vasárnap, november 16, 2008

Szakácskönyvajánló

Ritka esemény nálam, hogy - ha nem is szórul szóra, de még csak nagyjából is - recept szerint főzzek. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne tornyosulnának szakácskönyvek a polcaimon. Szívesen lapozgatok bennük, némelyiket inspirációszerzés érdekéből veszek elő, más könyveim pedig kimondottan arra vannak, hogy vész esetén utánanézhessek a megfelelő arányoknak (pl. tésztáknál, cukorkáknál). A városközponti könyvesboltba is rendszeresen be szoktam nézni, s Ditém csak nagyon nehezen tud elrángatni a szakácskönyves polcok elől. Magyar könyvesboltokban viszont ezzel szemben alig 5-10 perc alatt végzek, mert 1-2 kivételtől eltekintve siralmas a választék. Külön elkeserít a választékkal kapcsolatban az is, hogy külföldi könyvek közül szinte kizárólag csak angol szakácsoktól lehet kapni magyar nyelven könyveket - tőlük viszont rengeteget. Elszomorító a kiadók szűk látóköre, habár a probléma gondolom részben összefügg a tv-adókkal is, hisz az angol szakácsok főzőkurzusait tűzik műsorra, ezáltal ismeri őket a lakosság, tudja kinek a könyve fekszik a boltban előtte a polcon. Nagyon örülnék, ha egy kicsit megnyílna a magyar "gasztropiac" a francia és német szakácsok felé, hisz számos tv-műsort valamint szakácskönyvet lehetne szinkronizálni ill. lefordítani, s ezzel színesebbé tenni a szakácskönyvpiacot.

A legtöbb kedvenc szakácskönyvem német szakácsoktól származik, a Magyarországon oly népszerű és egyeduralkodó brit szakácsoktól viszont nincs egyetlen könyvem sem. Volt már kezemben könyv tőlük - sőt, Londonban is több könyvesbolt szakácskönyvrészlegét kutattam át, de mindössze egy könyvet hoztam magammal, az se a nevesebb brit szakácsoktól származik. No, de most nézzük, hogy mely könyveket ajánlanám (karácsonyra?) beszerzésre:


Alexander Herrmann: Koch Doch (1, 2 és 3). Egyik kedvenc szakácsom, ugyanis gyakran kombinál a megszokottól eltérő ízeket egymással, anélkül, hogy komplikálttá tenné az ételeket. Számos ötletet merítettem a könyveiből, rengeteg új ízkombinációval ismerkedtem meg receptjein keresztül. A legtöbb recept egyszerűen elkészíthető, s mégsem hétköznapi. Mind a három könyvet ajánlom, habár a harmadik nem annyira jó, mint az első kettő.


Heiko Antoniewicz: Fingerfood - Die Krönung der kulinarischen Kunst. Talán ez a legdrágább szakácskönyvem, amit eddig vettem, viszont ár-érték arányban is meszzemenőleg ez a könyvem az első helyezettem. Több mint 170 receptet tartalmaz a könyv, mindegyik 1-1 gyönyörű fényképpel illusztrálva. Rengeteg recept ugyan, de ami végképp levesz a lábamról, az, hogy mindegyik recept tele van jobbnál jobb ötletekkel, izgalmas ízkombinációkkal, elkészítési módszerekkel, tálalási ötletekkel. Némelyik recept ugyan némi fantáziát igényel az otthoni kivitelezés során, hisz nem áll rendelkezésemre mindenféle profi felszerelés. Eddig viszont mindent "kimacgyvereltem" valahogy ;) Szakácskönyvek közt a legjobb ötletgyűjtemény, ami a mai napig a kezembe került.


Jennifer Joyce: Tapas, Sushi, Antipasti - Fingerfood aus aller Welt. Érthetetlen számomra, hogy a magyar könyvespolcokon miért nem találkoztam még ezzel a könyvvel. Nagyon jól megszerkesztett könyv, rengeteg ötlettel, menüjavaslatokkal, kiegészítő receptekkel, szép képekkel. A cím egy kicsit félrevezető, ugyanis sushiról, tapasról és antipastiról csak közvetetten esik szó, a főszerep a tarka, vidám és ötletes fingerfood-oké. Ismét egy könyv, ami ötletek gyűjtésére, inspirálásra ideális.


