péntek, augusztus 15, 2008

Szezám-karamelles rózsaszín kacsamell

Nem voltam eddig óriási szezám rajongó, ám amióta a Segalban megkóstoltam a szójaszószos-szezámos padlizsánt, beszereztem egy adaggal a sarki fűszerboltból. A szójaszószos változatot egy spontán vacsora alkalmával alkalmaztam is már, mikor egyik kolléganőm megdobott néhány sárga cukkínivel s sürgősen fel kellett használnom őket. Most viszont egy Alexander Herrmann által ihletett édes, azaz karamellel kombinált szezámos receptet szeretnék bemutatni.


Kacsamellnél időközben már olyan rutinos lettem, hogy mindig tökéletesen sikerül kisütni a bőréből a zsírt, szép aranybarna és ropogós lesz, míg a húsa gyönyörűen szaftosra és egyneműen rózsaszínűre sikerül. Most kicsit vastagabb szeletekre vágtam fel, s enyhén csípős szezámos karamellel locsoltam meg. Nem rettentem meg attól, hogy chilivel és szezámmal kombináljam a karamellt, hisz vargánya-grillázsként is nagyon finom volt. Így, hogy szép borostyánszínűre barnítottam a karamellt, nem is volt olyan édes, de még nem is keseredett meg - a szezám és a chili pedig külön feldobták. Köretként kis vadrizs-basmati tornyocskákat építettem, melyeket a szokásostól eltérően hosszúra vágott snidlinggel díszítettem. A másik köret enyhén gyömbéres al dentére főtt sárgarépa volt, mely ugyancsak pompásan kiegészítette a kacsamellet. (recept)

2 megjegyzés:

Mennyei Manna írta...

Nagyon jól néz ki és biztosan Isteni! Igen jól esne most ebédre!:)

Beatbull írta...

köszi szépen, Manna ;)
Ismét egy hdr felvételem - azért is ilyen plasztikus a kacsamell és a karamell (nem csak finomak együtt, hanem még rímelnek is! ;) )