szerda, augusztus 22, 2007

Borzalmak a zacskón - valamit valamiért valahogy

No, mégiscsak megtöröm a blogszabimat egy hozzászólás erejéig, mivel kicsit hosszúra és véleményem szerint igencsak tartalmasra nyúlt a megjegyzésem dolcevita "Borzalmak a zacskón" című bejegyzésére. Íme néhány megjegyzés, csillapítás, alternatíva:

Általánosságban: Az E-szereknek a többsége normális sütés közben is keletkezik - ettől olyan finom a sült hús kérge, a sűrű barna mártás, vagy a kenyér héja, tehát ilyen szempontból nem "műanyagok"! Viszont természetesen nem is a legegészségesebbek a megégett részek, ám ez megfelelő egyéb friss termék fogyasztásával egybekötött táplálkozásnál nem okozhat problémát egy egészséges szervezetnek. A legfontosabb különbség a sütés közben keletkező és az élelmiszeriparban használatos E-szerek között az arány és a felhasználási terület, ill. a kombináció más ételekkel ill. szerekkel. Véleményem szerint mindegyik terméknél a valamit valamiért valamivel elv uralkodik - ld. alább.

1. margarin: Azért azon is tessék elgondolkodni, hogy a margarin pl miért kenhető, hisz minden növényi olaj folyékony halmazállapotú szobahőmérsékleten - márpedig a margarin is abból van! Mindez szerintem onnét ered, hogy a természeténél fogva kenhető vajat le kellett cserélni valami "egészségesebb" zsiradékra, ami hasonlóan kenhető is. Node mivel a növényi olajok szobahőmérsékleten folyékonyak, s senki nem fog kenés helyett csepegtetni, ezért megfelelő E-termékekkel kellett elérni a megfelelő halmazállapotot.
Alternatíva: Aki továbbra sem hajlandó "egészségtelen" vajzsiradékot vagy feldúsított margarint enni, s továbbra is kenni szeretné a kenyerét, az fogja az olivaolajat, s tegye be a mélyhűtőbe ;) Főzésnél azt hiszem magától értetődő, hogy ha valamelyik recept margarint ír, akkor ahelyett növényi olajat tegyünk bele.

2. túró rudi: Aki otthon próbált már túrórudit készíteni, az gondolom eleget szenvedett vele, ugyanis itt is nehézkes a túró hidegben összeálló halmazállapotát összehozni a langyos folyékony csokoládéval - ezért is van szükség az E-szerekre, mert enélkül nem kapjuk meg a kívánt formát. Otthon persze lehet trükközni zselatinnal és fagyasztással a csokibevonás előtt, bár a zselatinnal ismét az E-k területére érünk ... (azaz kb. 80°C felett zselévé alakul a kollagén pl. a húsban, csontban, innét nyerjük pl. a gumicukor zselésítő anyagát (E###) - ui: üdv a vegetáriánus nassolóknak ;) )
Alternatíva: friss túró csokival - ld. fentebb a házi készítésű túrórudi problémáit

3. orbit rágó: Kétségtelen, hogy műíze van - meglepődnék, ha egyszer egy darab mentalevelet találnék a rágóban ;) Lehet persze műrágó helyett egy darab húsból származó kötőanyagot is rágcsálni - elvégre a kutyák sem orbit rágót rágnak - bár lehet nem fog ízleni mindenkinek. Pláne a nyers gumi sem a legfinomabb - úgyhogy valahogy bele kell vinni az ízt a rágóba. S ha már egyszer a besűrített mentaolajnak E### a neve ... megintcsak valamit valamiért valamivel.
Alternatíva: rágós hús/inak, friss mentalevél, esetleg mentalevélből sajtolt olaj - egyik sem az igazi, tehát együnk inkább egy friss ropogós almát ;)

