hétfő, augusztus 25, 2008

VKF 18/3 - Csokis ravioli házi kókusztúróval

S íme el is érkeztünk Ízbolygó ehavi VKF kiírására készült túrós menüm fináléjához, a desszerthez. Rögtön a kiírás elolvasásakor olyan ötletem támadt, hogy kókusztúrót kellene készíteni - valahogyan. Az első ötlet ill. megálmodás után jött a nagy töprengés, hogy mégis hogyan lehetne kókusztejből túrót készíteni??? Tejből ugyebár nem olyan ördöngős otthon a négy fal között házilag túrót készíteni, de a kókusztej ugye nem állati fehérje, így azzal nem fog úgy működni. Besűrítsem valamivel? Kókuszreszelékkel vegyítsem? De az már nem túró úgy... Átmossam a sima túrót kókusztejjel, hátha megszívja magát? Mivel lehetne kicsapni a kókusztejet? Körül is néztem az interneten, számos oldalon, guglit is alaposan kivesézve (márpedig ha valamit keresek és valahol a neten kint van, akkor eddig még mindig megtaláltam), hátha valamelyik molekuláris konyhán megszületett már, de nem találtam sehol még nyomát sem ennek az agyafúrt kókusztúrónak. Végül úgy döntöttem, hogy simán tejből és iróból készítek házi túrót (inkább ricotta a halmazállapota szerint), s a tejhez öntök némi kókusztejet is a legelején - ha pedig így nem sikerülne kókusztúrót szülni, akkor majd tovább töprengek. Nem kellett tovább töprengenem, ugyanis elsőre sikerült! :)


Mivel olyan szép rendetlenséget sikerült alkotnom a konyhában, ezért le is fényképeztem néhány köztes állapotot. Nem szoktam ilyet tenni, mert főzés közben zavarnak a megszakítások - most viszont jót tett a túrózás és a tésztagyúrás közben egy kis pihenő ;) Először a kakaós tésztát gyúrtam össze, mert a hűtőben kellett még pihennie egy kicsit. Ezután fogtam bele a kókuszricottába, melyet még egy kevés thai citromfűvel is ízesítettem. A sima házi túró készítésének menetét ezen az angol oldalon sajátítottam el. A 2 liter tejhez és 0,5 liter iróhoz öntöttem két nagy konzerv kókusztejet és kettő összeszabdalt thai citromfüvet. Egy ideig eltartott, míg szépen elkülönült a túró (részletek a receptben), de a lényeg ugyebár az, hogy sikeresen zárult a kísérlet ;) Miután kissé lehűlt a túró, szépen kihengereltem a kakós tésztát, majd egy kiszúróformával kis köröket szaggattam belőle. Egy kevés kókuszos túróval megtöltve és széleiket összetapasztva rögtön mehettek is a kis kakaós raviolik a forró fürdőbe.

kókusztúró házi túró készítése túró házilag kókuszos túró ricotta káosz rendetlenség konyhaházi túró készítése - kókusztúró káosz

A köreten is agyaltam egy kicsit. Végül a foodpairing oldalon pillantottam meg, hogy a kókusznak állítólag valahogy harmonizálnia kellene a sárgabarackkal. Valami zöldet is szerettem volna a barackkal kombinálni, de sajnos ezen az oldalon nem találtam további információt arról, hogy a sárgabarack mivel párosítható. Emiatt korábbi kísérleteimből vettem elő egy bevált kombinációt, azaz ugyan zsályával is nagyon finom a sárgabarack, ám most friss bazsalikommal házasítottam össze.

csokis tészta kakaós tészta sodrófa nyújtófa kiszúróforma forma ravioli tésztakinyújtott kakaós tészta kiszúróformával, sodrófa

S ezzel kapcsolatban a kókusztúró mellett még egy innovációt szeretnék szabadalmaztatni - mégpedig a pálinka lángjában való főzést. A tészta ugyanis elkészült, s a barackot gyorsan kellett emiatt megmelegítenem, de ugye az elektromos főzőlapjaimnál ez eltarthat egy ideig. Emiatt nem gyújtottam alá, hanem a barackszeleteket bedobtam egy lábasba, megszórtam egy kevés barna cukorral, meglocsoltam 5cl bolyhos ágyas barackpálinkával és meggyújtottam. Kb. 2-3 percen át melegedett a barack a pálinka lángjában, ami közben szépen karamellizálódott is a cukor. No s persze mindeközben el is párolgott az alkohol és a pálinka barackesszenciája még intenzívebbé tette a sárgabarack ízét. Megszórtam a bazsalikommal, s elrendeztem a tányéron - voilá! ;)


A kókusztúró pontosan olyan lágy kókuszízű lett, mint amilyen a kókusztej, az enyhe thai citromfű pedig csodálatosan aláfestette. A csokis tésztával is jól harmonizált a kókusz, bár gondolom mindenki ismeri a bounty csokit, ezért ezzel a kombinációval nem mondok semmi újat. Viszont a kókusz a pálinkalángban főtt/sült bazsalikomos sárgabarackkal! Mennyei ízvilág, hihetetlenül finom kombináció! ;) (recept)

14 megjegyzés:

Doctor Pepper írta...