Kate Whiteman: Fische und Meeresfrüchte. Szüleimtől kaptam ezt a könyvet, melyben a világ piacain megvásárolható hal és tengeri élőlény közül szinte mind szerepel. Emellett rengeteg tippet is ad az egyes élőlények kezeléséhez, filézéséhez, elkészítéséhez. A halak és tengeri élőlények leírása rengeteg képpel egyetemben a könyv első 120 oldalát teszi ki - ezután néhány receptet is találunk a könyvben. Pusztán az első 120 oldalért is érdemes ezt a könyvet megvenni.

Thomas Vilgis: Wissenschaft al Dente valamint Die Molekül-Küche. Ugyan találunk ezekben a könyvekben néhány receptet, viszont elsősorban az egyes konyhai elkészítési folyamatok fizikai és kémiai hátterét részletezi. Nem kell félni, nem képletekkel, hanem nagyon olvasmányos formában magyarázza el a konyhai hétköznapok jelenségeit. Egyrészt rendkívül szórakoztató könyvek, másrészt viszont a folyamatok megismerése és megértése után sokkal tudatosabban cselekszik az ember a konyhában.






Idővel eléggé válogatós lettem a szakácskönyveket illetően. Ma már alaposan átlapozom a könyveket, s előbb át is gondolom, hogy most tényleg kell-e nekem az a könyv, mit és mennyit tud nekem nyújtani. Két könyvért például tuti nem adnék ki pénzt: Horváth Ilona - Szakácskönyv ill. F. Nagy Angéla - A család szakácskönyve. Gondolom sokmindenkinél "alapműnek" számít valamelyik a kettő közül - szerintem rettentően idejétmúltak, szürkék és abszolút nem inspirálóak. Ha valaki tényleg egy olcsó, alapreceptekkel teli könyvet szeretne, annak ajánlom Joel Robuchon - The Complete Robuchon című recepttárát. Kép ugyanúgy nincs benne egy sem, viszont több mint 800 receptet tartalmaz, melyek nem a fogások, hanem az alapanyagok és az elkészítések köré épülnek. A tömör konyhai bevezető (mi micsoda, mi mire kell) után témakörökre (alaplevek/mártások, levesek, belsőségek, húsok stb.) taglalva írja le receptjeit mai szemmel. Minden recept rendkívül pontos, könnyen követhető, nagyon gyakran találkozhatunk rövid kiegészítő információkkal és magyarázatokkal is. Ellentétben a fentebb említett magyar "alapművekkel" Robuchon könyve referenciaként szolgál és egyben inspiráló is.

Végezetül a magyar kiadókhoz szeretnék szólni: Miért található ilyen sok gasztronómiai érdeklődésű ember polcán idegen nyelvű könyv? Miért rendelünk idegen nyelvű receptújságokat, s hagyjuk a magyar füzeteket a polcokon? Igenis megvan az igény egy tágabb, ötletesebb, többszínűbb, modernebb gasztronómiai könyvpiacra ill. receptújságokra magyar nyelven! Örülnék, ha (a brit szakácskönyvek mellett) megjelennének más nemzetek szakácsainak is az igényes könyvei magyarul a könyvesboltok polcain.

19 megjegyzés:

Sajtkukac írta...

Nagyon tetszett az ajánlód! Egyet is értek veled, bár rajongok az angol szerzőkért. Tudod, mindenkinek van perverzitása ... :-)

Azért vagyunk ennyien bloggerek, hogy megismertessük érdeklődő társainkat és olvasóinkat a saját kedvenceinkkel. Én biztosan az angol részleg képviselői közé fogok tartozni, ugyanakkor nagyon szívesen olvasok másokról is. Úgyhogy tied a pálya, egy olvasóra biztosan számíthatsz szerény személyemben, mert imádok szakácskönyvekről és séfekről olvasni.

Arra bíztatlak, hogy írj a német és bármelyik nemzet képviselőiről, akiket említésre érdemesnek tartasz. Bízom a szakértelmedben - szerintem bárki aki olvassa a blogodat. :-)

Orsi

Mindennapi Manna írta...

Én most jártam először Németországban, és elég sokat beszélgettem a barátnőmmel arról, hogy mennyire más, mint amit itthon mondanak az országról, a németekről. Csúnyák, mogorvák, túl rendezettek, stb. Leírjuk őket, egy kézlegyintéssel leintézzük. Ennél tovább szinte nem is jutunk. A Ruhr vidékéről eddig csak azt hallottam, hogy pfujj, csúnya gyárak. Nagyon elcsodálkoztam, hogy közben milyen szép a táj, rengeteg az erdő...
Magam sem mélyedtem el eddig a német konyha rejtelmeiben, de most nagy terveim vannak, rengeteg recepttel, ötlettel jöttem haza:) Pillanatnyilag a Paszulyban valamiért szétesnek a képek, keressük a hiba okát, de tervezem, hogy hangsúlyosabb szerepet kapnak a német receptek is. Amint meggyógyul a blog.

