek ;)
Megjegyzés küldése