VKF 14/2 - Nemzeti színű spárga
Maci a VKF 14. fordulója során ugyan a magyar ízeket írta ki témaként (melyre már korábban bejegyeztem a kifordított töltött káposztás pályaművemet), ám az alkalmon kapva megkísérlem most egy új étel bevezetését, mely a hagyományos ízek helyett magyar színekben pompázik. Nem tudom, hogy mennyire felel meg ez az étel a kiírásnak - ennek eldöntését a kedves Olvasóra hagyom.
Némely vidéken már-már szinte őshonos magyar zöldségnek is számít a spárga. Egyéb munkalehetőség hiányában a hatvanas években főleg Bács-Kiskun megye területén kezdődött meg a spárgatermelés, melyet később különböző támogatások segítettek felvirágozni és tovább kiépülni. Az EU-hoz való csatlakozás után sikerült átállni a szigorúbb EU-s szabványokra is. A forrásom szerint ma az EU-s spárgatermelés 14%-a származik magyar földekről, melyből bőven jut exportra is. A leghíresebb spárgatermő települések: Bugac, Bácsalmás, Kiskőrös, Izsák, Jakabszállás és Lajosmizse.
S hogyan is tálalhatjuk a magyar spárgát magyar színekben? Létezik ugyebár zöld és fehér spárga - de honnét szerezzünk pirosat? A megoldás meglehetősen egyszerű: némi sózott céklalében főztem meg, mely során gyönyörűen felvette a piros színt. Persze egy kicsit macerás volt maga a főzés, mert szükség volt még egy-egy további edényre a zöld és a fehér spárga megfőzéséhez, valamint a csirkemellet is meg kellett sütni valamiben, ill. a diómártást is el kellett készíteni egy lábasban. Így hát előre jól meg kellett tervezni a főzés logisztikáját, ami a sütő igénybevételének segítségével egészen jól meg is oldódott, s minden forrón került a tányérra. (recept)
6 megjegyzés:
Egyszerüen nagyszerü ez az ötlet! Medve legyek, ha nem vetem be a három színü spárgát a legközelebbi magyaros vacsoránkon!
Bb, k. nagy vagy :)))
Nagyon ötletes, miért is ne?
(ráadásul egy olasz vacsorán is felhasználhatjuk, min. két legyet ütöttél egy csapásra!)
köszi Maci, t3v és Zsuzsa ;)
Igen, gondolkodtam rajta, hogy odaírjam-e a kép alá pl. hogy "asparagi tricolore", de magyar ételnek szerettem volna (büszkén) beállítani. Amúgy igen, a tányért elforgatva rögtön olasz vagy akár mexikói spárgát is kaphatunk belőle ;)
Hát ez óriási!:-) mindig is tudtam, hogy csak úgy tobzódsz az ötletekben:-)))
Aztán Zsuzsa le is lőtte a poént, mert én is ugyanerre gondoltam, mikor megláttam a képet:-)))
Ja, és legközelebb még Jamaika nemzeti ünnepére narancslével is befestheted, a feketét meg szépiával:-))
Amikor tavaly kiírták az ország tortájára a pályázatot, akkor lázasan kerestem ötleteket, mivel a lobogószíneket akartam benne megvalósítani. Végül nem lett belőle semmi, azért volt két tervem, talán egyszer megsütöm.
Tényleg pazar, de az olaszra visszatérve (nem bírok magammal, no), olaszos is lehetne, hisz a hagyományos salsa di noci is nagyon hasonlóan készül:-))
Már csak azt kérdezném, igen halkan, hogy mennyire harmonizált a spárga a diómártással? Mert ez a mártás igen markáns, ahogy láttam, tettél bele zöldfűszert is bőven...
köszi Mamma ;)
Nem tudom, mennyire jellemző Jamaika területén a spárgatermesztés... azért megpróbálható ;)
Nekem is kézenfekvő volt az olasz irány, ám szándékosan hagytam el a bvejegyzésemben - azaz szándékosan szerettem volna magyarnak beállítani az ételt ;) Hmm, eddig még nem hallottam a salsa di nociról, de tényleg hasonló. A diómártás ötlete egy spárgás receptkönyvből származik, úgyhogy emiatt nem féltem összekombinálni a spárgával. Végül amúgy szinte csak a csirkehússal ettük a mártást, ahhoz tökéletes - a spárgához létezik jobban harmonizáló mártás is.
Megjegyzés küldése