Mamma írta...

Beatbull, jól leírtad, ezek akár az én gondolataim is lehettek volna!:-)
Magánemberként többször felvetettem, miért ment el a mo.-i szakácskönyvpiac ebbe az irányba, az olvasó azt hiheti, máshol nincs mit kiadni:-)) Ehhez nyilván nem csak a média, de Mo. angolszász orientáltsága is az ok. (Meg nyilván még több is.) Pedig nem csak N.Lawson-ok és J.O.-k léteznek a világon!:-)))

A két magyar "alapmű" nekem megvan, ajándékba kaptam anno, mikor elkezdtem konyhai pályafutásomat. Hozzá kell azonban tenni, hogy annak idején csupán néhány szakácskönyv (!!) létezett a magyar könyvpiacon, az alapok elsajátításához nem volt nagy választék:-) Főzni pedig nem ezekből tanultam.
Mára mindkét könyv teljesen idejétmúlt lett (gondolom, még mindig az eredeti kiadás fut)....
Ezt a gondolatsort majd én is folytatom:-))

Beatbull írta...

Orsi: Köszi, ez jó tipp! Persze csak akkor fogok írni róluk, ha sikerült eljutni egyszer az éttermükbe, mert szerintem csak így lehet hitelesen írni róluk. Alexander Herrmann már régebb óta célba van véve, főleg, hogy viszonylag közel is van ;)
Ne érts félre, nyugodtan lehetnek rajongói a brit szakácsoknak, csak létezik rajtuk kívül még jóval több kitűnő szakács és könyv is, amihez jelenleg sajnos magyarul nem lehet hozzájutni a könyvpiac egyoldalúsága miatt.

Manna: No igen, személyiségüket tekintve persze teljesen mások a németek, mint a magyarok, s a britek megint külön kategóriába tartoznak. Remélem, sikerülni fog rendbehozni a blogodat, s hamarosan a hagyományos regionális német konyha néhány gyöngyszemével fogsz meglepni ;)

Mamma: Gondoltam, hogy egyet fogsz velem érteni, korábban is beszéltünk már röviden erről a brit egyeduralkodóságról a magyar könyvpiacon és tvben. A magyar "alapműveket" múltkor még mindig láttam a könyvesboltok polcain. Felújításnak szerintem nincs értelme náluk, egyszerűbb lenne teljesen a semmiről kezdeni egy új magyar alapmű írását. Mindenképp szükség lenne rá - de ezt szerintem valamelyik "gasztroszervezetünknek" kellene (kellett volna már rég...) felkarolnia. Megjegyzem: ésszel felkarolnia. ... s szerintem épp az utóbbi hiányán fog elbukni ...

Ági, aki főz írta...

Van néhány magyarázatom a kérdéseidre.
1. Az angolok nagyon profik lettek a marketing menedzselésben.
2. A tévéműsorokat csomagban árulják - megveszel egy J.O-t és kapsz 3 egyebet is hozzá.
3. Angolul ma már szinte mindenki tud, míg németül/franciául, stb. egyre kevesebben.
4. Szakácskönyvet kiadni nagyon drága. Csak akkor éri meg, ha ismert név van mögötte vagy "sztár" lásd Beja asszony, vagy híres tévés szakács. Egy ismeretlen nevet senki se keres, akármilyen jó is a könyv.
5. Illetve vannak még az olcsó, gyűjteményes no name szakácskönyvek, amelyek egyszerű fordítások, pl. oetker-féle.

Before írta...

Jó kis könyveknek tűnnek, sajna nekem a német, ha nem is kínai, de német...
A Complete Robuchont amúgy már kinéztem magamnak, de egyelőre tartóztatom magam a külföldi szakácskönyv-vásárlástól, mert ha egyszer a gát átszakad, akkor nekem annyi.

Orsi írta...

Hja, a magyar kiadók... a választék sajnos nemcsak a szakácskönyvek terén hervasztó.

Beatbull írta...