4. norbi termék: Korábban diétásnak hívták s csak nehézkesen mertünk venni belőlük, nehogy a szomszéd néni megtudja, s kipletykálja, hogy valami emésztési problémánk van. Ma "wellness" matrica virít rajtuk, s máris menő árú, sőt még vagánykodunk is vele ismerőseink közt, hogy milyen "egészségesen" táplálkozunk. Persze itt is a valamit valamiért elv uralkodik - legtöbbször az ízfokó és ízhordozó zsíradékot valamint a cukrot vonják el az ételekből. Cukorra már kitermeltünk persze többféle édesítőszert, ami kétség kívül 100% vegyszer, viszont a zsírszegénységet kísérő ízhiányt is valamivel ki kell egyensúlyozni. Ilyenkor kerülnek bele az E-szerek, melyek egyébként mint már fent is említettem a hagyományos sütés közben is keletkeznek, s az intenzív ízek ill. ált. barnaságért felelősek. Hoppá, intenzív ízek, tehát ha nem zsír, akkor kavarjunk bele egy kis odasült hagymát, s máris pótoltuk az ízt kevesebb zsír felhasználása mellett. Megintcsak valamit valamiért - hisz kevesebb zsiradékot kicseréltünk íz- és illatintezív anyagokra, melyek változatos táplálkozás s friss gyümölcsök, zöldségek fogyasztása során nem ártalmasak - erre ügyelve mégiscsak alternatíva... Másik probléma a zsírnak az össztermék halmazállapotára való kihatása - ld. fentebb a margarin kritikáját.

5. kaiser arany pulykamell sonka: Ennél teljes mértékben egyetértek dolcevita hozzáfűzésével. Csak kis infó: a cukor az ízélmény fokozásáért s egy kiegyensúlyozattabb ízért van benne. A füstaroma pedig olcsóbb, mint rendesen átfüstölni - mellesleg a füstaroma az ipari faszénkészítésnél folyik ki az oxigénmentesen elégetett fából - bon appetit ;) Ebből a kategóriából nálam a tesco gazdaságos virsli vitte el a pálmát - azt hiszem 1kg valami 200-300 ft-ba került szilveszterkor. Néhol a liter víz drágább ... no comment az összetevőkhöz.
Alternatíva: friss pulykamell

6. libamájpástétom: Olcsóbb és finomabb is otthon készítve, mellesleg sokkal egészségesebb. Kb. akkora a különbség, mint az iparilag termelt és a disznóvágáson elkülönített sertészsír között is. Ill. maga a libazsír is tisztán egészségesebb, mint a hírneve, hisz abban is 70% egyszeresen telítetlen zsírsav van. Az olivaolaj pl. ugyancsak egyszeresen telítetlen zsírsavakból áll...
Alternatíva: teflon és hő + libamáj, hagyma, alma, kézi mixer

7. fanta narancs: spanyoloknál azt hiszem 8% a narancstartalma - érezhető a különbség ;) Ez ismét egy klasszikus példa a mai élelmiszervilágra: mindennek mindig ugyanolyan ízűnek kell lennie, az eredeti alapanyag ingásait kiegyensúlyozva. Egy egyszerű dobozos narancslé is mindig egyforma ízű, s márkánként más. Miért? Nem narancsból van mind? Persze attól is függ, hogy hol terem a narancs, s milyen fajtájú. Legnagyobb részük viszont összeöntve koncentrátummá befőzve (csak mert így kisebb a súlya, s olcsóbb szállítani) kerül a kontinensekről Európa kikötőibe, s onnét a feldolgozó üzemekbe. Egyszer savanyúbb, egyszer édesebb; egyszer sárgább, egyszer pirososabb, egyszer meg lehet kicsit kesernyésebb. No de a kundschaft azért veszi a fantát, punicat, graninit vagy hohes c-t, mert ízlik neki az az aktuális íz, s ugyanazt az ízt szeretné a következő doboz/üveg felbontásánál is élvezni. Tehát E-szerekkel s egyébb ehető anyagokkal kell elővarázsolni a megszokott ízt... ami engem megintcsak a margarinra emlékeztet, aminek kenhetőnek kell lennie szobahőmérsékleten... valamit valamiért valahogyan ...
Alternatíva: frissen préselt gyümölcslevek

