csütörtök, június 05, 2008

Pulykamell sörtésztában sült karfiollal

Az egész ott kezdődött, hogy Ditémtől megkérdeztem, mit enne szívesen. A karfiolt nevezte meg válaszként, amire először húztam a szám, de eszembe jutott, hogy valamikor láttam Sarah Wienert, ahogy olajban frittírozta a karfiolt. Így hát a piacon vettünk egy szép nagy karfiolt, valamint egy szelet enyhén füstölt húsos szalonnát, mert az valahogy mindig együtt jár nálam a karfiollal.


Hazaérve előkerestem a receptet, de a rengeteg fűszerrel készülő tésztát végül átalakítottam úgy, hogy sörrel készítettem. Ditém minden egyes kis karfiolrózsát 1-1 hosszú fapálcára szúrt fel, majd így mártotta bele a tésztába és utána az olajba. Annyira tetszett ez a nyalókás megoldás, hogy végül így fapálcával együtt került a tányérra is. Mellé készült még néhány vajban párolt sárgarépa, ami még talán az inverz töltött káposztám köreteként lehet ismerős a kedves Olvasónak. Ditémnek annyira ízlett akkor, hogy azóta is sűrűn emlegeti ;)


Persze valami hús is kellett, hogy kerüljön a tányérra. Mivel a karfiolhoz és a répához is szükség volt a sütőfelületre, ezért megpirítás után a sütőben hagytam szépen lassan finom szaftosra és puhára átmelegedni a pulykamellszeleteket. Mivel a karfiol az olajos sütés után kicsit zsíros volt, ezért a kiengedett szalonnát hirtelen támadt ötletből kifolyólag inkább a pulykamell mártásaként alkalmaztam. Ehhez a saját zsírjukban megprökölődött szalonnakockákat meglocsoltam egy zöldcitrom levével. Utóbbi rendkívül egyszerű, ám hihetetlenül fenomenális kombináció - alkalom adtán érdemes kipróbálni! ;) (recept)

8 megjegyzés:

max írta...

Izgalmas kombináció, szerintem majd kipróbálom.

cserke írta...

Milyen jó ötlet ez a pálcázás!

Azért kicsit sajnállak benneteket.
Hogy így sanyarogtok:)

kicsi vú írta...

Ez a "frittírozni" legalább olyan jó, mint az "optimálisabb"! :-))) Na jó, nem kekeckedem.:) Elsőre azt hittem, a pulyka van sörtésztában, az is finom lenne... De így is tetszik!

gabojsza írta...

Tegnapelőtt én is sőrtésztában sült karfiolt készítettem, igaz, az enyém nem volt fapálcikára szúrva:-)
ezt nevezem gasztroblogger telepátiának...

Beatbull írta...

max: sörös karfiolfagyi? citromfagyi húsos szalonnadarabkákkal? ;)

cserke: karfiolnyalóka! köszi az együttérzést ;)

kicsi vú: ok, belátom, de a "frittieren" szó nekem nem egyenlő az olajban való kisütéssel - inkább olajban való fürdetésnek hívnám, ami szerintem végképp hülyén hangzik ;) egyébként az "optimálisabb" dolog más kategória, mert minden nyelvben egyarátn ugyanúgy helytelenül használják. No, nem szeretem a nyelvtant, csak ilyen kicsit matematikai irány felé hajló dolgoknál azért nyűgösködöm ;)

gabojsza: ;) egyébként kb. 4 hete készült, csak per pill kicsit el vagyok maradva néhány recepttel.

starfokker írta...

karfiolnyalóka:) ezt ki kell majd próbálni:D

max írta...

Beat: Tavaly előtt az m-gel tulajdonosa (fagylalt alapanyaggyártó cég), lecsó fagylaltot készített, kolbásszal és paprikával díszítette.

Beatbull írta...

hejha, lecsófagyit sem ettem még - bár vkf-en PartizánOrsi épp ebben az irányban alkotott ;) nemrég láttam a tvben dönerfagyit - szinte mindenkinek ízlett, aki kóstolt belőle. Kivételek inkább csak az öregebb generáció tagjai voltak, akik túlságosan konzervatívak, s nem tudták elfogadni a hagymát a fagyiban ;)