Rózsaszín borjúfilé reteklevélmártással és retek-savanyúsággal
A tavasz eljövetelével elérkezik az idei friss finom retek időszaka is. Általában klasszikus formájában cikkekre vagy vékony szeletekre vágva fogyasztjuk a kis piros gömböket, ám hallottunk-e már róla, hogy a levelét is meg lehet enni? Vagy akár pikáns savanyúságot is készíthetünk 2-3 óra alatt a retekből?
A reteklevélből a már korábban említett zöldségalaplevem, valamint némi fehérbor és tejszín segítségével reteklevélmártást főztünk. Rettenetesen homokosak a levelek, ezért alaposan meg kell őket mosni. Ha tényleg friss retekhez jutunk, akkor leveleivel akár egy salátát is feldobhatunk, hisz egy halvány retekíz érezhető ki belőlük, ami egy enyhe pikáns árnyalatot ad. A mártás egyébként könnyen átalakítható reteklevél-krémlevessé is. Hozzá alacsony hőmérsékleten sült rózsaszín borjúfilé készült, valamint köretként sült-főtt bugonya és savanyú retek. Utóbbihoz először némi cukrot karamellizáltam, majd ecetes vízzel felöntöttem és befűszereztem sóval és borssal. Végül a vékony szeletekre vágott retket befedtem ezzel a lével és 2 órán át állva hagytam. Pompás pikáns savanyúság született belőle, melyet némely egyéb savanyúsággal ellentétben nem kell napokon, heteken át érlelni! (recept)
4 megjegyzés:
reteklevélmártás?? erről még nem hallottam, pedig mi, vegák mindent megeszünk, ami kinő a földből.. :) ki fogom próbálni :)
reteklevélből régebben levest szoktam főzni krumplival. évek óta nem készítettem, pedig finom volt.
Beatbull! Csak nem essen und trinken-t olvasol? Tudom, elöfizetö vagy :-)))
dede ;) ezt és az előző posztot is pl. onnét szúrtam ki ;) Mondjuk a reteklevél már kb. 1,5-2 éve felkeltette az érdeklődésemet, akkor kaptam egy tippet, de ez volt most a végső indíttatás, hogy végre ki is próbáljam ;)
Megjegyzés küldése