8. star, zöldséges leveskocka: Azért vessünk kicsit magunkra is: pontosan az is van benne, mint amire használjuk: ízfokozók! Mikor szórjuk bele az ételbe? Ha még valahogy nem az igazi... s itt alakul ki az ördögi kör, hisz minél inkább rászokunk erre a felerősített ízre, annál inkább tűnik ízetlennek számunkra az ilyen kockák nélkül készített étel. Karantén.
Alternatíva: természetes fűszerek; pirítás; saját zöldséglé, esetleg besűrítve; mixerrel porrá aprított friss zöldség s sütőben megszárított "zöldségpor", ami eltehető üvegekbe, s igéy szerint hozzáadható

Összefoglaló: Aki állandóan változatlan ízre, azaz a fenti termékekre vágyik, az úgyis veszi ezeket. Aki meg nem, annak esetleg jó tudnia, hogy mi micsoda, mi miért van, s ezeket mérsékelve válogatnia, ill. a lehetőségekkel élve alternatív termékeket használni.

9 megjegyzés:

Fűszer és Lélek írta...

Minden szavaddal egyetértek, csak annyiban egészíteném ki, hogy igenis létezik növényi zselatin, (fogalmam sincs miből készíthetik), kóser konyhákban azt szokás használni. Van is kóser gumimaci :-)

dolcevita írta...

Beatbull!

Örülök, hogy a téma megmozgatott. : )
Nem értek azzal egyet, hogy az E dolgok nagy része természetes, és nem műanyagok. Adott esetben semmi keresnivalójuk nincs egy ételben, mégha természetesek is. Mondok egy kézzel fogható példát: a kenyerek mindenféle E dologgal tele vannak pakolva. Lehet, hogy van benne teljesen ártalmatlan E adalék, hogy egy kicsit javítson rajta, de mégis másnapra megpenészedik. A vízből, lisztből, sóból és kovászból álló házi kenyér meg mit ad Isten kibírja egy hétig.
Az a baj, hogy szarból akarnak várat építeni. A guargumi kapcsán nyilatkozott egy élelmiszerszakértő hölyg az infó rádión és azt mondta, hogy az még elfogadható, hogy 5-6-7-féle adalékanyag van egy kész termékben, de a 14-15 már felkelti a gyanút, hogy milyen alapanyagból készült a termék. Hát gratulálok, egye csak, ha ő 14-15 körül kezd el gondolkozni.
A rágóval a legnagyobb baj, nem a menta E elnevezése, hanem a rákkeltő édesítőszerek használata.

Zsuzsa írta...

Eszter, nem az agar agarra gondolsz?

Fűszer és Lélek írta...

Nem Zsuzsa, hanem olyan valamire, amit nyugatabbra lapban árulnak, de növényi. Az agar agar az kicsit más.
Érdekes, amit Dolcevita ír a kenyérről, mert mi pont annak kapcsán gondolkoztunk el egyszer a kenyéren, hogy valaki arról mesélt a rádióban, hogy milyen régen látott penészes kenyeret. Utána gondoltunk, és valóban... Ebből arra következtettünk, hogy telerakják gombaölőszerekkel, azóta sütünk. A kenyér téma engem különösen foglalkoztatott, mert arra gondoltam, hogy az emberek többsége nem tud normális kenyérhez jutni, még ha akarna se, ugyanis egy régebbi gázos sütőben jó kenyeret sütni sajnos lehetetlen :-(

Zsuzsa írta...

A kenyérrel még az is gond, hogy ami nem előrecsomagolt, nem lehet tudni az összetevőit (ezt egyébként nem is értem, hogy miért így van). Nekem pl. van két ételallergiás gyerekem, se tej-, se szójaszármazék nem lehet a kenyérben, így mivel nem tudom, ezekben mi van, nem is merem adni nekik. Most találtam egy egész jó előrecsomagolt kenyeret, búza, rozs, víz, só, élesztő az összetevők, és mégis ehető, nahát. :)
Régebben én is elég gyakran sütöttem kenyeret, lehet, hogy tényleg vissza kéne állni rá.