Kedves Ági!
Tényleg csak magyarázatokat adtál kérdéseimre, s nem válaszokat.
1. Ebben igazat adok, de csak a szakácsok terén. Németország évek óta a világ legnagyobb exportőre, azt hiszem csak tudnak még valamit a németek az eladásról.
2. Német tv műsorokat igenis vetítenek a magyar tvben, sőt, nem is egyet, azaz a kapcsolat a német forgalmazókhoz megvan. Azt persze nem tudom, hogy a kínálatukban szerepel-e egy szakácsműsor is.
3. Magyar fordításokra utaltam, amihez elég, ha akár csak egy ember is tud németül/franciául és lefordítja. Egyébként erős túlkapás, hogy ma már szinte mindenki tud angolul, s pl. németül egyre kevesebben. Az Oktatási Minisztérium 2007/2008-as Oktatás-statisztikai évkönyve szerint kb. feleannyian tanulnak németet az oktatási intézményekben, mint angolt, ami még mindig több mint százezer (!!!) tanuló. S akkor még nem is szóltam a Magyarországon élő német nemzetiségekről (2001-ben kb. 60ezer fő).
4. Ezt én is felhoztam okként és ebből vezettem le, hogy feltehetően előbb a tv képernyőjén kellene feltűnniük. Beja asszonyt egyébként nem ismerem.
5. Pont az ilyen könyvek miatt végzek a magyar könyvesboltokban 5-10 perc alatt a kínálat áttekintésével (s jövök ki üres kézzel).

Doctor Pepper írta...

Beatbull! Köszönöm a választ, nagyon-nagyon hasznos. Én tudok azonosulni az angolokkal és a marketingjük simán beszippant, bár konkrétan nigellától ki tudnék rohanni a világból és jamienek is csak egy műsora-könyve tetszett eddig, de azért van néhány érdekesebb személyiség ott is. De ha Te mutatsz egy irányt a német vonalon, vagy akár a francia konyhaművészet terén - szakácskönyvekkel alátámasztva - azzal is pikkpakk meg fogok barátkozni, és szerintem sokan mások is szívesen olvasnának Tőled, Mammától, Macitól ilyesmiről..Csak kell valaki, aki fogja a kezünket.

Sajtkukac írta...

Kedves Beatbull!

Gondoltam magyarázatot adok, hogy ki is az a Beja asszony, hadd "művelődj". :-) Ő Győzike felesége. És, hogy ki is az a Győzike? SENKI. Pontosabban az egykori Romantic együttes frontembere, aki kb. 2 éve forgat az RTL Klubbal karöltve valóságshowt a saját primitív, idegbeteg, romák szégyene családjáról. Ebben az országban így tudják butítani a népet, a bánat tudja hány embert a tv elé szögezve.

Visszatérve Bea asszonyhoz, a show sikerén (mert itt ez sikeres tud lenni) felbuzdulva írt egy kb. 20 receptből álló szakácskönyvet, ami akkorát bukott a könyvpiacon, hogy öröm volt nézni. Ez ugyanis azt jelenti, hogy mégsem kell akármilyen sz.r azért mert ismert arccal adják el.

Ezzel együtt siralmasan igénytelen az olvasóközönség zöme. Sok okból kifolyólag nem éri meg olyan könyvdömpinget biztosítani itt, mint külföldön, mert nincs olyan vásárlóerő. Ez mindenre igaz, pl. a CD-kre is. Nem mindegy a forgalmazónak, hogy a felvevőközönség 10 millió emberből, vagy 50 millióból alakul majd ki. Szomorú, de így van. Mi sokan bloggerek pedig emiatt szerzünk be külföldi könyveket is, mert röhejesen olcsók és mégis sokkal többet kapunk. Egész pontosan olyan dolgokat kapunk ezen a módon, amit semmilyen itthoni forrásból sem tanulhatnánk/láthatnánk meg.

Kíváncsi vagyok mikor leszünk képesek a változásra ilyen téren, sőt bármilyen téren. Mert én erre nem látok mégcsak törekvést sem.

Nagyon várom a beszámolóidat!

Orsi

Beatbull írta...

DP: nagyon szívesen ;) Félre ne érts, elismerem a brit szakácsok munkásságát, csak a magyar szakácskönyvpiac egyhangúsága újra és újra felbosszant, amikor átnézem a "választékot".

Orsi: Oh, így már érthető, hogy miért is nem hallottam még sose Beja asszonyról ;) Többek közt ilyesmik miatt sem néztem sose magyar tv-t.
Hmm, Ágitól vagy valaki bennfentestől esetleg meg lehetne érdeklődni, hogy mennyi eladott szakácskönyv után térül meg a befektetett kiadási összeg? Dvd-knél 5-6 éve még olyan adatot hallottam (a csillagkapu sorozat kiadásán nyűglődtünk), hogy kb. 300-400 db-tól térül meg a kiadási költség - könyveknél ez mennyi? Csak azért kérdem, hogy tulajdonképpen mennyi igényes olvasót kellene találni? 300-400 szerintem mindenképp van - már amennyiben nem ezen a könyvön akarnak meggazdagodni a kiadók, s reális áron adják.

fauve írta...