A sárgabarack-kókusz kombó tényleg iszonyú jó. Nemrég egy repülőn kaptam uzsonnára valamilyen angol kekszet, sárgabarackos-kekszes volt és iszonyú jó.. Még a papírját is eltettem, nehogy elfelejtsem:) Hát most köszönöm, hogy Te is emlékeztettél! Szép munka ez a menü:)

Horasz írta...

Le a kalappal, olyan jol hangzik, hogy dietam ellenere felirtam az elkeszitendok koze.

dolcevita írta...

Ez aztán az ötlet! Gratulálok! Nem jársz erre, hogy hozz belőle?

Millie írta...

Lenyűgöző, mint mindig! Gratulálok!

Cserke írta...

Kész vagyok, eszméletlen jó lehet, elképesztő vagy:))

Kicsit off, beavatnál, milyen objektívvel fotózol?Lehet, hogy már volt róla szó, de nem találom.

Sajtkukac írta...

Ez már a kristály tiszta zsenialitás, ízletes végeredménnyel. Fantasztikus az ötlet, gratulálok! Benned sohasem kell csalódni.

O.

Beatbull írta...

Köszönöm szépen ;)

DP: hát még a sárgabarack-bazsalikom, illetve kókusz-thai citromfű, no s mind a négy együtt milyen finom kombináció ;)

Horasz: szerintem megér egy kis vétkezést ;)

DV: Per pill nem, de frissen is az igazi - igaz kb. 2/3-át hűtőbe tettem és elállt 5 napig is probléma nélkül. Egyébként szerintem jelenleg van elég pelenkád otthon, hogy elkészítsd, nem? ;) Nem ördöngős, magától lecsöpög.

Millie: Köszi ;)

Cserke: A jelenlegi képek Canon EF-S 60mm f/2.8 USM objektívvel készülnek. Valójában az vezényelt, hogy a sima objektívem makrója nem volt elég, a többi makró kicsit drágább volt, 60mm pont megfelel nekem - szóval a céljának tökéletesen megfelel és nagyon jól össze is barátkoztam már vele. Kezdetben (tavaly november/december) az alap Canon EF 17-85mm f/4-5.6 IS USM objektívvel készültek a képeim. Közeljövőben pedig Lensbaby 3G-vel fogok kísérletezni - erről az objektívről majd külön írok is, ha felkerülnek az első képek ;) Flickr-es képeim legtöbbje a sima 17-85-össel készült. Ja és persze utóbbi időben a legtöbb képet itt és flickr-en is hdr technikával készítettem.

O.: Pirulok ;)

Cserke írta...

Köszi.
A Lensbabyre nagyon kíváncsi vagyok, ezek szerint már használod is, várom a képeket.
Nem macerás a hdr nagyon?
És nagyon szépek a képeid, de ez nem újdonság.

Beatbull írta...

Szerintem nagyon kifizetődő a "macera" a hdr-nél. Már régebb óta létezik az ún. AEB (auto extended bracketing) beállítás a tükörreflexes fényképezőknél, mely során 3 vagy több felvételt készít a gép egymás után - egy normálisat és a többi túl világos ill. túl sötét. Eredetileg arra volt jó, hogy mindenképp legyen egy korrektül felvett fénykép - ma a 3 vagy több képet egymásra rakva óriási kontrasztspektrumot lehet befogni vele - s sokkal jobban meg lehet közelíteni vele a szem által valóban látott kontrasztokat (habár persze lehet arra is használni a hdr-t, hogy álomvilágba küldjünk 1-2 épületet). Persze mindehhez a digitális fényképezés nyitotta meg a kaput - analóg filmmel lehetetlen ez az utómunkálat. Mivel ma már tényleg olyan olcsó a memóriakártya a fényképezőgépbe, ezért egyáltalán nem vész, ha 3-szor annyi képet készítünk - ha nem tetszik a hdr-es eredmény, akkor még mindig ott van az eredeti, s abból is lehet még valamit kihozni. S az se ijesszen el, hogy mindig statív kell: közeli felvételeknél (értsd: makró) szükséges a statív, de pl. kint a szabadban még felhős égnél is lehet 3 képet készíteni egymás után, amit a szoftver később hibátlanul képes egymásra tenni. Több képből összetapasztott panorámánál is csak akkor probléma a statív hiánya (amire egyébként még egy speckó fej is kell, de ezekbe a részletekbe, most nem megyek bele), ha viszonylag közeli dolgok is szerepelnek a képen - távoli tájnál elég kézben tartani. HDR-hez én Photomatix-szal rakom össze a 3 felvételt, ritkán statívval akár 6 felvételt is készítek és azokat teszem össze. Szerintem nagyon könnyen kezelhető program és gyorsan lehet vele szép eredményeket elérni. Főleg miután kiismertem, hogy melyik beállításnak milyen eredménye van ;) Szóval csak ajánlani tudom.

ps: ebben a bejegyzésben a túrós káoszon kívül az összes kép hdr (tehát mint látod, nem kell mindig illuzionista effektekre felhasználni a hdr-t, lehet a valóság tökéletesebb visszaadására is)

PartizánOrsi írta...

