Házi fekete tészta tintahallal és sütőtökkel
Avagy úgy is mondhatnám, hogy mire használjuk fel a megmaradt sütőtököt. Ha ugyanis köretként készítjük el a sütőtököt, akkor ritkán fogjuk egy egész szép nagy sütőtök összes húsát erre felhasználni. Nagyon pozitív tulajdonsága viszont a sütőtöknek, hogy felvágva nyersen 2-3 napig gond nélkül eláll a hütőben, így addig erre a maradékra is ki lehet találni valamit. Ditém adta az ötletet, hogy milyen szépen is mutatnának fekete tésztán a virítóan narancssárga sütőtökkockák. A múltkori rendkívül jól sikerült narancsos és grépfrútos raviolik után egyébként is olyan hangulatban voltam, hogy ismét házi tésztát szeretnék készíteni, így végül ki is próbáltam a fenti párosítást.
A tésztát tintahal-/szépiatintával festettem be, amit tudtommal ázsiai boltokban is lehet kapni Pesten. Nem használtam külön kesztyűt hozzá, hisz gyúrás közben is lekopott egy kevés festék a kezemről, illetve a tészta elkészítése után mindenféle gond nélkül szappannal lemosható. A sütőtököt pedig nagyon egyszerűen készítettem el, hisz mindössze felkockáztam, megszórtam sóval, borssal, meglocsoltam olivaolajjal és sütőben hagytam megpuhulni. Az enyhén citromos tintahallal és a friss fekete tésztával együtt mind ízben, mind színekben nagyon jó párosítást alkotott. (recept)
11 megjegyzés:
Ügyeeees! Már olyan rég készülök fekete tésztát készíteni! Hetek óta áll a fiókomban egy kicsi zacskó szépiatinta és épp nemrég láttam a szépia-tök párosítást is valamelyik régi olasz karácsonyi gasztronómiai magazinban...nagyon tetszik! Igaz, az idén már nem lesz időm tésztát gyúrni, de januárban biztos, hogy terítékre kerül!
Kösz, Beatbull! :-)
Idén nem lesz már 20 szabad perced egy tésztát meggyúrni? Tésztagéppel a tészta kisimítása és hosszú csíkokra vágása pedig igazán semmi időbe nem kerül. Remélem, még idén el fogod készíteni ;)
Jaj, Beatbull, ha tehetném, minden nap tésztát gyurmákolnék :-) de a fordítási munkálatokat is el kell végeznie valakinek, máskülönben nem magyarok nem kapjákmeg a "legjobb" ;-) motorolajat Magyarországon!
Meg természetesen először is a Fűszeres Eszter féle mákos verzió van porondon ;-) bár azt is csak a jövőnek szánom... Ha majd produkálok valamit, jelentkezem! Remélem addig kitart a "nyóc" tök is, ami a kertben termett :-)Mindenesetre nagyon tetszik a recepted!
Már az írás sem megy. Egyfolytában a tésztagyurmákoláson jár az eszem.
Szóval még egyszer: ha nem igyekszem, otthon nem lesz használatban a sok-sok kiváló motorolaj mellet még egy :-)
Mit jelent az, hogy kemény/üveges búzából? Köszi.
kemény búza = durum búza
Jól tudom?
Itt németül Hartweizengrieß a neve, szótár szerint magyarul ez kemény vagy üveges búza, angolul semolina-nak szokták nevezni. Magasabb a gluténtartalma a sima lisztnél és ezáltal nagyon szép vékonyra kinyújtható a jól átgyúrt tészta anélkül, hogy elszakadna vagy kilyukadna. A glutén amolyan természetes "ragasztóként" működik és azért felelős, hogy egyben maradjon a tészta. Lenmagban pl. nincs glutén, ezért nem is lehet tisztán lenlisztből pl. kenyeret vagy tésztát gyúrni, hanem csak megfelelő mennyiségű liszttel elkeverve.
hello! ez gyönyörűűű....
kár, hogy viszonyom a tengeri kütyükkel minimum meglehetősen ultrapasszív. De pont tegnap olvastam a fekete tésztáról, és azóta motoszkál a fejemben, hogy vajon a színezéknek is van bukéja? Ha nem, akkor, csak az esztétikai csavar kedvéért, olyan nagyon szívesen megpróbálkoznék vele!
No, utánanéztem még néhány lexikonban, a durum lisztnek kellene lennie, de amúgy elsődlegesen keményszemű búzának nevezik ennek a lisztnek az alapanyagát magyarul ;)
Örülök, hogy tetszik, Gourmandula ;) Hát egy kicsit le kell, hogy törjelek, mert a tintának is van némi "bukéja" - így sütőtökkel és citromos tintahallal viszont nagyon finom ;) Amúgy is többé kevésbé citromosan szoktam enni a fekete tésztát. Azért a buké ellenére remélem, megpróbálkozol vele ;)
Na, befutok én is:-))
Persze, ez a durumbúzából készült durumliszt! A postromantikus vacsorámnál most jön majd a római gnocchi, ott akartam írni egy keveset a durumdaráról, mert az abból készül. (vagyis a durumbúza daraformája, jaj, de nyelvtörő:-)). Végül is teljesen jó infókat sikerült találnod, Beatbull!:-))
Viszont a durumlisztből készült tésztához általában nem kell tojást adni, mert, ahogy írod is, abban van elég kötőanyag, csak a lágybúzából készülthöz kell. Lehet még durumdarával is szaporítani (én így szoktam), akkor úgy a fele tojás kell, de ezt érzi is az ember, sokkal jobban lehet munkálni is.
Egyébként a búzában, rozsban, árpában és zabban van glutén, épp ezt és ezek feldolgozott termékeit nem ehetik azok, akik lisztérzékenységben szenvednek.
Tényleg olyan szépen néz ki!:-)) Én is úgy szeretem a tésztát nyomkorászni, csak ne úszna a konyha utána:-)))
Örülök, hogy tetszik ;)
Gondolom úgy értetted, hogy tojás helyett vízzel (és olivaolajjal) gyúrod össze a tésztát. Mondjuk ízlés kérdése is - engem abszolút nem zavar a tojás a tésztában, s így végképp nincs semmi kockázat abban, hogy szép kilapítható lesz-e szakadás nélkül tésztagépben.
Annyira nem úszik a konyha utána - mindössze előtte és utána egyszer lemosom a munkafelületet. Bár ez nálam kicsit egyszerűbb, mert nemesacélból van a munkafelületem s az rendkívül egyszerűen tisztítható. Néha látom, hogy nagyobb tálakban gyúrják a tésztát - ezzel még nem tudtam megbarátkozni, valahogy nem férek el a pitlikben, s el is megy vele a tésztagyúrás stresszoldó hatása.
Megjegyzés küldése