Ha csak bemegyek A Könyvesboltba és megnézem,hogy a Ramsay könyveket mennyiért lehet itthon megvenni nem tudok arra gondollni,hogy egy kiadó (vagy bárki más..) ne ebből akarna megéllni.
Így inkább marad az amazon.Szerintem nincs ezzel semmi gond..Ha csak Jamie Oliver Italian Food (olasz kaják?!) c. könyvét említem amit a fifteen-ben vettem meg még mindig olcsóbban mint itthon lehet kapni.A vastagabb papírról és kötésről nem is beszélve.Itthon senkit sem érdekel milyen papírra nyomták..Meg egyébként is ''jópofa'' a fordítás.Kössz,inkább angolul.
na ez egy kicsit negatívra sikerült,bocs:)
f.

Beatbull írta...

Ezzel teljes mértékben egyetértek - még itt Németországban is néha ijesztőek az árak 1-2 angol könyvért, ill. azok fordításáért az eredeti példány eredeti árához mérve. Szoktak persze akciók lenni, szerintem eleve ez is az egyetlen eladási lehetőség az ilyen túlságosan drága könyveknél. Spec. inkább az a gondom a fordítási hibákon és a drága könyvárakon túl, hogy kicsi, szűk a választék jó könyvekből a magyar könyvpiacon.

Before írta...

Szia BB!
Megvettem a Robuchon-t, többek közt a Te ajánlásod alapján, de bevallom kicsit másra számítottam. Ebben gyakorlatilag egy szó nem esik semmiről, csak recepteket nyom a végtelenségig. Oké, biztos klasszak, de így nem nagyon tudom, hogy használjam a könyvet. Te hogy szoktad?

Beatbull írta...

Before: Nem tudom, milyen kiadást sikerült megvenned - nekem a Knopf kiadónál megjelent 832 oldalas könyv van meg (aminek a címlapja a képen is látható). Az én példányom tele van hosszabb-rövidebb kiegészítésekkel mindenféle húshoz, zöldséghez, gyümölcshöz, alapléhez stb. A receptek pedig csak részben receptek, részben technikák. Azaz nagyrészt magának a húsnak vagy zöldségnek az elkészítését taglalja, gyakran köret ill. hal/hús nélkül - pl. hogy serpenyőben, grillen, folyadékban, pörkölve stb. hogyan süsd/főzd a szelet marhahúst és mely részét persze. Legfőképp a kiegészítő szövegeket szeretem benne, mert sok jó tipp van benne arról, hogy mely húsnak melyik részét mire és hogyan lehet felhasználni ill. zöldségeknél/gyümölcsöknél, hogy milyen fajtái vannak, miről ismerem fel hogy friss, mely részeit távolítsam el, hogyan kezeljem, pucoljam stb. Azaz minden, ami a magyar alapszakácskönyvekből (sajnos) hiányzik. S mellesleg nagyon fer áron. Fentebb a bejegyzésben is épp ezt hangsúlyoztam ki.

Before írta...

Köszi!
Nekem is hasonló borítójú van, de angol, mivel azt értem meg. Az elején van egy kevés bevezető, de annyira még nem mélyedtem bele, hogy lássam, mennyire mélyek az egyes leírások. Elsőre kicsit meglepett, ugyan tudtam, hogy "száraz" (képmentes), de valahogy mégis egy Szakácsok könyve típusú dolgot vártam, sok és alapos magyarázattal.

Beatbull írta...

;) Biztos, hogy az én ajánlóm alapján vetted meg? ;) Arról is írtam fent, hogy nincs benne egy darab kép sem.
Ok, akkor ugyanaz a példányod van Neked is, nekem is angolul van meg. Tudtommal németül nem is jelent még meg - és gyanítom, nem is fog, mert itt nincs nagy sikere a csak szöveges szakácskönyveknek.

Before írta...

Biztos, hogy a Te ajánlásodra vettem meg, de azzal is tisztában voltam, hogy nincs benne kép. A szakácsok könyvével való összehasonlítás nem a képes illusztrációknak, hanem a könyv szerkezetének szólt. De már nézegettem a Robuchont, nem lesz az rossz, csak hozzá kell szokni.

Beatbull írta...

Nem, ez nem szakácsok könyve stílusú - inkább egy alapszakácskönyv olyan formában, amilyennek egy magyar alapszakácskönyvnek is lennie kellene.