Erről a növényi lapos zselatinról még nem is hallottam, de majd utánanézek.

Beatbull írta...

Zsuzsa & Eszter: növényi zselésítő: pektin, szinte minden gyümölcsben található, leginkább almából szokás kivonni. Pl. befőttekbe szokás tenni, mert ugye nem kell semmiféle zselatin vagy zselécukor így hozzá. A gumimaciban attól még a csontból kifőzött zselatin van, hisz az sokkal olcsóbb és keményebb. Igen, nyugaton reformházban kapható a pektin, kicsit drága, de nem is kell belőle eszeveszett mennyiség ;) végülis a túró rudit is meg lehetne egyszer próbálni pektinnel készíteni/sűríteni ;)

dolcevita: hm, a kenyérre nem is gondoltam, de sajnos igaz ... mellesleg ég és föld a különbség a német és a magyar kenyér között .. erről most a német sör jut eszembe példaként, hisz ott még máig is meg van szabva az a 4-5 alapanyag (víz, komló, maláta, élesztő) amiből készülhet, így mindenféle E-szertől mentes. Nagy zárójel: azért egy bizonyos "toleranciaszintig" belekerülhetnek stbilizálók, amiket nem köteles feltüntetni a sörfőzde... Szóval fanta helyett még egy "tisztább" alternatíva ;) De sajnos csak a német sör ...
Erre a "szarból akarnak várat építeni", erre vonatkozott az összefoglalóm - hogy aki ezzel meg tud békélni, az nyugodtan vegye, csak sajnos abban igazad van, hogy épp ők nem tudnak a háttérről...

sz írta...

Sőt, ha azt veszük E-szernek minősül a C vitamin (E300-305) és az E vitamin (E306-309) is...

Névtelen írta...

Hadd kötekedjek egy kicsit!:)

1. Van szobahőmérsékleten szilárd növényi olaj, pl. a kókuszzsír.
2. Van ám természetes édesítő is, pl. sztívia (nem mintha Norbi ezt használná, bár abban az egyben egyet tudok vele érteni, hogy az ipari finomított cukor ugyanolyan méreg mint bármely édesítő)
3. Bioboltokban lehet kapni emberi áron cukor, só- és nátrium-glutamátmentes ételízesítőt, 100% zöldségből.
4. Tényleg ilyesztőek a rágó összetevői, de azért abba is gondoljunk bele, hogy ideális esetben nem nyeljük le:)

Beatbull írta...

;)

1. Igaz, de a margarin nem kókuszzsírból van, hanem más növényi olajokból, amik folyékonyak szobahőmérsékleten. A szilárdításhoz szükséges adalékokon volt a hangsúly.

2. Igen, létezik, pl. stevia, de sajnos per pill az EU nem ismeri el élelmiszerként. Egyébként izgalmas figyelemmel követni a stevia jelenlegi fejlődését, múltkor volt egy hosszabb műsor a steviáról a tvben. Kínában óriási termőföldeken növesztenek steviát (a világtermelésnek azt hiszem 80%-át ők adják, vagy 90%-át?), aztán megtisztítják, szárítják, őrlik és mégegyszer tisztítják, aminek fehér por az eredménye. A steviapor 300szor édesebb, mint a cukor. Állítólag ennek az óriási területen termelő kínai cégnek (elfelejtettem a nevét) 2030-ig vannak megrendelői steviára - többek között a Coca Cola is(!!!) Magyarországon nem akar valaki steviatermelésbe fogni? Már amennyiben az EU idén ősszel úgy dönt, hogy a stevia élelmiszer és beengedi az élelmiszerpiacra ill. élelmiszer-készítményekbe. Azt hiszem, most valamikor hoznak döntést róla.

3. Igen, ezek pont úgy készülnek, mint az alternatívák, amiket felsoroltam.

4. Sógorom mindig lenyeli a rágót ;) Azért rágás/szopogatás közben is kioldódnak anyagok.