Kördés - Mióta főzök s miért?

Cukroskatától és Maxtól is kaptam egy labdát, melynél azt kérdik, mióta és miért főzök.

Épp most volt kereken 6 éve, hogy kiköltöztem egyetemi tanulmányaim miatt Németországba, ahol először életemben saját magam kellett a háztartásomat rendben tartani. A konyhában is magamra voltam utalva. Korábban csak 1-2 könnyebb receptet próbáltam ki, átlag kb. évi egy alkalommal, tehát nem voltam igazándiból jártas a főzésben. Otthon legtöbbször anyu főzött, kivételes alkalmakkor apu, délben pedig nagyimnál ettem minden hétköznap. Azaz sose voltam ráutalva arra, hogy főzzek, süssek. A távolság miatt elég nehézkes lett volna, hogy szüleim otthonról lássanak el előre megfőzött megmelegítendő ételekkel, így hát magam kellett beférkőznöm a konyhába. Kiérve Erlangenbe eleinte csak tésztát főztem kész paradicsommártással (végigpróbáltam a teljes kínálatot ;) ), amit 2 hét után hál ég meguntam, majd elkezdtem saját magam készíteni a mártást, más mártást és ... így indult minden az útjának. Összegezve kezdőpontként szüleim és Nagyim, majd később mindenhonnét kapott tippekkel ellátva nagyrészt autodidakta módon tanultam ki a fortélyokat. Az első évben ez kb. abból állt, hogy szinte minden hétvégén előre bepácolt húsokat sütöttem szalonnás hagymás burgonyával. Rengeteget megtanultam belőle: pl. hogyan lehet szépen pirítani, hogyan süljön meg egy hús, mihez milyen hőmérséklet kell, mennyi idő, no meg azt is, hogy milyen a száraz hús, a megpirult, de belül nyers krumpli és hogy kávéillata van a szenesre égett szalonnának ;) Jó volt sok hibát véteni eleinte, hisz csak így tanultam meg, hogy hogyan lesz jó. Közben 1-2 más ételt is megpróbáltam elkészíteni, de eleinte csak egyszerű sínen mozogtam.

Eleinte azért főztem, hogy valami meleget is egyek hétvégeken, amikor nincs menza. Viszont elég hamar tudatosult bennem, hogy most kipróbálhatnék mindenfélét, amihez kedvem van, hiszen ha félresikerül, akkor csak én egyedül sínylem meg. Addig is nagyon szívesen próbáltam ki új kombinációkat, más ízvilágokat éttermekben (amely kulináris kíváncsiságot aputól örököltem). Az első 1-2 év után már egészen jól összebarátkoztam a konyhámmal így nem is állt semmi sem a kísérletezgetés útjában.

Mára a "miért főzök" oka egy kicsit átalakult. Már nem csak azért főzök, hogy valami meleget egyek, ill. hogy új ízeket kísérletezzek ki, hanem nagyon megszerettem a főzést, kedvenc hobbimmá vált. Megnyugtat, szórakoztat, no meg jól esik, ha Ditémet vagy vendégeimet sikerül elkápráztatnom ;)

Továbbgurítom a csodabogyót fiatal férfi kollégáimnak: Cookingstarnak és Starfokkernek.