Ez óriási! Nem lehetne esetlek küld. fénypost.? Kinyitom az ablakot...

Beatbull írta...

Tényleg nem nehéz vagy komplikált - kis türelem kell csak hozzá (no meg a lelki felkészültség, hogy totális káosz lesz a konyhában, amit rendbe kell majd tenni ;) ).

Cserke írta...

Az egyik riasztó tényleg az állvány, a másik meg az volt, hogy tényleg csak nagyon meseszerű képeket láttam eddig. Gyönyörűek, de nekem már az nem annyira a fotó kategória.
De most látom, hogy lehet mást is és szépet.
Ha lesz időm, játszom majd egy kicsit én is vele, meghoztad a kedvem.

És feltétlenül szólj nekem is, ha éttermet nyitnál!!!;)

Beatbull írta...

Sok helyen tényleg az állvánnyal riasztgatnak - ám napközben, napfénynél teljesen elég az AEB üzemmód, automatikus kioldás (pl. 2mp késleltetéssel, mert akkor automatikusan készíti el egy lenyomásra mindhárom képet egymás után, s nem kell egymás után háromszor lenyomni, azaz ezáltal elkerülöd ill. lecsökkented a képek elcsúszásának veszélyét) és persze azért egy nyugodt környezet. Pl. már a szél is be tud zavarni (ld. pl. a füvet ezen a felvételemen), nem is beszélve a mozgó emberekről. Meg a kamerát is azért nyugodtan kell tartani, de ehhez egy nyugodt kéz elég. A képek közti elcsúszásokat mai programok már egészen jól ki tudják javítani, sőt, kicsit tudnak javítani a szél és mozgó emberek által okozott problémákon is (éljen az informatika ;) ). Létezik egyébként egy ingyenes hdr program is (csak az kicsit nehezen kezelhető, s viszonylag lassú, a képek összeillesztésére viszont ez hozza a legjobb eredményeket kicsit elcsúszott felvételeknél). Ajánlom, hogy az első kísérleteknél az eredetiből kisebb méretre (1-2 megapixel) lekonvertált képekkel próbáld ki, mert úgy kevesebb ideig számolgat a progi - ha megtaláltad a megfelelő beállításokat, akkor lefuttathatod az eredeti méretű képen is. Én pl. a londoni tower bridge-ről készült éjszakai felvételemet ezzel a qtpfsgui programmal készítettem - előbb kis méretben, majd végül az eredeti 10megapixelesekkel (kb. 2 órán át számolt és használhatatlan volt a gép, annyira le volt terhelve vele) - most a falon díszeleg szép fotópapírra kinyomtatva 30x45cm-es méretben 60x80cm-es keretben ;) Kinyomtatva egyébként egyáltalán nincs ilyen ferde hatása - nem volt nálam akkor statív, így improvizálnom kellett, s a korlátra helyeztem a kamerát ;)
A Photomatix viszont sokkal egyszerűbben, intuitívabban használható s gyorsabb is (habár néha hibázik közeli felvételeknél, ha el vannak csúszva kicsit a képek - közeli felvételeknél (makró) tehát elkerülhetetlen a makró használata).
Ja és még egy tipp: óriási élvezet hdr-rel nappal szemben ill. a napot is a képbe véve fényképezni! Csak vigyázz a szemedre - azaz jobb beállítani, kicsit feljebb célozni, s úgy lekapni s megnézni utána az eredményt, hogy jól kaptad-e le az épületet vagy miegymást. Ha nem, akkor rögtön helyben tudsz rajta javítani és más pozícióból új képet készíteni. No meg magát a napot is tartalmazó felvételeknél előnyösebb +/-2EV-nél tágabb eltéréssel is képeket készíteni, hogy a későbbi utómunkálatnál legyen nagyon sötét (nap kerek alakja) és nagyon világos (épület színei) képed is - ld. pl. a würzburgi Festung Marienberg-ről készült fényképemet.

Cserke írta...

Nahát, teljesen ki leszek képezve megint, köszi:)
Elképesztő egyébként mekkorát fejlődött a technika mindenféle szempontból és mindig jön valami. Ez a digitális fotózásra különösen érvényes, szélsebesen jönnek az új dolgok.
Látom, nem csak a receptjeiddel aratsz, hanem a fotókkal is:) Nekem is a Tower tetszik a legjobban, de a többi is nagyon jó.
Majd beszámolok, hogy az útmutatásaid alapján mit sikerül összegubancolnom:)